156633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló, égetett magnezitkróm- és krómmagnezit téglák előállítására

156633 3 4 anyagba; az impregnálás azonban elvégezhető iaz impregnálószerrel való bevonás, beszórás vagy bepermetezés útján is. Az impregnálás egy további módja abban áll, hogy a téglákat előnyösen felmelegített állapotban felhevített tartályba visszük és abban vákumnak (pl. 50—150 torr) vetjük alá, majd az impregnáló anyagot a tartályba visszük, és végül lassan növeljük a vákumot. Adott esetben ezt követően túlnyomást alkalmazhatunk, hogy az impregnálószert jobban benyomjuk a tégla pórusaiba. Itt megemlíthetjük, hogy már ismeretes értékes tulajdonságokkal rendelkező magnezitkróm-és krómmagnezit-téglák előállítása olyan módon, hogy a téglákat felhasználásuk előtt 1700 C° feletti hőmérsékleten kiégetik. Az ilyen égetési eljárás azonban különböző okokból műszakilag csak nehezen folytatható le. Ilyen vonatkozásban mondhatjuk, hogy az olyan üzemekben, amelyekben szokásos hőmérsékleten égetnek téglákat, a magas hőmérsékletű égetés nagy beruházásokkal vehető fel a termelési programba, mert magas hőmérsékletű égetés esetén különleges, jelentős időfelhasználással és költségekkel járó rendszabályok szükségesek ahhoz, hogy meggátolják a téglák összenyomódását és legalább közelítőleg biztosítsák azok méret- és alaktartósságát. A feltaláló már korábban foglalkozott ezzel a problémával, és lehetőségeket talált arra, hogy el lehessen kerülni a téglaégetést magas hőmérsékleten. Egy eljárás szerint, amely ilyen célra szolgál, égetett vagy kiégetetlen tűzálló magnezitkróm- és krómmagnezit-téglák előállításához krómoxid-tartalmú anyagokat, különösen krómércet magnezittel, adott esetben szintermagnezittel, vagy egyéb természetes vagy szintetikus, égetéskor magneziumoxidot szolgáltató magnéziumvegyületekkel elegyítenek és — előnyösen brikettekké, ill. téglákká való alakítás után — legalább 1700 C° hőmérsékleten megolvasztás nélkül együtt szintereinek (szimultánégetés), majd a szinteranyagot szemcsézik és esetleg szintermagnézia hozzáadása után téglákká alakítják. Ennél az eljárásítál az alábbi rendszabályok kombinációját használják: a) a szinteranyag előállításához használt krómoxid-tartalmü anyagoknak legalább 65%-a, előnyösen 80%-a 0,12 mm-nél nagyabb szemcsemérettel van jelen. b) míg a magnezit vagy az égetéskor magnéziumoxidot szolgáltató anyagok 0,12 mm-nél kisebb, előnyösen legfeljebb 0,10 mm szemcsenagyságot mutatnak, és c) a szinteranyag kovasav-tartalma legfeljebb 5,5%, előnyösen legfeljebb 4,5%, és d) mész-kovasav-aránya legfeljebb 0,6, előnyösen legfeljebb 0,35. A feltaláló egy további eljárása szerint magnezit-krómból és krómmagnezitből a kiégetetlen, tűzálló téglák és masszák előállításához a szimultánégetés legalább 1750 C° hőmérsékleten történik, amikor is a szimultánrendszer előállításához használt tétel mész-kovasav-arányát legfeljebb 0,6-ra, előnyösen legfeljebb 0,35-ra, és kovasav tartalmát legfeljebb 5,5%-ra, előnyösen legfeljebb 4,5%-ra állítják be. Az ismertetett két eljárással kapott szinteranyag (szimultánrendszer) a magas hőmérsékletű égetés jellemzőivel rendelkezik, nevezetesen közvetlen kötés („direct bond") van a krómoxid-tartalmú anyagok, ill. a krómérc és a magnézia között, és ez a közvetlen kötés a krómérc-részecskék és a periklász-részecskék között a szinteranyag további feldolgozásakor, vagyis az abból előállított tégláikban is megmarad. Ilyen módon sikerül olyan téglákat előállítani, amelyek legalább egyenértékűek az erősen kiégetett téglákkal, anélkül, hogy magukat a téglákat magas hőmérsékleten kellene égetni, és így a téglák magas hőmérsékletű égetésének hátrányaival kellene számolni. A találmány szerinti eljárás során felhasznált szinteranyag előállítása céljából a krómoxid-tartalmú anyagokból és magnézium-vegyületekből kiégetendő keveréket előnyösen szintén formált állapotban, különösen brikettek, ill. téglák esetében a magnézium-vegyületeket 0---0,2 mm vagy még előnyösebben 0,12 mm-nél kisebb szemcseméretekkel használjuk, míg a téglákká való alakítás esetében a miagnézium-vegyületeket 0—5 mim, előnyösen 0—3 mm szemeseméretekkel lehet felhasználni. A szinteranyag előállításához a krómoxid-tartalmú anyagoknak legalább 65%-^a, célszerűen legalább 80%-a, 0,12 miTHnél nagyobb szemcsemérettel legyen jelén. A tégláknak a találmány szerinti módon való iKipregnálásához előnyösen keményszurok-tartalmú kátrányt használunk A tégla szemcseösszetétele akkor kedvező, amikor a szinteranyag legalább 0,3 mm szemcsenagyságú durvaszemcsés részből és 0,2 mm-nél kisebb, előnyösen legfeljebb 0,12 mm finomliszt-részből van felépülve. A durvaszemcsés résznek minden esetben a szinteranyagnak legalább 60%-át kell kitennie, és 0,3—5 mm, pl. 0,3—4 mm, előnyösen 0,3—3 mm szemcsemérettel kell rendelkeznie. Általában nem ajánlatos, hogy a szinteranyag finomliszt-része 35% fölött legyen, mert különben romlik a téglák hőmérsékletváltozás-állékonysága. Különösen kedvező eredményeket kapunk akkor, amikor a felhasznált szinteranyag mész-kovasav-aránya legfeljebb 0,6, előnyösen 0,35, és kovasav-tartalma legfeljebb 5,5%,: előnyösen legfeljebb 4,5%.Adott esetben a szemcsézctt szinteranyghoz a téglák előállítása céljából a tűzálló részekre vonatkoztatva legfeljebb 35% mennyiségben még szintermagnéziát is adhatunk. 0,12 mm-ig terjedő szemcseméretű finomszemcsés szintermagnéziát azonban csak legfeljebb 8% mennyiségben szabad adagolni. A találmány szerinti téglák főleg impregnált állapotban, bármilyen további kezelés nélkül történő felhasználásra,vannak szánva; ebben az esetben tűzálló szemcsékből vannak felépítve, amelyeket kizárólag kerámiai kötés tart össze, ahol a téglatest pórusait az impregnálószer tölti ki. Arra is van azonban lehetőség, hogy a téglákat a bélelendő kemencébe való beépítésük 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2