156537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszálas anyag előállítására

156537 A találmány egy további kivitelénél ezért szálakat kapunk, amelyek a fentiekben meghatározott többszálas anyagot tartalmaznak, valamint abból készült kötelet, zsinórt, zsineget, fonalat vagy textilanyagot. A találmány szerinti többszálas anyagnak lágy fogása és nagyfokú hajlékonysága van és a belőle készített szálaknak lágyabb a fogásuk és nagyobb a hajlékonyságuk, mint az ugyanilyen átmérőjű egyszeres szálú anyagoknak, ugyanakkor megtartják nagy szívósságukat. Olyan szálakat is előállíthatunk, amelyeknek nagyobb a szívósságuk, mint amekkora az anyagé volt, mielőtt a szál sodrására felhasználtuk. Ezek a tulajdonságok rendkívül kívánatosak a kötelek, zsinegek, zsinórok és textilanyagok gyártásánál és kiemelkedő javulást jelentenek az egyszálas anyagból készített hasonló anyagokkal szemben. A kötelek, zsinegek és zsinórok, amelyek a találmány szerinti többszálas anyagból készültek, előnyös szorító tulajdonságokkal is rendelkeznek az egyszálas anyagokból készült hasonló termékekkel szemben. A továbbiakban azt találtuk, hogy ha a találmány szerinti többszálas anyagot vagy a belőle készített szálat két felület között nyomás alatt bocsátunk át és a felüléteket egymáshoz képest mozgatjuk, duzzadási hatást kapunk és az anyag vagy szál bizonyos fokú rugalmasságot kap, amelynek mértéke függ az alkalmazott nyomástól és a kezelés időtartamától. A találmány egy további megvalósítása szerint egy eljárást dolgoztunk ki, amelynek megfelelően á találmány szerinti többszálas anyagot vagy ebből készült szálat vagy fonalat két egymáshoz képest mozgó felület között bocsátunk át bizonyos időn keresztül, megfelelő nyomás alatt, hogy az anyagon, a szálon vagy fonalon duzza; dási hatást hozzunk létre. Erre a célra durva kártoló készülék vagy tükrösítő készülék használható és a duzzadást a szalag, cső vagy lap osztásával egyidejűleg kaphatjuk, ha ez így kívánatos. Az orientált szalagot, csövet vagy lapot tetszőleges módszerrel gyárthatjuk. Ha kívánatos, az orientált szalagot, csövet vagy lapot egyidejűleg készíthetjük a szalagnak a találmány szerinti módon való osztásával és folyamatos eljárással, amely magában foglalja a cső gyártását, annak fölhasítását, hogy ezáltal lap alakú anyagot kapjunk és ha kívánatos, ennek további hasítását, hogy ezáltal szalagokat kapjunk, valamint a szalagnak, csőnek vagy lapnak orientálását és a találmány értelmében való osztást is folyamatos eljárásban végezhetjük. A további . lépések, a sodrás, hogy szálat kapjunk, vagy a vágás, hogy elemi szálakat képezzünk és a további kezelés, hogy fonalat alakítsunk, ugyancsak a folyamatos eljárásba foglalható..,Az eredményként kapott szálnak denier-értéke attól függ, hogy milyen fokú nyújtásnak tesszük ki az orientálásnál, valamint a szalag, cső vagy lap eredeti szélességétől. A nyújtás adott fokánál a denier-érték tág határok között változtatható azáltal, hogy az orientálás előtt gyártott szalag szélességét változtatjuk. Ilyen módon lehetséges, hogy folyamatosan változtassuk a denier-értéket 10 35 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 a vágóeszköz viszonylag kisebb szabályozásával, amely a lap-anyagot annak orientálása előtt osztja és nem szükséges, hogy a berendezést leállítsuk ahhoz, hogy az egyik denier-értékről a másik denier-értékre átalljunk. Ilyen módon folyamatos szálakat gyárthatunk, amelyeknek hosszuk mentén azonos denier-értékük van, vagy pedig olyanokat, amelyeknek denier-értéke a hosszuk mentén változik. Kötelek, zsinórok vagy zsinegek gyártásánál az orientált szalagot közvetlenül tűsléces fonógépbe táplálhatjuk, amely ha kívánatos, úgy módosítható, hogy az egymást követő fésűket lépcsősen helyezzük el, vagy pedig olyan fésűket használunk, amelyekiben több sor fog van lépcsős elrendezésben. A rajz gyantakeverékből többszálas anyag készítésére szolgáló folyamatos eljárás magyarázatára szolgál és vázlatosan szemlélteti az ilyenfajta folyamatos eljárást lap-anyag esetére. Nyilvánvaló, hogy ha cső szükséges, akkor az ábrázolt hosszirányú vágóeszköz elmarad, ha pedig szalag-anyag szükséges, további hosszirányú vágóeszközt alkalmaznánk, több vágóéllel az első görgősor előtt és több orientáló berendezést biztosítanánk, mindegyik szalag számára egyet. Nyilvánvaló az is, hogy a többszálas anyag, amely elhagyja a forgófésűt, hosszanti vágóeszközt, vagy álló fésűt, föltekercselés előtt sodorható vagy elemi szálakká darabolható. A rajzon szemléltetett forgáfésűnek a tűi előnyös módon olyan szög alatt állnak a felület érintkezőjéhez képest, hogy ezáltal elkerüljük, hogy az orientált szalagból, csőből vagy lapból finom szalagokat szakítsanak le. A forgófésű, vágóeszköz vagy állófésű helyett bármilyen más eszköz alkalmazható a szalag osztására, például tűsléces fonógép vagy durvakártoló henger vagy fonalfektető henger. Ezen anyagokból készített többszálas anyag vagy szál vagy fonal duzzasztását is megvalósíthatjuk, ha ez kívánatos. A találmány további részleteit rajz alapján magyarázzuk. Az 1A és IB ábrák együttesen egy folyamatos eljárást szemléltetnek, amely a gyantakeverékkel kezdődik és a többszálas anyag gyártásával végződik; a 2. ábra módszert mutat a lap, cső vagy szalag hasítására, vágására vagy bemetszésére és a 3. ábra a 2. ábrán alkalmazott tűk egy előnyös kiviteli alakjának keresztmetszetét mutatja. •• , Amint az 1A és IB ábrán látható, a csőgyártás számára szükséges nyersanyagot a 10 extruderba tápláljuk, ahol azt melegítjük és 12 szerszámon keresztül extrudáljuk. Egyidejűleg levegőt fúvatunk a 12 szerszámon keresztül és ezáltal 14 csövet fújunk, amelynek átmérője nagyobb, mint a 12 szerszám átmérője. A műgyanta tartalmú anyagból álló 14 cső keresztülhalad a 16 hűtőlevegő-gyűrűn és azután egy pár 18 szorítóhengeren, amelyeket a 14 cső lapított állapotban hagy el. Ezután a 14 cső még mindig lapított állapotban áthalad egy sor 1, 2 és 3 feszítő-görgőkön (lásd 1A és IB ábra). A 20 vágóeszköz (lásd 1A és IB ábra) a 2 és 3 feszítőgörgők között he-3