156553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg üvegszálrostokból készült hossz- és keresztszálerősítésű rostgyékények és bundapaplanok előállítására és ezek húzószilárdságának növelésére

5 156553 6 nyomódnak, amíg a 37 helyzetiben újra előre ugranak. Lehetséges továbbá egy olyan különösen egy­szerű szerkezeti kialakítás is, amelyiknél mint a 29 vezetőpálya, mint a 28 görgők alkalmazása elkerülhető. Ezzel szemben ez a leírt és kissé körülményesebb konstrukció előnyösebb, mert a másik, említett megoldásnál viszonylagosan nagy súrlódási erők és ennek megfelelő kopá­sok lépnek fel. A rostpaplaii 38 keresztszálai a 39 orsókról futnak le (1. ábra és 2. ábra), amelyről a körbe­futó 40 fonalvezetőre vezetjük. A fonalvezető a 41 üreges tengelyből áll, ennek nyitott 42 vé­gébe vezetjük be a 39 orsóról jövő 3)8 fonalat. "A tengely másik végére van az együttforgó 43 cső felerősítve, amelynek szabad 44 vége meg­hajlított 'és a hajlatban van a 38 kereszítohuzalt vezető a 45 eltérítő görgő elhelyezve. A 46 el­lensúly a fonalvezető gyors forgása következté­ben fellépő kiegyensúlyozatlan tömegerők sem­legesítésére szolgál. A fonalvezető meghajtását a 47 elektromotor látja el a 48 áttételen, to­vábbá a 49, 50 lánchajtásokon és az 51 kúpke­rék meghajtáson át. Egy további 52 láncha j tás a 1Í5 bütykös hengert hajtja meg, amelyik ily módon a 40 fonálvezető elfordulásával szinkron­mozgásban van. Amint az a 3. ábrából látható, a fonalvezetőn át vezetett 38 keresztfonalak a 15 bütykös hen­ger egyik oldalán egy, a másik oldalán viszont két egymás után következő bütyök köré van tekerve, miáltal szálkereszteződések keletkez­nek. Nyilvánvaló, hogy a 46 ellensúly helyett to­vábbi fonalvezetőként egy másik csövet is fel­szerelhetünk, amelyik az ábrázolt első fonal­vezetőhöz képest átlósan ellentétes elhelyezésű. Ilyen módon elérhetjük, hogy a 41 üreges ten­gely minden fordulatával kettő helyett négy keresztfonalat hurkoljunk a bütykök köré. Eb­ben az esetben azonban szükséges, a kereszt­fonalak tároló orsóit a tengellyel együttforgóan kiképezni annak megakadályozására, hogy a két orsóról lehúzott fonalak összesodródjanak. A fonalvezető ilyen kétszeres kiképzése a ke­resztfonalak többszörös kereszteződését okozza, mert a fonalakat a bütykös henger egyik ol­dalán két egymásra következő, míg a másik ol­dalán egy közbeeső bütyökkel elválasztott két bütyök köré kell hurkolni. Miután a rostpaplan s külső szélein képződött szálhurkokat később le­vágjuk, a fonálvezető ilyen megsokszorozásából töibb hulladék származik. így pl. már égy olyan foinalvezetőnél, amelyik percenként 250-et for­dul és a szalagsebesség (cca 1 m széles és 10 mm távolságra elhelyezett keresztfonalú rost­paplannál) kfo. 5 m/perc, már alig gazdaságos több mint legfeljebb négy, keresztirányban el­helyezett (és együttforgó orsókkal ellátott) fo­naivezető alkalmazása, bár a fonalvezetők többi megsokszorozása műszakilag megvalósíthaitó és a keresztfonalak lehúzása szempontjából előnyös volna, mert a fonalak ihüzási igénybevétele a fonalvezető csökkentett kerületi sebessége miatt számottevően csökken. Főleg akkor, ha pelyhes üvegkóeot (elősodra­tot) használunk kereszterősítő fonalként, elő­nyösnek bizonyult az 53 szálemelő kengyel al­kalmazása, mert azt tapasztalták, hogy az elő­sodrat finom pelyhei résziben behúzatnak a 18 bütykök 19 furataiba, a bütykök visszahúzása­kor tehát, mialatt >még ezeket a keresztszálak körül hurkolják, minit péld. az 5. ábra D állá­sában. Az 53 fonal leemelő kengyelek egysze­rűen meggörbített acéldrótból is készülhetnék. A 38 keresztifonalak 18 bütykökről való leeme­lésekor célszerű a 15 bütykös hengerre fel­fekvő és ezzel szinkronforgó 99 gumihenger al­kalmazása a hossz és keresztszálakból álló és még le nem kötött szállerakás megtartására, ami biztosítja, hogy a keresztirányú erősítések a leemeléstől a lekötésig feszítve mar adnak, ami tiszta, derékszögű és párhuzamos fonal-le­rakást biztosít. A bundapaplant az 54 és 55 hengerek közé vezetjük, amelyek ennek továbbszállítását is el­látják. Akár ezen hengerek előtt, akár a hen­gerek után egy (nem ábrázolt) szóróberendezés is felszerelhető, miivel a kötőanyagot a rostpap­lanra felhordjuk. De ugyanúgy fel lehet vinni a kötőanyagot más ismert módon, pl. merülő henger útján a lerakott rostokra. Az elkészült rostpaplaint ezután átvezetjük egy ismert és külön nem ábrázolt szárítókemen­cén, majd henger alakfaa felgöngyöljük. Az ilyen módon előállított rostszalagot a bevezetés­ben már leírt módon egy üvegrost bundára is felvihetjük és ezzel összeragaszthatjuk. A találmány szerinti berendezésnél a 23 vég­tárcsák, valamint a 18 bütykök kisebb vagy nagyobb átmérőre való kicserélésével egyszerű módon változtathatjuk a kereszthuaaüok távol­ságát a kész rostszöveten. Ily módon néhány egyszerű művelettel a berendezést bármikor át­állíthatjuk a kereskedelmileg szokásos, azaz pl. 5—15 mm-ig terjedő vetülékfonal távolságokra. Amennyiben még ennél is szűkebb közöket kell betartani, ami pl. textilfonalak vagy üvegse­lyem-szálak feldolgozásánál előfordul, akkor még vékonyabb csapok beépítésével az 5 mm­nél kisebb távolság is elérhető. Célszerű ebben az esetben a bütykös henger belsejében fel­lépő térh'iány miatt a csapokat mereven felsze­relni. A bütykök mozgása lényegéiben az érzé­keny rostszalagok, kímélésére szolgál és azt cé­lozza, hogy a k'ereszthuzalok súrlódását a szom­szédos bütykökön megelőzze, a kereszthuzalt ledÖTZSölésre igénybevevő külön vezető nélkül és biztosítsa a mindenkori bütyök köré való biztos körülhurkolást. Amennyiben erősebben igénybevehető fonalanyagot használunk, akkor még a vastagabb bütyköket is merevre készít­hetjük, miáltal a berendezés még egyszerűbbé és olcsóbbá Válik. További lehetőség a keresztfonalak távolságá­nak változtatására az, hogyha járulékosan az előbb leírt eljárásihoz az 54—05 hengerek kerü-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom