156537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszálas anyag előállítására
7 156537 8 lyezkedik el és levágja a 14 cső széleit és ezáltal két műgyanta tartalmú anyagból álló 22 és 24 lapot képez. Ezek az anyaglapok vagy felteker -cselhetők az A és B hengerekre (lásd 1A és IB - ábra), vagy ha ezen lapok gyártásának sebessége 5 lehetővé teszi, közvetlenül rábocsáthatók a következő gyártási fokozatra (lásd a szaggatott vonalakat az 1A és IB ábrákon). Mindegyik műgyanta tartalmú anyagból lévő lap ezután vagy közvetlenül a tárolóhengerekről áthalad egy sor io 26 hengeren, majd forróvizes 28 fürdőn (vagy forró-levegőkamrán), amelynek hossza előnyösen legalább négy láb és azután egy második sorozat 30 hengeren. A 30 hengerek gyorsabban, előnyösen 5—10-szer akkora sebességgel forog- j5 nak, mint a 26 hengerek. Ez a sebességkülönbség a melegítési hatással együtt, amelyet a vízfürdő biztosít, amely előnyösen 80—100°C hőfokon és különösen előnyösen 98—100°C-on van, az anyaglap orientálását eredményezi. Az őrien- 2 Q tált lapanyagot ezután hasítjuk, vágjuk vagy bemetsszük 32 forgófésű segítségével, amelyet nem hajtunk, de amelyet a lapanyag forgat és az így kapott többszálas anyagot egy sorozat tároló 34 hengerre tekercseljük. 25 Nyilvánvaló, hogy ha csövet kívánunk, akkor a 20 vágóeszköz elmarad és ha szalaganyagot kívánunk, további vágóeszköz alkalmazható, amelynek több vágóéle van és ezt az első 26 hengersor előtt helyezhetjük el és több orientáló berendezés alkalmazható, minden gyártott szalag számára egy. Nyilvánvaló az is, hogy az 1A és IB ábrán szemléltetett berendezésen számos más változtatást is tehetünk. Így -például a vízfürdőt helyettesíthetjük gőzköpennyel, vagy pedig melegített ö kontaktlappal. _ Azt találtuk, hogy a kontaktlap egy előnyös kiviteli alakjának üreges a keresztmetszete és alsó része hajlított és ez alatt halad el a lapanyag. A kóntaktlap előnyösen rézből vagy sárgarézből készül és előnyösen melegített olajat tartalmaz, amelyet a kívánt hőfokra hevítünk fűtőelem vagy más eszköz útján. Polietilén számára az ,a hőmérséklet, amelynél úgy találtuk, hogy az orientálás megfelelően történik, kb. 100°C, úgyhogy bármely fenti módszer hasz- 45 nálható. Ha azonban polipropilént használunk, az orientálás nem következik be megfelelően alacsonyabb hőfokon, mint 120°C körül és ezért jobb, ha polipropilén használatánál a kontaktlapos módszert alkalmazzuk. Ha az anyag cső- "^ alakban van, előnyösebb, ha nem alkalmazunk melegített kontaktlapot, minthogy az egymás fölött elhelyezkedő és egymással összeerősített lapok közül csak az egyik fog érintkezni a lappal. Ha kontaktlapot használunk, a 26 és 30 hen- 55 gersorok helyett egy készlet szorítóhengert használhatunk, amelyek közül a hajtott hengert acélból készítjük és a másikat, amelyik szabadon fut, gumifelülettel látjuk el. A szorítás mértéke előnyösen szabályozható. 60 Űgy találtuk, hogy jobb eredményeket érünk el, ha a hasítást, vágást vagy,bemetszést a lapanyag feszítése mellett végezzük, ezért a 26 hengersorhoz hasonló további hengersort szerelhetünk a 32 vágóeszközök és a 34 tárolóhengerek e5 közé. Ezek a járulékos hengerek előnyösen 3— 5%-kal nagyobb sebességgel forognak, mint a 30 hengerek, annak érdekében, hogy feszítőhaitást fejtsenek ki. A műgyantatartalmú anyag további hasítási, vágási vagy bemetszési módszerét mutatja a 2. ábra. Az orientált műgyanta tartalmú anyagból készült lap, cső vagy szalag 40 és 42 lapok között halad, amelyek egy sorozat 44 lyukat tartalmaznak. Ezek a lyukak sorokban vannak elrendezve és a váltakozó sorok lépcsős elrendezésűek. Míg a műgyanta tartalmú anyag a 40 és 42 lapok között halad, a 48 laphoz rögzített 46 tűk a'44 lyukakon keresztül bemerülnek. A tűknek előnyösen a 3. ábrán bemutatott keresztmetszetük van és oly módon vannak elrendezve, hogy a keresztmetszetük hossziránya az anyag haladási,, iránya mentén helyezkedik el. A tűket meghatározott sebességgel emelhetjük és süllyeszthetjük, a kikészített terméknél kívánt hatásnak megfelelően. Példa: 200 gauge-os cső alakú műgyanta tartalmú anyagot fújtunk Rototruder RO40—20D típusú gépen, nagy fajsúlyú polietilén gyantából, amelynek olvadási indexe 0,3 volt. Az extruderben lévő hőmérséklet az etetési zónában (1. zóna) lévő 300°F-től a középső zónában (2. zóna) lévő 347°F-en át a végső zónában (3. zóna) lévő 392°F-en keresztül a szerszámfejben lévő 460°F-ig változott. A szerszámfej átmérője 75 mm és a gyártott anyag kiterített szélessége 8 hüvelyk volt. Az alkalmazott orsósebesség 40 ford/perc és a szorítógörgő magassága a padló felett 106". A szorítógörgőnél lévő hőfok 81°C. Az így gyártott csövet felhasítottuk és ezáltal műgyanta tartalmú anyagból álló két lapot állítottunk' elő, amelyeket hengerekre tekercseltünk. Ezután mindegyik hengeren lévő anyagot egy első csoport szorítóhenger (az egyik acélból, a másik gumifelületű, ahogy azt az előzőekben leírtuk) között vezettük át. A hengerek 30 ford./perc sebességgel forogtak, majd az anyagot kontaktlap alatt kb. 100°C-ra hevítettük és az első hengercsoporthoz hasonló második hengercsoporton átbocsátottuk, amely kb. 5—10-szer akkora sebességgel forgott, mint az első csoport, majd ezután a lapalakú anyagot a 2. ábrán látható vágóeszköz segítségével bemetszettük, amelynek tűit elég gyors ütemben mozgattuk a lapalakú anyag pályájába és onnan ki. A bemetszett lapalakú anyagot ezután egy sor hengeren bocsátottuk át, amelyeknek sebessége 3— 5%-kal nagyobb volt, mint a második csoport szorítóhenger sebessége és az így kapott szövethez hasonló anyagot tároló hengerekre tekercseltük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás többszálas anyag gyártására, műanyag tartalmú anyagból készült, hosszirányban orientált szalagból, csőből vagy lapból, azzal jel-4