156610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-dihidro-benzodiazepinek előállítására

156610 ga gumiszerű massza alakjában kinyerjük. A termék acetonos eldörzsölés után sárga, 172— 173 C°-on olvadó prizmákat képez. Kitermelés: 71%. A kiindulási anyag a következőképpen ál­lítható elő: 60,0 g (0,258 mól) 2-amino-5-klór-benzofenont 400 ml (400 g, 6,66 mól) etanolaminban keve­rés közben 4 órán át yisszafolyató hűtő alkal­mazása mellett forralunk. Az oldatot lehűtjük, 800 ml jeges vízbe öntjük és a kiváló csapa­dékot vizes etanolból kristályosítjuk. Barna szí­ridban oldjuk, az oldatot vízzel mossuk, nát­riumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A kapott 2-(2-amino-5-klór-a-fenil-benzilidénami­no)-etanol részben kristályos, részben barna gu­miszerű termék. A terméket forró, hexánnal többször extraháljuk és az oldhatatlan mara­dékot vizes etanolból krisátlyosítjuk. Barna szí­nű 118—120 C°-on olvadó kristályokat kapunk. Kitermelés: 58%. 2,75 g (10 mmól) 2-(2-amino-5-klór-a-fenil­benzilidénamino)-etanolt 20 ml metilkloridban egy csepp piridin jelenlétében jégfürdőn keve­rés közben egy óra alatt a légköri nedvesség kizárása mellett cseppenként 1,8 ml (3,0 g 25 mmól) tionilklorid 10 ml metilénkloriddal ké­pezett oldatával elegyítünk. Az elegyet kever­jük és 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazá­sával forraljuk. Az elegyet vákuumban bepá­roljuk. A kristályos sárga maradékot (3,79 g) óvatosan metilénklorid és feles mennyiségű jéghideg n-nátriumhidroxidoldat elegyéhez ad­juk. A szerves réteget vízzel mossuk, nátrium­szulfát felett szárítjuk és a barna, részben kristályos maradékot hexánból és éter/pentán­ból átkristályosítjuk. Sárga, -71—73 C°-ori ol­vadó prizmák alakjában 2-(2-amino-5-klór-a­-fenilbenzilidénamino)-etilkloridot kapunk. Ki­termelés: 47%. 2. példa: . . 2-(2-metilamino-5-klór-a-fenilbenzilidénami­no)-etilkloridot nagy kémcsőben 150—155 C°-os olajfürdőben keverés közben addig hevítünk, míg az ömledék ismét megdermed (kb. 10 perc). Narancsvörös szilárd massza alakjában nyers 7-klór-2,3-dihidro-l-:metil-5-fenil-lH-l,4-benzo­diazepin-hidrokloridot kapunk. Ebből a niasz­szából a bázist oly módon szabadítjuk fel, hogy azt vizes nátriumhidroxid-oldattal kezeljük és az elegyet metilénkloriddal extraháljuk. Vilá­gosbarna gumiszerű massza alakjában 7-klór­-2,3-dihidro-l-metil-5-fenil-lH-l,4-benzodiaze­pint kapunk. Az ily módon kapott terméket tisztítás céljából benzoics oldatban 10 g sem­leges alumíniumoxidon (Woelm, III. aktivitású fok) átszűrjük. Az eluátum bepárlása után 0,468 g narancsszínű gumiszerű masszát ka­punk. A tisztított termék hexános átkristályo­sítás után halványsárga, 96—98 C°-on olvadó prizmákat képez. A kiindulási anyag a következőképpen állít­ható elő: 20,0 g (0,0813 mól) 2-metilamino-5-klór-ben­zofenont 200 ml (200 g, 3,33 mól) etanolamin­ban keverés közben 4 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk, majd a 5 reakcióelegyet lehűtjük és 2 1 vízbe öntjük. A kiváló olajos csapadékot vizes dekantálással többször mossuk, majd metilénkloridban old­juk. Az oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Nagy viszkozi-10 tású sárga olaj alakjában 2-(2-metilamino~5--klór-a-fenilbenzilidénamino)-etanolt kapunk. Kitermelés: 94%. . 10,77 g (37,3 mmól, sárga olaj) 2-(2-metil­amino-i5-klór-ia-fenilbenzilidénaimino)-etanolt 100 15 ml metilénkloridban oldunk és egy csepp piri­dint adunk hozzá. Az elegyet 6,65 ml (11,0 g, 93 mmól) tionilklorid . 25 ml metilénkloriddal képezet oldatával kezeljük. A 2-(2-metilammo­-5-klór-a-fenilbenzilidénamino)-etilkloridot az 1. 20 példában, a 2-(2-amino-5-, klór-a-fenilbenzilidén­amino)-etilklorid izolálásánál leírt módon ki­nyerjük. A nyerstermék sötétszínű olaj. A nyersterméket benzolban oldjuk és 200 g sem­leges alumíniumoxidot (Woelm. I. aktivitási 25 fok) tartalmazó oszlopon átszűrjük. Az eluátum bepárlása után 2-(2-metilamino-5-klór-a-fenil­benzilidénamino)'-etiikloridot kapunk, mely he­xánból és éter/pentánból történő átkristályosí­(tás után 75—76 C°-on olVadó sárga prizmákat 30 képez. Kitermelés: 68%. 3. példa: 1 g (3,26 mmól) 2-(2-metilamino-5-klór-a-35 -femlbenzilidénamino)-etilkloridot 10 ml N,N­-dimetilformamidban olaj fürdőn 17 órán át 120 C°-on, majd további 20 percen át 150 C°-on hevítünk. A reakcióelegyet lehűtjük, híg nát­riumkarbonát-oldatba öntjük és metilénklorid-40 dal extraháljuk. Az extraktot bepároljuk és a maradékot híg sósav és éter elegyével extra­háljuk. Az extraktot a reagálatlan kiindulási anyag elhidrolizálása céljából egy éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A vizes ré-45 teget híg nátriumhidroxid oldattal meglúgosít­juk, a terméket éteres extrakcióval visszanyer­jük. A kapott sötétbarna gumiszerű masszát benzolban oldjuk és az oldatot 3 g semleges alumíniumoxidot (Woelm, III. aktivitási fok) 50 tartalmazó oszlopon átszűrjük. Az eluátumot bepároljuk. Narancsszínű gumiszerű massza alakjában 0,19 g nyers 7-klór-2,3-dihidro-l-me­til~5-fenil-lH-l,4-benzodiazepint kapunk, mely hexános eldörzsölés után narancssárga színű, 55 94—98 C° olvadáspontú kristályokat képez. A kiindulási anyag a következőképpen állít­ható elő: 3,45 g (14,1 mmól) 2-metilamino-5-klór-j ben­zofenoh-imint és 20 ml (20 g, 328 mmól) etanol -60 amint keverés közben 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. Az elegyet lehűtjük és vízbe öntjük. A kapott nyúlós csa­padékot vizes dekantálással mossuk, metilén­kloridban oldjuk, vízzel ismét mossuk, magné-65 ziumszulfát felett szárítjuk, majd az oldószert 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom