156542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-cikloalkilmetil-savamidok előállítására

5 2. Példa ' • N-p-terc.-butil-benzoil-cisz-2-aminometil-ciklo­hexanol. 8,0 g (0,032 imól) cisz^2-ammometil­-ciklohexanolt 20 ml benzolban felveszünk és 4,8 g (0,12 mól) NaOH 150 ml vizes oldatát tar­talmazó 1 l-es háromnyakú gömblombikba visz­szük. A reakció elegyhez* -f-5 C° hőmérsékleten keverés közben 16,0 g (0,813 mól) frissen desz­tillált p~terc.-butil-benzoesav-klorid 20 ml ben­zolos oldatát adagoljuk apró részletekben kb. 20 perc alatt. A beadagolás után további 20 per­cig keverjük a reakcióelegyet, majd 150 ml pet­rolétert (fp. 40—60 C°) adunk hozzá. A kiváló csapadékot szűrjük, vízzel, majd petroléterrel mossuk és szárítás után benzol-petroléter ele­gyéből kristályosítjuk. 14,7 g fehér kristályos anyagot kapunk. Op.: 122—122,5 C°. Termelés 82,04%. Az alább felsorolt vegyületeket a megfelelő savkloridokkal analóg úton készítettük. Terme­lés : 70—92%. N-m-metoxi-benzoil-cisz-2-amino­metil-ciklohexanol: op.: 96—96,5 C°; N-3,4,5--trimetoxibenzoil-cisz-2-aminometil-ciklohexa­nol oip.: 159—;159,Í5 C°; N-oJ bróimbenzoil-cisz-2--aminometil-ciklohexanol op.: 111—111,5 C°; N-p-metil-benzoil-cisz-2-aminometil-ciklohexa­nol op.: 131,5—1132,4 G°. 3. Példa N^pHmetil^benzoil-transz-2-a:minometil^ciklohe­xán. 20,5 g transz-hexahidro-szalicilsavat diazometánnal észteresítettük és az éteres oldat bepárlásakor kapott transz-hexahidro-szalicil­sav-metilésztert 1 1, ammóniával telített meta­nolba vittük. Katalitikus mennyiségű fém nát­rium hozzáadása után szobahőmérsékleten két hétig állni hagyjuk. A reakcióelegy bepárlása után visszamaradó anyagot benzolból ismételten kristályosítva 12,3 g (60,5%) transz-hexahidro­-szalicilsav-amidot (op.: 104—105 C°) kapunk, melyből a transz-2-aminometir''ciklohexanolt az 1. példában leírt módszerrel készíthetjük el 76%-os termeléssel. Az így kapott aminoalko­holból a 2. példában leírt úton p-metil-benzoe­savkloriddal 81%-os termeléssel 100—100,5 C° olvadáspontú N-p-metil-benzoil-transz-2-amino­metil-ciklohexanol állítható elő. 4. Példa N-3, 4, 5-trimetoxibenzoil-cisz-2-aminometil­-ciklopentán. A cisz-2-karbetoxi-ciklopentanol­ból a 3. példában leírt módszer szerint cisz-2--hidroxi-ciklopentán-karbonsav-amidot ebből az 1. példában leírt módszer szerint cisz-2-amino­metil-ciklopentanolt készítettünk, mely 3,4,5--trimetoxibenzoilkloriddal a 2. példában ismer­tetett eljárással az N-3,4,5-trimetoxi-benzoil­-cisz-2-aminometil-ciklopentánt szolgáltatta. Színtelen kristályok benzolból, op.: 137—138 C°. Az alább felsorolt vegyületeket a megfelelő savkloridokkal analóg úton készítettük el. Ter­melés a megfelelő "2. példában megadottal meg­egyező. 6 . . • ; • N-o-brómbenzoil-cisz-2-aminometil-ciklopen­tanol, éterből kristályosítva színtelen tűs kristá­lyok, op.: 106—106,5 C°. NHp-iklórlbenzoil-ciszH2-iaminoimetil^ciklopen-5 tanol. Etanolból kristályosítva színtelen kristá­lyok, op.: 124,5—125 G°. N-p-klórbenzoil-cisz-2-aminometil-ciklopenta­nol. Etanolból kirástályosítva enyhén sárga prizmás kristályok. Op.: 172,5—173 C°. 10 N-3, 4, 5-dinitrobenzoil-cisz-2-aminometil-cik­loipentanol. Etanolból kristályosítva csaknem színtelen, enyhén sárga kristályok. Op.: 212 C° 5. Példa 15 N-benzil-N-3, 5-dinitr obenzoil-tr ansz-2-amino­metil-ciklohexanol. Az. N-benzil-transz-1-oxi­-ciklohexán-2-karbonsav-amidot transz-hexa­hidro-szalicilsav és benzilamin 180 C°-on végre-2Q hajtott reakciójával állítottuk elő. 2 óra eltelte után a benzilamin felesleget ledesztilláltuk és az etanolból átkristályosított reakcióterméket az 1. példában megadott reakció analógiájára LÍAIH4-del redukáltuk. Az így kapott nyers reakcióter­„_ méket híg vizes sósav hozzáadásával hidroklo­riddá alakítottuk, egyenlő térfogatú éterrel há­romszor extrahálva a melléktermékeket eltávo­lítottuk. A vizes oldatot Na2COs-tal lúgosítottuk és háromszor egyenlő térfogatú éterrel extrahál­tuk. Az egyesített éteres oldatokat KOH-on szá­rítottuk. Az éter ledesztillálása után 19,5 g (0,09 mól) transz-l-oxiciklohexán-2-karbonsav-benzil­amidból 15,6 g (85%) további feldolgozásra ele­gendő tisztaságú N-benzil-transz-2-aminometil­-ciklohexanolt kaptunk, melyből a 2. példában megadott eljárás analógiájára, 3,5-dinitro-ben­zoil-kloriddal az N-benzil-N-3,5-dinitrobenzoil­-transz-2-aminometil-ciklohexanol 73,5%-os ter­meléssel volt előállítható. Op.: 162—162,5 C°. 40 6. Példa N-acil-cisz- ill. -transz-2-aminometil-ciklo­hexanol-származékok készítése. Az izomerarany meghatározása. Ciklohexén-klórhidrinből 45 50%-os etanolban KCN felesleggel készített 2-ciánó-ciklohexanolt szobahőmérsékleten 20 atm. kezdeti nyomásról ammóniával telített eta­nolban Raney-nikkel katalizátorral hidrogénez­tünk és a szokásos feldolgozás után kapott ami-50 noalkoholt hidrokloriddá alakítottuk. Op.: 147—149 C° (etanol-éterből). A cisz-transz izo­mer arányt az általunk kidolgozott infravörös spektroszkópiai eljárással állapítottuk meg. A cisz-2-aminometil-ciklohexanol-hidroklorid 55 895 cm-^nél, míg a transz-2-aminometil-ciklo­hexanol-hidroklorid 1200 cm-i-nél mutat jelleg­zetes, a másik izomer spektrumában nem jelent­kező elnyelést. Ez alapján a fenti aminoalkohol a cisz-transz izomer kb. 1:4 arányú elegyének 60 bizonyult. Az előbbi aminoalkohol hidrokloridból a 2. példában megadott eljárás alapján N-p-nitro­benzoil-cisz-transz^2-aiminometil^cikl.ohexanolt (etanolból egyszer kristályosítva op.: 140— 65 143 C°) készítettünk. Az így kapott vegyület 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom