156611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öregedésnek ellenálló, főként egyrétegű zománcozáshoz alkalmas húzható és mélyhúzható acél előállítására

3 156611 4 szabad mennyisége nem elegendő arra, hogy az acélt öregedésnek ellenállóvá tegye. A szegélyhólyagok kiküszöbölése érdekében már azt is javasolták, hogy az acél oxigéntar­talmát oly mértékben csökkentsük, hogy a sze­gélyhólyagok keletkezését okozó, a szén és az acél oxigénje reakciót gyakorlatilag megakadá­lyozzuk. Mivel az oxigéntartalomnak csökken­tését a fölös (mennyiségben levő alumíniummal való dezoxidálás és az ennek eredményeként a tömb felületén fellépő timföldrészecske-dúsulás az előzőekben említett okokból már eleve ki­zárja, végül próbálkoztak azzal, hogy kb. félig nyugtatott acélt állítsanak elő a szokásosnál ki­sebb alumínium beadagolásával. Ennek a félig nyugtatott acélnak szabad oxigéntartalma oly kicsi, hogy a tömb szövetszerkezete közel azo­nos a nyugtatott acél tömbjének szövetszerke­zetével. Nagyipari gyártásban azonban ez az el­járás a szükséges biztonsággal alig hajtható végre, mivel az oxigéntartalmat rendkívül pon­tosan kell beállítani, teljesen eltekintve attól, hogy már egészen kis mennyiségű alumínium beadagolása is nem kívánatos timföldrészecs­kék keletkezését okozza. A találmány szerinti eljárás új, különleges műszaki hatása, hogy a szén vákuumban való eltávolítása következtében öntésnél nem tud szénmonoxid (CO) fejlődni, mivel az olvadék gyakorlatilag olyan szenet már nem tartalmaz, amely az oxigénnel CO-vá tudna átalakulni, Ennek következtében lkáros szegélyhólyagok sem alakulhatnak ki. A vákuumban való széntelenítés egy további előnyös következménye, hogy a nagymértékű széntelenedés révén olvadékban létrejövő aránylag nagy oxigéntártalom mangán beada­golása révén csökkenthető. így az ismert, az acélt nem vákuumban széntelenítő eljárásoktól eltérően a találmányunk szerinti eljárásnál nincs szükség arra, hogy az oxigénhez a szén­nél és mangánnál lényegesen nagyobb affinitá­sú alumíniumot használjuk dezoxidálás céljára. Találmányunknál az olvadók oxigéntartalmá­nak csökkentésére alumínium helyett mangánt alkalmazunk, minek eredményeként az acél mi­nőségét nem rontó mangánoxid képződik. . A mangánoxid ugyanis — az alumíniumoxiddal ellentétben — folyékony, és ezért nagyon gyor­san a salakba megy. Ezzel szemben az alumí­niummal való ismert dezoxidálási eljárásnál szilárd alumíniumoxid (timföld) képződik, amely a tömb felületéneik közelében dúsul, és ezért a tömb felületét láng segítségével el kell távolítani. A mangán adagolása,után, illetve a dezoxidá­lás során beadagolt bór vagy alumínium talál­mányunknál majdnem kizárólag csak a nitro­gén lekötésére szolgál, inert az oxigént előzőleg mangánadagolással már lekötöttük és az olva­dékból eltávolítottuk, mivel a mangánoxid — az alumíniumoxiddal ellentótben — az olvadék­ban gyorsan a fürdő felületére emelkedik és a salakrétegbe megy. A nagyon kis széntartalomtól eltekintve a találmány szerinti eljárással előállított acél ösz­szetétele megfelel a szokásos, nyugtatás néliküi öntött imélyhúzó minőségek összetételének, amely esetben a nagyon kis, 0,03% alatti szén­tartalom az acél, illetve finom lemez techno­lógiai tulajdonságait említésre iméltóan nem befolyásolja. Egyébként a találmány szerinti el­járással kezelt acél dermedési viselkedése a nyugtatott acélok dermedési viselkedését mu­tatja és főként mentes szegélyhólyagoktól, imi­vei a szegélyhólyagok képződését okozó szén­tartalmat a vákuumkezeléssel gyakorlatilag el­távolítottuk. Az acél a nitrogén legnagyobb ré­szének lekötése után még kis mennyiségben jelen levő szabad bór következtében öregedés­nek ellenálló. A kísérletek azt mutatták, hogy az oxigéntartalom aránylag tág határok között változhat anélkül, hogy ez a tomb dermedési szerkezetét és az acél öregedéssel szembeni el­lenállását hátrányosan befolyásolná. Találmányunk részletes megvilágítására a kö­vetkezőkben néhány kísérleti példát ismerte­tünk. Az egyik kísérleti olvasztásnál egy 0,04% sze­net, 0,12% mangánt, 0,02% foszfort, 0,02% ként A találmány feladata az említett hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése és olyan eljárás létesítése, amely ikihozatalnál jó felületi minő­ségű, öregedésnek ellenálló acélt ad. A talál-. 30 mány azon a meglepő megállapításon alapul, hogy az acélokat megfelelő bórmennyiség be­adagolásával a szabad oxigénnek addigi felső határon túli mennyisége esetén is öregedésnek ellenállóvá lehet tenni és ugyanakkor, illetve 35 e mellett teljesen nyugtatott dermedést lehet elérni akkor, ha a széntartalmat a szegélyhó­lyagok 'képződését 'megakadályozó kis értékre csökkentjük. A találmány szerint a kitűzött feladatot az- 40 zal oldjuk meg, hogy kiindulóanyagként maxi­málisan 0,10% szenet, 0,03% foszfort és 0,0.35% ként tartalmazó acélt alkalmazva elő­ször az acél széntartalmát 0,03% alá, előnyö­sen 0,1%-ra vákuumkezeléssel csökkentjük, 45 majd e művelet befejezése után az olvadékhoz mangánt adagolva a mangántartalom 0,25— 0,45%-ra hozásával és az olvadékba 0,2 kg/t vagy ennél kevesebb bór, vagy 800 g/t alumí­nium adagolása révén a szegélyhólyagképző- 50 dést meggátolják és az anyagot öregedésnek ellenállóvá tesszük. A találmányunk szerinti eljárás egyik foga­natosítási módjánál a vákuumkezelés folyamán. az olvadékhoz ércet vagy más oxigénvegyüle- 55 tet adunk. Egy másik foganatosítási módnál a vákuum­kezelés folyamán az olvadékba gázalakú fris­sítő anyagot viszünk be. Találmányunk egy további foganatosítási 60 módjánál a magánt és , bórt vákuumban ada­goljuk. Eljárásunk egyik foganatosítási módjánál az alumíniumot az acélhoz ennek kokillába öntése végén adagoljuk. 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom