156553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg üvegszálrostokból készült hossz- és keresztszálerősítésű rostgyékények és bundapaplanok előállítására és ezek húzószilárdságának növelésére

156553 3 4 bol, amelyek egy ferde négyszögű szálalakzatokból álló rastszalagot képeznek. Szokásos továbbá rostszalagok képzése négyzetes vetülék-és lámofonalakkal. Mindezeket a rostpaplanokat eddig olyan szálanyagból kellett készíteni, amelyek nagy szilárdsági értékeken kívül jó feldolgozási tulajdonságokkal is rendelkeztek, te- -hát olyan anyagból, amelyeknek pl. nagy a ledörzsölési szilárdsága és lehetőleg kis nyúlásúak, miután az ismert és rendelkezésire álló szerkezetek nagy és legtöbb esetben lökésszerű lefejtése miatt pihés üvegszál-rostkötegek feldolgozását nem engedik meg. Ezért eddig főleg végtelen szálakból, üvegselyemből vagy textilrostokból álló sodratokat vagy zsinórokat használtak. Amennyiben sok elemi szálú rostokat dolgozunk fel, úgy a szálakat előzőleg sodrással cérnázzuk. A fantemlített rostgyékények főleg papír megerősítésére vagy parkett, illetve burkolólapok összekötésére vagy áthidalására szolgálnak. Amíg az ún. diagonal rostoknak szilárdsági tu-^ lajdonságai nem kielégítőek, miután úgy a kereszt-, mint a hosszirányú szilárdság csak akkor képződik teljes mértékben, amikor a ferdén keresztezőidő szálelrendeződés meg van nyújtva, addig a négyzetes szálelrendezés szövetszerűen viselkedik és úgy hossz-, mint keresztirányú szilárdsága kielégítő. A találmány célkitűzése egy olyan eljárás, amelyik csepüszerű, pelyhes és mind ledörzsölésre, mind elhúzódásra érzékeny elemi-szál rostikötegből (Stappelfaser) álló szalagok pontosan négyzetes, szüvetszerű rostpaplänokka való feldolgozását lehetővé teszi. Különösen rostpaplanok megerősítésére kiválóan alkalmas y& csepüszerű elemiszál rostokból álló szalag, mert ezek ellentétben a végtelen szálakból vagy fonott textil vagy üvegrostcérnákból készült sima csíkokkal, pelyhesen és sörteszerűen kiálló szálaikkal a megerősítendő rostpaplanhoz folyamatos átmenetet képeznek és így á rostpaplanhoz az erősítő elemek homogén kötését és beágyazását biztosítják. Amennyiben ezt a szalagot hordozó rostpaplannal való összekötés nélkül mint önálló, szövetszerű szalagot használjuk fel, úgy éppen a pelyhes szerkezet és megfelelő száltávolság miatt egy különösen sűrű rostszerkezetet érünk el. Természetesen a találmány szerinti eljárásnál az eddig használt textil vagy üvegselyemszálakat is ugyanúgy fel lehet használni. A találmány tárgyát tehát egy ilyen rostpaplan előállítására vonatkozó eljárás és ennek előá'llításána szolgáló berendezés képezi. Az eljárást és berendezést az jellemzi, hogy legalább egy folyamatosan mozgó szakvezetővel keresztszálakat hurkol a hosszszálakból álló szállánc mindkét oldalán elhelyezett .mozgó vagy merev bütykök köré, ami után a keresztszálakat a bütykökről vagy peckekről leemeljük, a hosszirányú szálakra ráhelyezzük és velük összeragasztjuk, amikor esetleg még önmagában ismert módon további hosszszá'lakat is vihetünk fel a hosszirányú szálakkal fedett keresztirányú szálakból álló rostpaplanra, amit azzal szintén öszszekötünk. A találmány szerinti berendezést a mellékelt rajzok és leírás szerinti kiviteli példa alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt berendezés nézete, az 1. ábrán II—II jelölt nyilak irányában, a 3. ábra az 1. ábra nézete a III—III nyilak irányában, a 4. és 5. ábrák a bütykös henger egyes részleteinek rajza valamivel nagyobb léptékben. Az 1. ábrán az 1 csévekeret hordozza a 3 felső forualak 2 orsóit, valamint. az 5 alsó fonalak 4 orsóit. E helyett természetesen egy lánchenger is alkalmazható. A 3 felső szálakat a 6, 7, 8 és 9 terelőkön az 5 alsó szálakat a 10, 11, 12, 13 és 14 terelőkön át vezetjük, mely utóbbiak a 15 bütykös hengerre felfutnák és köré vannak vezetve. A felső fonalak 9, illetve az alsó fonalak 14 terelőinek előnyösen olyan 16, illetve 17 vezetőváj atai (3. ábra) vannak és oly módon elrendezették, hogy a 3 felső, illetve 5 alsó fonalak párhuzamosan fonallánoot képeznek, amelynél az alsó fonalak a felső fonalak közötti térközben elhelyezettek. A 15 bütykös henger végeihez közel vannak a 18 bütykök elhelyezve* amelyek a 19 furatokban (4. és 5. ábra) sugárirányban eltolhatóak. A 18 bütykök egy nagyobb átmérőjű 20 és egy kisebb átmérőjű 21 részből áEanak, mely utóbbi a cserélhető 23 végtárcsa gyűrű alakú kiugrásában levő 22 furatban van vezetve. Ezáltal a .kiképzés által minden 18 bütyöknek egy lépcsős 24 szakasza van, amelyik a 25 rugó ellentámaszául szolgál, míg a rugó másik vége az említett gyűrű alakú kiugrásra fekszik fel és a 18 bütyköt sugárirányban kifelé nyomja. A 20 alkatrész 26 furatában van a 27 csap, amelynek a végén a péld. golyóscsapágyként kiképzett 28 görgő van elhelyezve. A 28 görgők a 31 borítólemez egyik részét képező előreugró 30 rész külső 29 kerületén, futnak, amely borítólemez a 32 csapágyakra van felerősítve, amelyben a 15 bütykös tengely 33 tengelye péld. 34 golyóscsapágyakon ágyazva forog. Amint az 5. ábrán pont-vonallal jelezve van, az előreugró 30 rész belső 2!

9 kerületének kiképzési alakja vezetőpálya és olyan, hogy a 18 bütykök csak az 1. ábrán A-tól B-ig jelzett szakaszon állnak ki a bütykös hengerből, míg a többi szakaszon a bütykös hengerbe vissza vannak húzva. A keresztihuzalnak a bütyökre való biztos rávezetésére a 35 fonalterelő-lemez szolgál. A 35 fonalterelő-lemeznek esetleg egy kötényszerűen előugró 16 része is lehet, amelyik a bütykös henger egy részét körülfogja és a bütykök időelőtti kiugrását meggátolja. Lehetséges lenne természetesen a 36 alkatrészt egy görbült befutó résszel ellátni, amire a 25 rugó hatása alatt álló és a bütykös tengelyből kiálló bütykök felfutnak, amitől ezek a bütykös hengerbe visszalő 15 20 25 iO 35 40 45 50 55 60 v