156537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszálas anyag előállítására

156537 4 A lap, cső vagy szalag előnyösen feszítés alatt áll, miközben hasítjuk, vágjuk, bemetsszük vagy más módon osztjuk. A műgyanta-tartalmú anyagból készült orien­tált szalag vagy lap bármilyen kívánt vastagsá­gú lehet mindaddig, amíg azt több szálra lehet hasítani, vágni vagy bemetszeni, amint azt a fentiekben említettük. Azt találtuk, hogy alkal­mas vastagság lehet 15 ezred hüvelykig, sok al­kalmazásnál előnyösen 10 ezred hüvelyk körüli vastagságú anyag. Más alkalmazásoknál a hasz­nált anyag vastagsága például 380 mikron vagy ennél kevesebb lehet, előnyösen legfeljebb 250 mikron. A műgyantatartalmú anyag bármilyen olyan anyag lehet, amely folyamatos szalagokba vagy lapokba formálható és amely orientálható. Ilyen anyagokra példák a polialkének (például poli­etilén, polipropilén stb.), a poliamidok (például nylon), a poliészterek (például politereftálsav­észter). A találmány egy megvalósításánál a szalagot, csövet vagy lapot több különálló szállá hasítjuk vagy osztjuk azáltal, hogy egy sor párhuzamos hasítást végzünk a szalag vagy lap hossza men­tén. A találmány egy másik megvalósításánál a szalagot, csövet vagy lapot úgy hasítjuk vagy osztjuk, hogy annak hossza mentén az egymás mellett lévő szálakat egymástól szabályos vagy szabálytalan távolságban lévő közökben elvá­laszthatatlanul összekötve hagyjuk. Ezt úgy vé­gezhetjük például, hogy egymással össze nem kötött, lényegileg hosszirányú párhuzamos be­metszésekből álló sorokat képezünk, amelyeknél a bemetszéseket' közök választják el egymástól a szalag vagy lap hossza mentén. A bemetszés­sorok, ha kívánatos., oldalirányban egymáshoz képest el lehetnek tolva. A bemetszések iránya a szomszédos sorokban változtatható úgy is, hogy a szomszédos sorokban levő bemetszések a pár­huzamostól eltérő elrendezésűek. A bemetszés­sorok átlapolhatják egymást, ha ez kívánatos, oly módon, hogy az egyik sornak a bemetszései részben a szomszédos sor bemetszései között vannak kialakítva. A találmány egy előnyös megvalósításánál a szalagot, csövet vagy lapot több olyan elrende­zésű bemetszés kiképzésével osztjuk fel, hogy ol­dalirányban való nyújtásnál az osztott szalag vagy lap hálószerű szerkezetet mutat. Ha kívá­natos, a műgyantatartalmú • anyag bordázott le­het, úgyhogy a bemetszések, vágások vagy hasí­tások a bordázott anyag vékony részein történ­nek. A találmány szerinti többszálas anyagként te­kintjük az olyan hosszanti irányban elnyúló, több orientált szálból álló műgyanta tartalmú anyagot, amelynél a szomszédos szálak elválaszt­hatatlanul össze vannak kötve egymással, egy­mástól szabályos vagy szabálytalan távolságok­ban lévő szakaszokon a szálak hossza mentén és az összekötési helyek vastagsága megegyezik az összekötött szálak vastagságával. A találmány egy másik megvalósításánál szö­vet- vagy hálószerű sík vagy cső alakú szerke­zetet kapvjnk, amely hosszirányban orientált műgyanta-tartalmú anyagból készült szálakból áll és az említett szálak elválaszthatatlanul ösz­sze vannak kötve egymással és ezáltal meghatá­rozzák a szövet- vagy hálószerű szerkezetben a hézagokat és az összekötési helyek vastagsága megegyezik az egymással összekötött egyedi szá­lak vastagságával. A találmány egy további megvalósításánál egy szalagot, csövet vagy lapot kapunk, amely hosszirányban orientált műgyan­ta tartalmú anyagból készült, amelyben több, ál­talában hosszirányban elrendezett bemetszés van és a bemetszések úgy vannak elrendezve, hogy a szalag, cső vagy lap oldal irányú nyúj­tása hálóhoz hasonló szerkezetet szolgáltat. A szalag, cső vagy lap találmány szerinti osz­tását például úgy végezhetjük, hogy a szalagot, csövet vagy lapot több, egymással párhuzamo-/ san elhelyezett vágóéi fölött vezetjük el és a vágóélek között lévő távolság szabályos vagy szabálytalan. Változatként és előnyösen a vágó­éleket helyettesíthetjük több tűvel is, amelyek hasonló módon vannak elhelyezve. A szalagnak, csőnek vagy lapnak a vágóélekkel vagy tűkkel való folyamatos- érintkezése- a szalag, cső vagy lap több egymástól különálló szállá való osztá­sát eredményezi. A vágóélekkel vagy tűkkel való szakaszos érintkezés. olyan anyagot eredményez, amelynek egymást követő, egymástól elválasz­tott és el nem választott részei vannak. A vágó­élek vagy tűk két vagy több sora lépcsősen he­lyezkedhet er egymáshoz képest és a szalag, cső vagy lap egymást követően a vágóélek vagy tűk különböző soraival vagy pedig egyidejűleg több sorral érintkezhet. A vágóélek Vagy tűk sorai elhelyezhetők egy dobon is egymástól közökkel elválasztott lépcsős elrendezésben és a dobot for­gatjuk, amíg a szalag, cső vagy lap a dob felü­lete felett úgy halad el, hogy érintkezik a vágó­élekkel vagy tűkkel. Ezzel az eljárással változa­tos hatásokat érhetünk el, beleértve a háló alakú szerkezetet.^A szalag, cső vagy lap osztását úgy is végezhetjük, hogy a szalagot, csövet vagy la­pot tűsléces fonógépen előnyösen annak egy kü­lönlegesen módosított változatán bocsátjuk át, amelynél váltakozó fésűk lépcsősen helyezked­nek el, vagy pedig több sor foguk van lépcsős elrendezésben. A szalag, cső vagy lap szabályta­lan osztását kaphatjuk azáltal is, hogy a szala­got, csövet vagy lapot durva kártolóhengerek vagy fonalfektető hengerek között (bordázott gumihengerek között, amelyek egymásra derék­szög alatt állnak) bocsátjuk át. Ha csövön vé­gezzük a találmány szerinti eljárást, a csőnek lapított állapotban kell lennie, azaz két egymás­ra helyezett lap alakjában, amelyek hosszanti széleik mentén elválaszthatatlanul össze vannak erősítve. Bármely találmány szerinti többszálas anyag, beleértve a szövethez vagy hálóhoz hasonló szer­kezetet is, folyamatos fonallá sodorható, vagy ha kívánatos, elemi szálakra vágható. Ilyen folya­matos fonal vagy elemi szálak felhasználhatók akár egyedül, akár más szálakkal vagy fonalak­kal keverve, legyenek azok akár természetesek, akár műanyagból készültek és ezáltal zsineget, kötelet, zsinórt készítsünk vagy felhasználhatók textilanyagok gyártásában. 10 15 20 25 30 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom