156553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg üvegszálrostokból készült hossz- és keresztszálerősítésű rostgyékények és bundapaplanok előállítására és ezek húzószilárdságának növelésére

156553 3 4 bol, amelyek egy ferde négyszögű szálalakza­tokból álló rastszalagot képeznek. Szokásos to­vábbá rostszalagok képzése négyzetes vetülék-és lámofonalakkal. Mindezeket a rostpaplanokat eddig olyan szálanyagból kellett készíteni, ame­lyek nagy szilárdsági értékeken kívül jó fel­dolgozási tulajdonságokkal is rendelkeztek, te- -hát olyan anyagból, amelyeknek pl. nagy a le­dörzsölési szilárdsága és lehetőleg kis nyúlású­ak, miután az ismert és rendelkezésire álló szer­kezetek nagy és legtöbb esetben lökésszerű le­fejtése miatt pihés üvegszál-rostkötegek feldol­gozását nem engedik meg. Ezért eddig főleg vég­telen szálakból, üvegselyemből vagy textilros­tokból álló sodratokat vagy zsinórokat használ­tak. Amennyiben sok elemi szálú rostokat dol­gozunk fel, úgy a szálakat előzőleg sodrással cérnázzuk. A fantemlített rostgyékények főleg papír meg­erősítésére vagy parkett, illetve burkolólapok összekötésére vagy áthidalására szolgálnak. Amíg az ún. diagonal rostoknak szilárdsági tu-^ lajdonságai nem kielégítőek, miután úgy a ke­reszt-, mint a hosszirányú szilárdság csak ak­kor képződik teljes mértékben, amikor a fer­dén keresztezőidő szálelrendeződés meg van nyújtva, addig a négyzetes szálelrendezés szö­vetszerűen viselkedik és úgy hossz-, mint ke­resztirányú szilárdsága kielégítő. A találmány célkitűzése egy olyan eljárás, amelyik cse­püszerű, pelyhes és mind ledörzsölésre, mind elhúzódásra érzékeny elemi-szál rostikötegből (Stappelfaser) álló szalagok pontosan négyzetes, szüvetszerű rostpaplänokka való feldolgozását lehetővé teszi. Különösen rostpaplanok megerő­sítésére kiválóan alkalmas y& csepüszerű elemi­szál rostokból álló szalag, mert ezek ellentétben a végtelen szálakból vagy fonott textil vagy üvegrostcérnákból készült sima csíkokkal, pely­hesen és sörteszerűen kiálló szálaikkal a meg­erősítendő rostpaplanhoz folyamatos átmenetet képeznek és így á rostpaplanhoz az erősítő ele­mek homogén kötését és beágyazását biztosít­ják. Amennyiben ezt a szalagot hordozó rost­paplannal való összekötés nélkül mint önálló, szövetszerű szalagot használjuk fel, úgy éppen a pelyhes szerkezet és megfelelő száltávolság miatt egy különösen sűrű rostszerkezetet érünk el. Természetesen a találmány szerinti eljárás­nál az eddig használt textil vagy üvegselyem­szálakat is ugyanúgy fel lehet használni. A találmány tárgyát tehát egy ilyen rostpap­lan előállítására vonatkozó eljárás és ennek elő­á'llításána szolgáló berendezés képezi. Az eljá­rást és berendezést az jellemzi, hogy legalább egy folyamatosan mozgó szakvezetővel kereszt­szálakat hurkol a hosszszálakból álló szállánc mindkét oldalán elhelyezett .mozgó vagy merev bütykök köré, ami után a keresztszálakat a bütykökről vagy peckekről leemeljük, a hossz­irányú szálakra ráhelyezzük és velük összera­gasztjuk, amikor esetleg még önmagában ismert módon további hosszszá'lakat is vihetünk fel a hosszirányú szálakkal fedett keresztirányú szá­lakból álló rostpaplanra, amit azzal szintén ösz­szekötünk. A találmány szerinti berendezést a mellékelt rajzok és leírás szerinti kiviteli példa alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés oldal­nézete, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt berendezés né­zete, az 1. ábrán II—II jelölt nyilak irányában, a 3. ábra az 1. ábra nézete a III—III nyilak irá­nyában, a 4. és 5. ábrák a bütykös henger egyes részle­teinek rajza valamivel nagyobb léptékben. Az 1. ábrán az 1 csévekeret hordozza a 3 felső forualak 2 orsóit, valamint. az 5 alsó fona­lak 4 orsóit. E helyett természetesen egy lánc­henger is alkalmazható. A 3 felső szálakat a 6, 7, 8 és 9 terelőkön az 5 alsó szálakat a 10, 11, 12, 13 és 14 terelőkön át vezetjük, mely utóbbiak a 15 bütykös hengerre felfutnák és köré vannak vezetve. A felső fonalak 9, illetve az alsó fonalak 14 terelőinek előnyösen olyan 16, illetve 17 vezetőváj atai (3. ábra) vannak és oly módon elrendezették, hogy a 3 felső, illetve 5 alsó fonalak párhuzamosan fonallán­oot képeznek, amelynél az alsó fonalak a felső fonalak közötti térközben elhelyezettek. A 15 bütykös henger végeihez közel vannak a 18 bütykök elhelyezve* amelyek a 19 furatok­ban (4. és 5. ábra) sugárirányban eltolhatóak. A 18 bütykök egy nagyobb átmérőjű 20 és egy kisebb átmérőjű 21 részből áEanak, mely utóbbi a cserélhető 23 végtárcsa gyűrű alakú kiugrá­sában levő 22 furatban van vezetve. Ezáltal a .kiképzés által minden 18 bütyöknek egy lép­csős 24 szakasza van, amelyik a 25 rugó ellen­támaszául szolgál, míg a rugó másik vége az említett gyűrű alakú kiugrásra fekszik fel és a 18 bütyköt sugárirányban kifelé nyomja. A 20 alkatrész 26 furatában van a 27 csap, amelynek a végén a péld. golyóscsapágyként kiképzett 28 görgő van elhelyezve. A 28 görgők a 31 borítólemez egyik részét képező előreugró 30 rész külső 29 kerületén, futnak, amely borí­tólemez a 32 csapágyakra van felerősítve, amelyben a 15 bütykös tengely 33 tengelye péld. 34 golyóscsapágyakon ágyazva forog. Amint az 5. ábrán pont-vonallal jelezve van, az előreugró 30 rész belső 2! 9 kerületének ki­képzési alakja vezetőpálya és olyan, hogy a 18 bütykök csak az 1. ábrán A-tól B-ig jelzett szakaszon állnak ki a bütykös hengerből, míg a többi szakaszon a bütykös hengerbe vissza van­nak húzva. A keresztihuzalnak a bütyökre való biztos rá­vezetésére a 35 fonalterelő-lemez szolgál. A 35 fonalterelő-lemeznek esetleg egy kötényszerűen előugró 16 része is lehet, amelyik a bütykös henger egy részét körülfogja és a bütykök idő­előtti kiugrását meggátolja. Lehetséges lenne természetesen a 36 alkatrészt egy görbült befutó résszel ellátni, amire a 25 rugó hatása alatt álló és a bütykös tengelyből kiálló bütykök felfut­nak, amitől ezek a bütykös hengerbe vissza­lő 15 20 25 iO 35 40 45 50 55 60 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom