156637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására

156637 5 "6 mint a második abszorpciós szakasz elhagyó elhasznált abszorbeáló folyadék hőmérséklete, az említett elhasznált abszorbeáló folyadékot az újra gőzölő berendezést elhagyó, előbb említett 5 gázkeverékkel közvetlen hőcsere útján elő lehet melegíteni. rált oldatba kerül, amelyik az első regenerációs szakaszból jön ki, vagy visszafolyó folyadék formájában az első regenerációs szakasz felső részébe, vagy az első regenerációs szakasz aljára kerül. Erősebben illékony reagens esetében, mint amilyen a monoetanolamin, a csapadékvíz teljes mennyisége vagy annak egy része a szeparátorból/akkumulátorból egy csapadékvíz újraelpárologtató berendezésbe kerülhet, amelyben a nagyobbik rész elgőzölög és az illékony reagens nagyobb mennyiségét tartalmazó- gőz a második regenerációs szakaszba jut, és a kifolyó csapadékvíz, amely az illékony reagens kisebb menynyiségét tartalmazza, az első regenerációs zónát elhagyó regenerált oldatba kerül. Mint változat, a gőz és a kihajtott savas gáz keveréke, amely némi illékony reagenst is tartalma^ s amely keveréket a második regenerációs szakaszból vezetik ki, olyan tartályba kerülhet, amelyben a szeparátorból/akkumulátorból származó csapadékvíz teljes egészével vagy annak egy részével mossák át oly módon, hogy az illékony reagens a csapadékvízben elnyeletésre kerül. Az említett tartályt elhagyó gáz és kihajtott savas gázok keveréke az első regenerációs szakaszba kerül és a tartályt elhagyó csapadékvíz a második regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatba jut. A második regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatnak egy részága az első regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatba kerül, és az első és második abszorpciós szakaszokba lépő regenerált oldatokban található illékony reagens koncentrációja lényegében állandó értéken marad. A savas gázoktól elválasztott csapadékvíz egy részét le lehet csapolni abból a célból, hogy az egész berendezésben a csapadékvíz egyensúlyban maradjon. Hogy a tisztított gázkeverékben és az elkülönített savas gázokban az illékony reagens veszteségét pótoljuk, az illékony reagenst a hűtött regenerált abszorbeáló folyadékhoz lehet adagolni, amikor az a második abszorpciós szakaszba jut. A gazdaságos hőfelhasználást azzal lehet biztosítani, hogy a második abszorpciós szakaszt elhagyó elhasznált abszorbeáló folyadékot közvetett hőcsere útján elő lehet melegíteni a második regenerációs szakaszt elhagyó forró regenerált abszorbeáló folyadékkal, vagy az első abszorpciós szakaszt elhagyó forró elhasznált abszorbeáló folyadékkal, vagy az első regenerációs szakaszt elhagyó forró regenerált abszorbeáló folyadékkal. Abban az esetben, amikor a második regenerációs szakasznak az újra elgőzölögtető berendezését nyomás alatt forró gázkeverékkel hevítik és azzal a vízgőzzel telítik, amelyik az első abszorpciós szakaszba jut, és az újra gőzölő berendezést elhagyó gázkeverék hőmérséklete magasabb, A második regenerációs szakaszt elhagyó forró regenerált abszorbeáló oldatot, mielőtt az a, második abszorpciós szakaszba jut, közvetett hőcserével le lehet hűteni, aholis a hűtőközeg víz vagy levegő abból a célból, hogy a savas gázok nyomása csökkenjen, amely gázok az oldattal egyensúlybán vannak. Az első abszorpciós szakaszt elhagyó gázkeverék közvetett hőcsere útján hűtőközeggel, mint víz vagy levegő lehűthető, mielőtt az a második abszorpciós zónába jutna. Ezzel a második abszorpciós szakaszt elhagyó elhasznált második abszorbeáló folyadék hőmérsékletét és ugyanakkor a második abszorpciós szakaszt elhagyó tisztított gázkeverékben a savas gáztartalmat csökkenteni lehet. Ezt úgy lehet a legjobban biztosítani, ha különálló tartályokról gondoskodunk, amelyek az első és második abszorpciós szakaszt tartalmazzák és a tartályokon kívül alkalmazzuk a hűtőt. Ugyanezt a hűtési hatást lehet elérrn azzal, ha a hűtőcsövet vagy csöveket a második abszorpciós szakasz alatti térben, vagy az elhasznált második abszorbeáló oldatot gyűjtő edény fölött helyezzük el, amely esetben az első és máscdik abszorpciós szakaszok ugyanabban az abszorbeáló edényben vannak egyesítve. Célszerű, ha az első abszorpciós zónába jutó abszorbeáló folyadékban a nem illékony reagens koncentrációja nagyobb, az illékony reagens koncentrációja pedig kisebb. Abban az esetben, amikor a nem illékony reagens káliumkarbonát és az illékony reagens monoetanolamin vagy dietanolamin, az első abszorpciós szakaszba belépő abszorbeáló oldat 5—40 súly% káliumkarbonátot és 1—20 súly% amint, előnyösen 30— 35 súly% káliumkarbonátot és 2—6 súly% amint tartalmazhat. A második abszorpciós szakaszba jutó abszorbeáló oldat 5—30 súly% amint tartalmazhat. Mikor az eljárás üzemszerűleg működik, a nem illékony reagenst tartalmazó abszorbeáló oldat egy részét az első abszorpciós zónából a gázkeverék a második abszorpciós zónába viszi magával, és ezzel a második abszorpciós zónában az illékony reagenst tartalmazó oldatot a nem illékony reagenssel megfertőzi. Hasonlóképpen a nem illékony reagenst tartalmazó'elhasznált abszorbeáló folyadék egy részét, amelyik az első regenerációs szakaszba lép be, a kihajtott savas gázok és a kigázosított gőz magával ragadja a hűtőbe/kondenzátorba, és ily módon a szeparátor/akkumulátor útján a regenerált oldatba kerül amelyik az első regenerációs szakaszt hagyja el. Ha a nem illékony reagenseknek az abszorbeáló folyadékba való bejutását meg kívánjuk 15 20 25 SÜ 35 40 45 50 55 60 3