156537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszálas anyag előállítására

7 156537 8 lyezkedik el és levágja a 14 cső széleit és ezáltal két műgyanta tartalmú anyagból álló 22 és 24 lapot képez. Ezek az anyaglapok vagy felteker -cselhetők az A és B hengerekre (lásd 1A és IB - ábra), vagy ha ezen lapok gyártásának sebessége 5 lehetővé teszi, közvetlenül rábocsáthatók a kö­vetkező gyártási fokozatra (lásd a szaggatott vo­nalakat az 1A és IB ábrákon). Mindegyik mű­gyanta tartalmú anyagból lévő lap ezután vagy közvetlenül a tárolóhengerekről áthalad egy sor io 26 hengeren, majd forróvizes 28 fürdőn (vagy forró-levegőkamrán), amelynek hossza előnyö­sen legalább négy láb és azután egy második so­rozat 30 hengeren. A 30 hengerek gyorsabban, előnyösen 5—10-szer akkora sebességgel forog- j5 nak, mint a 26 hengerek. Ez a sebességkülönb­ség a melegítési hatással együtt, amelyet a víz­fürdő biztosít, amely előnyösen 80—100°C hőfo­kon és különösen előnyösen 98—100°C-on van, az anyaglap orientálását eredményezi. Az őrien- 2 Q tált lapanyagot ezután hasítjuk, vágjuk vagy bemetsszük 32 forgófésű segítségével, amelyet nem hajtunk, de amelyet a lapanyag forgat és az így kapott többszálas anyagot egy sorozat tároló 34 hengerre tekercseljük. 25 Nyilvánvaló, hogy ha csövet kívánunk, akkor a 20 vágóeszköz elmarad és ha szalaganyagot kí­vánunk, további vágóeszköz alkalmazható, amelynek több vágóéle van és ezt az első 26 hengersor előtt helyezhetjük el és több orientáló berendezés alkalmazható, minden gyártott sza­lag számára egy. Nyilvánvaló az is, hogy az 1A és IB ábrán szemléltetett berendezésen számos más változta­tást is tehetünk. Így -például a vízfürdőt helyet­tesíthetjük gőzköpennyel, vagy pedig melegített ö kontaktlappal. _ Azt találtuk, hogy a kontaktlap egy előnyös kiviteli alakjának üreges a kereszt­metszete és alsó része hajlított és ez alatt halad el a lapanyag. A kóntaktlap előnyösen rézből vagy sárgarézből készül és előnyösen melegített olajat tartalmaz, amelyet a kívánt hőfokra he­vítünk fűtőelem vagy más eszköz útján. Polieti­lén számára az ,a hőmérséklet, amelynél úgy ta­láltuk, hogy az orientálás megfelelően történik, kb. 100°C, úgyhogy bármely fenti módszer hasz- 45 nálható. Ha azonban polipropilént használunk, az orientálás nem következik be megfelelően alacsonyabb hőfokon, mint 120°C körül és ezért jobb, ha polipropilén használatánál a kontakt­lapos módszert alkalmazzuk. Ha az anyag cső- "^ alakban van, előnyösebb, ha nem alkalmazunk melegített kontaktlapot, minthogy az egymás fö­lött elhelyezkedő és egymással összeerősített la­pok közül csak az egyik fog érintkezni a lappal. Ha kontaktlapot használunk, a 26 és 30 hen- 55 gersorok helyett egy készlet szorítóhengert hasz­nálhatunk, amelyek közül a hajtott hengert acél­ból készítjük és a másikat, amelyik szabadon fut, gumifelülettel látjuk el. A szorítás mértéke előnyösen szabályozható. 60 Űgy találtuk, hogy jobb eredményeket érünk el, ha a hasítást, vágást vagy,bemetszést a lap­anyag feszítése mellett végezzük, ezért a 26 hen­gersorhoz hasonló további hengersort szerelhe­tünk a 32 vágóeszközök és a 34 tárolóhengerek e5 közé. Ezek a járulékos hengerek előnyösen 3— 5%-kal nagyobb sebességgel forognak, mint a 30 hengerek, annak érdekében, hogy feszítőhai­tást fejtsenek ki. A műgyantatartalmú anyag további hasítási, vágási vagy bemetszési módszerét mutatja a 2. ábra. Az orientált műgyanta tartalmú anyagból készült lap, cső vagy szalag 40 és 42 lapok között halad, amelyek egy sorozat 44 lyukat tartalmaz­nak. Ezek a lyukak sorokban vannak elrendezve és a váltakozó sorok lépcsős elrendezésűek. Míg a műgyanta tartalmú anyag a 40 és 42 lapok kö­zött halad, a 48 laphoz rögzített 46 tűk a'44 lyu­kakon keresztül bemerülnek. A tűknek előnyö­sen a 3. ábrán bemutatott keresztmetszetük van és oly módon vannak elrendezve, hogy a ke­resztmetszetük hossziránya az anyag haladási,, iránya mentén helyezkedik el. A tűket megha­tározott sebességgel emelhetjük és süllyeszthet­jük, a kikészített terméknél kívánt hatásnak megfelelően. Példa: 200 gauge-os cső alakú műgyanta tartalmú anyagot fújtunk Rototruder RO40—20D típusú gépen, nagy fajsúlyú polietilén gyantából, amelynek olvadási indexe 0,3 volt. Az extruder­ben lévő hőmérséklet az etetési zónában (1. zó­na) lévő 300°F-től a középső zónában (2. zóna) lévő 347°F-en át a végső zónában (3. zóna) lévő 392°F-en keresztül a szerszámfejben lévő 460°F-ig változott. A szerszámfej átmérője 75 mm és a gyártott anyag kiterített szélessége 8 hüvelyk volt. Az alkalmazott orsósebesség 40 ford/perc és a szorítógörgő magassága a padló felett 106". A szorítógörgőnél lévő hőfok 81°C. Az így gyártott csövet felhasítottuk és ezáltal műgyanta tartalmú anyagból álló két lapot állí­tottunk' elő, amelyeket hengerekre tekercsel­tünk. Ezután mindegyik hengeren lévő anyagot egy első csoport szorítóhenger (az egyik acélból, a másik gumifelületű, ahogy azt az előzőekben leírtuk) között vezettük át. A hengerek 30 ford./perc sebességgel forogtak, majd az anyagot kontaktlap alatt kb. 100°C-ra hevítettük és az első hengercsoporthoz hasonló második henger­csoporton átbocsátottuk, amely kb. 5—10-szer akkora sebességgel forgott, mint az első csoport, majd ezután a lapalakú anyagot a 2. ábrán lát­ható vágóeszköz segítségével bemetszettük, amelynek tűit elég gyors ütemben mozgattuk a lapalakú anyag pályájába és onnan ki. A be­metszett lapalakú anyagot ezután egy sor henge­ren bocsátottuk át, amelyeknek sebessége 3— 5%-kal nagyobb volt, mint a második csoport szorítóhenger sebessége és az így kapott szövet­hez hasonló anyagot tároló hengerekre teker­cseltük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás többszálas anyag gyártására, mű­anyag tartalmú anyagból készült, hosszirányban orientált szalagból, csőből vagy lapból, azzal jel-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom