156626. lajstromszámú szabadalom • Antimikróbás hatású készítmények

3 A Z amin-gyök széles határok között változ­tatható, lényegesnek bizonyult azonban, hogy az alkánlánc bétahelyzetű szénatomjához kapcso­lódjon, niíg az alfa-helyzetű szénatomon nitro­csoport áll. Az amin-gyök lehet alifás jellegű, 5 mint például alkiléndiamino-csoport, vagy az amino-csoport vagy csoportok olyan szénatom­mal lehetnek összekapcsolva, amely valamely homociklusos vagy heterociklusos gyűrűszerke­zet alkotórészét képezik, vagy önmagukban is a 1Q heterociklusos gyűrű alkotórészei lehetnek, amely heterociklusos gyűrű a szénatomon kívül egyéb heteroatomokat, mint pl. oxigén-, kén­vagy nitrogénatomot is tartalmazhat. A Z-aminocsoport lehet továbbá etiléndiami- 15 no-, propiléndiamino- -és éhhez hasonló csoport, valamely aril- vagy heterociklusos csoporttal szubsztituált amin, pl.v anilin, 2-, 3- vagy 4-ami­n-o-piridin, pirimidin, piperazin és hasonló cso­port, az amino-csoport nitrogenatomja további o0 szubsztituenseket (szekunder-jellegű), pl. szén­hidrogén-, acil- vagy más indifferens csoporto­kat, mint rövidszénláncú alkil-, mint metil-, etil-, propil-, íenil-, acetil-, butiroil-, benzoil- és hasonló szubsztituenseket is hordozhat. A gyű- 2 5 rűs szerkezet a (III) általános képletű vegyület­hez hasonlóan további szubsztituenseket is tar­talmazhat, mint pl. a piperazin mono-nitroalkán származéka esetében, amely képletben Rí—R/, jelentése a fentiekkel egyező, míg R5 és Xi—X4 30 azonos vagy különböző szubsztituensek, éspedig hidrogénatomok, fentiekben meghatározott rö­vidszénláncú alkil-, aril- és aralkil-, karboxil-, karboalkoxi- és legfeljebb 30 szénatomos, elő­nyösen azonban legfeljebb 8 szénatomos hidro­xialkil-csoportokat, végül R5 a fentiekben meg- d5 határozott acil-csoportot is jelenthet. A Z' ami­no-gyök a Z szubsztituens jelentését hordozza azzal a megszorítással, hogy ha Z' diamino­csoportot jelent, akkor két nitroalkángyök a Z' szubsztituens egyes nitrogénatomjain keresztül kapcsolódik. A találmány szerinti készítmények hatóanya­gai közül egyesek mint kémiai vegyületek már ismeretessé váltak, és különböző módszerekkel állíthatók elő. Az egyik célszerű módszer abban 45 áll, hogy aldehideket vagy' ketonokat valamely alfa-nitroalkánnal kondenzációs reakcióba vi­szünk, amikoris a megfelelő nitro-olefin (amely­nek nitro-csoportja az olefines szénatomhoz kap­csolódik) és víz képződik, majd az alfa-, béta-te- 5 ^ lítetlen nitrovegyülethez primer vagy szekunder amint adagolunk. Ha pl. l-fenil-2-nitro-l-propént etiléndiaminnal reagáltatjuk, akkor a (IV) képle­tű terméket nyerjük. A reakciót széles hőmérséklet-tartományban 55 lefolytathatjuk, így környezeti hőmérséklet alatt, pl. 0—10 C°-on, vagy pedig 150 C°-ig terjedő hőmérsékleti értékeken. Oldószerként alifás al­koholokat, ketonokat vagy szénhidrogéneket használunk. Oldószerként bevált a felsorolt ol- 60 dószerek keveréke, amely eltérő koncentráció­ban vizet is tartalmazhat. Számos esetben oldó­szerként főként étert alkalmazunk. Alapelvként megállapíthatjuk azt, hogy a tet­szés szerinti oldószerrendszer felhasználható, 65 4 amely a reakciókomponensekkel szemben iners­nek tekinthető. Egyes esetekben a felhasznált re­ak'ciókomponenseket oldószeres oldatukban adagoljuk. Ismeretessé vált az is, hogy szelektív oldószereket főként akkor alkalmazunk, ha kü­lönleges sztereospecifikus addíció szükséges, amelynek eredményeképpen döntő hozammal a kivánt izomer kinyerhető. A találmány szerinti készítmények mikroba­ellenes hatékonysága nemcsak abban mutatko­zik, hogy számos növény fejlődését csökkentő baktériumok és gombák irtására alkalmas, ha­nem számos anyagtípus esetében az anyagok el­bomlását és korhadását előidéző kártevők ellen szintén hatékonyan felhasználhatók. Így pl. a találmány szerinti készítmények papír, bőr, tex­til, vizes-latexes színezékek, a ragasztószerek, műgyanták, pigment diszperziók és olaj gyantás bevonatok esetében, amelyek rendkívül érzéke­nyek a gombák romboló hatásának kitéve, jól beváltak. A papírgyártó iparban baktérium és gombás iszapoknak a rendszerben való felgyü­lemlése során bekövetkező gazdasági vesztesé­gek jelentős mértékben kiküszöbölhetők a talál­mány szerinti vegyületek felhasználásával. A mezőgazdaságban, főként a gyapot, bab, gabona­neműek és egyéb termények magvain és fiatal gyökerein élősködő és így a terméshozamot csök­kentő, talajban élő gombák is felhasználhatók. Ezek a gombák főként Rhizoctonia és Fusarium, valamint Pythium fajokhoz tartoznak. A talál­mány szerinti készítmények felhasználásával ki­tűnő eredmények érhetők el a talaj fertőtlení­tésben és a talajban élő kártevők irtásánál. Fel­használhatók továbbá lombozat és fák baktériu­mos vagy gombás fertőzéseinek leküzdésére is. A találmány szerinti készítmények hatóanya­gai sorából a nitroolefmból, főként aril- és he­terociklusos-csoporttal szubsztituált nitroolefi­nekből és primer vagy szekunder aminokból vagy szubsztituált aminokból, mint etiléndiamin­böl és piperazinból előállított vegyületek nem csupán szokatlanul erős mikrobaellenes és kár­tevőirtó hatékonyságot mutatnak, hanem az an­timikróbás szerként hasznosítható ismert nitro­olefinekhez képest további előnyökkel is rendel­keznek. Így pl. általában ezek a vegyületek szín­telenek, gyakorlatilag szagtalanok, nincs köny­nyeztető hatásuk, továbbá hidrolízissel és poli­merizációval szemben ellenállóak. Számos anyagrendszerben jól alkalmazhatók az arii­vagy heterociklusos csoportok széles körű meg­választási lehetősége folytán, továbbá savakkal sókat képeznek és számos fémmel is egyszerű módon történő reagáltatás esetén sót alkotnak. Ennek megfelelően a savas vagy bázisos jellegű vegyületeket a fém hidroxid-, karbonát- vagy hidrogénkarbonát, esetleg más vegyületével rea­gáltatjuk, valamely alkáli-fémbázis jelenlétében, mivel az aminonitroalkámok mind aminként, mind nitronsavként is felfoghatók. -' Ismeretessé vált korábban, hogy a nitroolefi­nek alkalikus közegben nem hatékonyak és al­kalikus szerekkel együtt nem használhatók. A szakirodalom erre vonatkozóan 7,0 pH-értéknél kisebb pH-értékű közeget ajánl. (Lásd 2 335 384 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom