156637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására

156637 zokat távolítsanak élj a következő lépésekben: a gázkeverék átmegy az első abszorpciós szakaszon, miközben az első abszorbeáló oldattal kerül érintkezésbe, amely olyan nem illékony reagensnek a forró vizes oldata, mint káliumkarbo- 5 nát vagy trikáliumfoszfát, és olyan illékony reagensnek a forró vizes oldata, mint monoetanolamin vagy dietanolamin s amely a savas gázok nagyobbik részét kivonja, az ily módon keletke- -ző gázkeveréket átvezeti a második abszorpciós 10 szakaszon, ahol a második abszorbeáló oldattal kerül érintkezésbe, amely -ugyanazt az illanó reagenst tartalmazó hideg vizes oldat, mint ami az említett első abszorbeáló oldatban van jelen abból a célból, hogy a gázkeverékből különös- 15 képpen a savas gázakat távolítsa el, a savas gázokat tartalmazó elhasznált oldat a második abszorpciós szakaszból a második regenerációs szakaszba megy át, az említett illékony reagenst tartalmaz elhasznált" vizes oldattal érintkezésben 20 levő gőzáram a második regenerációs szakaszba jut abból a célból, hogy a savas gázok kiváljanak, a kigázosító gőz a. második regenerációs szakaszból eltávozik, a savas gázokat oldott állapotban tartalmazó elhasznált oldat az első ab- 25 szorpciós szakaszból az első regenerációs szakaszba jut, a második regenerációs szakaszból az említett nem illékony és illékony reagenst tartalmazó elhasznált vizes oldattal érintkező kigázosító gőz átmegy az első regenerációs szakaszba SO' abból a célból, hogy ebből a savas gázokat leválasszák, a regenerált oldatok azok regenerációs szakaszaiból visszatérnek a hozzájuk tartozó abszorpciós szakaszokba, ellenőrzik a kigázosító gőz áramlását minden egyes regenerációs sza- S5 kaszban, a gőzkeverékkel átszállított, fentebb említett illékony reagenst és a felszabadult savas gázokat, amelyek az első regenerációs zónát elhagyják, olyan mértékben nyerik vissza, hogy a regenerált oldatokban, amelyek az első és má~ 40 sodik abszorpciós zónákba lépnek, az illékony reagens koncentrációja lényegében állandó marad A második regenerációs szakaszból származó 45 kigázosító gőz, amelyik az első regenerációs szakaszba lép, magával viszi azokat a savas gázokat, amelyek a második regenerációs szakaszban gázosodtak ki. 50 A gázkeverék az első és második abszorpciós szakaszon a regenerált abszorbeáló oldat folyásához képest előnyösen ellenáramban, a kigázosító gőz az első és második regenerációs szakaszokon keresztül az elhasznált abszorbeáló ol- 55 datokhoz képest előnyösen ugyancsak ellenáramban halad át. Amidőn az első és második abszorpciós szakasz az atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt áll, az 60 első és. második regenerációs szakasz lényegében csökkentett nyomás alatt van. A második regenerációs szakaszban az abszorbeáló oldatban levő illékony reagenst a kigázo- $5 sító gőz magával viszi, és a kiáramló kigázosító gőzzel az első regenerációs szakaszba kerül, ahol a nem illékony és illékony reagenst tartalmazó vizes oldat ekryeii. Az első abszorpciós szakaszban az abszorbeáló oldatban levő illékony reagens egy részét a forró gázkeverék magával viszi és ezzel a gázkeverékkel a második abszorpciós szakaszba kerül, ahol az illékony reagenst tartalmazó hűtött vizes oldat elnyeli. Az illékony reagens egy része az abszorbeáló oldatból a második regenerációs szakaszba megy át, és a második abszorpciós szakaszban az abszorbeáló oldat ismét elnyeli. A jó üzemelés biz-, tosítása céljából kívánatos, hogy a nejgenerált oldatokban, amelyek az első és második abszorpciós szakaszokba lépnek, az illékony reagens koncentrációját lényegében állandó értéken tartsák. Ez megkívánja, hogy a kigázosító gőznek az áramlását minden egyes regenerációs szakaszban ellenőrizzék, és a gőz, valamint a savas gázok keverékével átszállított illékony reagenst visszaállítsák legalábbis akkor, amikor az első regenerációs szakasz elhagyja. A kigázosító gőznek a második regenerációs szakaszba való áramlását előnyösen minimális értéken kell tartani abból a célból, hogy az elhasznált abszorbeáló oldat, amely a második regenerációs szakaszba lép, megfelelően regenerálódjék. Abban az esetben, ha az első regenerációs szakasz részére szükséges kigázosító gőz lényegében több, mint ami a második regenerációs szakasz részére kívánatos, szükséges az első regenerációs szakaszba belépő járulékos gőzről gondoskodni, amelyet az első regenerációs szakaszhoz kapcsolódó újra elpárologtató berendezéssel vagy fűtőcsőköteggel kell előállítani, amelyet gőzzel vagy más forró folyadékkal kell fűte^ni, aminek segítségével az első regenerációs szakaszban az abszorbeáló oldatnak a hígulása elkerülhető, amely hígulás a második regenerációs szakaszból belépő gőz kondenzációjából származhat. A második regenerációs szakasz részére a kigázosító gőzt újra elgőzölögtető berendezéssel lehet nyerni, amely a második regenerációs szakaszhoz kapcsolódik és gőzzel vagy más forró folyadékkal van fűtve, pl. nyomás alatti és vízgőzzel telített forró gázkeverékkel, mint amelyik asc első abszorpciós szakaszban áramlik. A gőz és a távozó savas gázok keveréke elhagyja az első regenerációs szakaszt, az illékony reagens egy részét magával viszi, és egy hűtő/ sűrítőbe jut, amelyben a gázokat lehűtik, és a magával vitt illékony reagenst tartalmazó csapadékvíz kondenzálódik. A csapadékvíz szeparátorban/akkumulátorban a lehűtött savas gázoktól elválasztásra kerül. Olyan esetben, amikor az illékony reagens dietanolamin a szeparátorból/ akkumulátorból származó csapadékvíz a regene-