156525. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű sínjárművek központi ütközőkészülékeihez

5 156525 6 tományában ehhez tartozó kioldónyílás van kialakítva. Az üzemi biztonság növelése céljából a kapcsolóretesz, amely a kapcsolófej ház alsó széle közelében kapcsolóreteszcsap segítségével elforgathatóan van csatlakoztatva, a kapcsolócsapszegen rögzített gyorsítórugó útján járulékosan terelhető, ami által a reteszelőhelyzetbe való visszaesése meggyorsítható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. és la ábra a kapcsolóretesz elöl-, ill. felülnézete. A 2. és 2a ábra a jelző elöl-, ül. oldalnézete. A 3. és 3a ábra a záró- vagy oldóemeltyű elöl-, ill. oldalnézete. A 4. és a 4a ábra a lakattartó elöl-, ill. felülnézete. Az 5—11. ábrák a teljesen összeépített reteszelőművet ábrázolják a kapcsolófej felmetszett házában elhelyezve, különböző munkahelyzeteiben és közbenső helyzeteiben, mégpedig — az 5. ábra részben kihúzott, részben pontvonallal ábrázolt lakattartóval a reteszelőmű kapcsolásra kész helyzetét, a nyíl irányba belengetett és pont-vonallal ábrázolt lakattartóval a reteszelőmű kapcsolt helyzetét ábrázolja; — a 6. ábra az 5. ábrán ábrázolt reteszelőmű felülnézete, kapcsolófej felmetszett házában elhelyezve. A 7. ábra a reteszelőmű közbenső állását ábrázolja a kapcsolás folyamán, ahol pont-vonallal a záró- vagy oldóemeltyű kikapcsolás céljából befutott mozgásirányát ábrázoltuk. A 8. ábra a reteszelőmű tolató helyzetét ábrázolja. A 9. ábra a reteszelőmű oldott helyzetét ábrázolja. A 10. ábra a reteszelőmű részeit ábrázolja nem kívánt szétkapcsolódás megszüntetésekor, — kihúzott vonallal ábrázolt lakattartóval a megszüntetés előtt, —• pont-vonallal ábrázolt lakattartóval a szétkapcsolás megszüntetésekor. A 11. ábra a 10. ábra szerinti reteszelőmű részek felülnézete. A 12. ábra a kioldót ábrázolja. A rajzokon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1 kapcsolóretesznek az 1. ábra szerint lényegileg azonos vastagságú teste van, amelyet elölnézetben vízszintes 2 alsóéi, és párhuzamosan futó 3 felsőéi, homlokoldalán ferdén levágott 4 ütközőfelület, és alsó hátoldalán ferdén lefelé és hátrafelé irányított, 6 furattal ellátott, hevederszerű 5 nyúlvány és felfelé, a 3 felsőéi felé irányított hátulsó 10 határolóéi, és felülnézetben 7 síkfelület és 11 síkfelület határol. A hátulsó 10 határolóélből az 1 kapcsolóretesz szélességében dudorszerűen prizmaalakú 16 ütközőrész áll ki vízszintes 17 felülettel, amelyre az 50 kapcsolófej házában ágyazott 32 lakattartó támaszkodik. A 7 házfelület a hátulsó 10 határolóéi tartományában 9 lépcsőalakú visszaugrásban végződik, átmenetként az alsó hátulsó végen levő hevederszerű 5 kiugráshoz, és az 50 kapcsolófej házában való felfekvés megjavítása céljából trapézalakú 8 mélyedése van. A másik sík 11 oldal a 3 felső és a 10 hátulsó határolóéi közelében süllyesztetten elrendezett, közepén 13 csapágy csappal ellátott 12 emelőcsapággyal és lefelé hátrafelé irányított 14 kivágással van megszakítva, amelynek eleje lépcsővel ellátott, és a lesarkított 4 ütközőfelülettel párhuzamosan futó határolóéllel van 15 ütközőfelületként kialakítva. A 2. ábra szerint a 18 jelző egyenesvonalú 20 mutatóból, és ehhez azonos vastagságban csatlakozó 19 csapágyszemből áll. A 18 jelző 19 csapágyszemének furatával az 1 kapcsolóretesz 13 csapágycsapján van elforgathatóan ágyazva, és egyenesvonalú 20 mutatórészének vége az 50 kapcsolófej ház hátfalának 64 mutatónyílásában fekszik fel. A 21 záró- vagy oldóemeltyű a 3. ábra szerint lényegében domború és hátrafelé hajlított 25 ívrészből áll, végén levő függőleges 26 határolóéllel, és vízszintes 27 alsóéllel, valamint lényegében lefelé és hátrafelé futó 22 szögemelővel, amelynek végéhez a síkoldalból kinyúlva 24 kioldócsapszeg csatlakozik, a rajzon nem ábrázolt működtetőszerkezet kioldótagjának felvétele céljából. A 25 ívrész és a 22 szögemelő közötti átmeneti részen 28 csapfurat van az 1 kapcsolóretesz 13 csapágycsapján való ágyazás céljából. A 22 szögemelő lefelé futó szárának kb. a közepén hátrafelé irányuló beugrás van, alsó szárrésze pedig 23 ütközőfelületet képez, amely az 1 kapcsolóreteszben kialakított 15 támasztófelülettel tartozik össze. A 22 szögemelő két szárának töréshelyén az 1 kapcsolóretesz felé fordított oldalból 29 bütyök áll ki, -amelynek hátsó oldala le van kerekítve, és elülső oldala kb. a 29. bütyök közepéig terjedő 30 felső támasztó felületre, és lesarkított 31 alsó támasztó felületre oszlik meg. Míg a lesarkított 31 alsó támasztó felület az 50 kapcsolófej házában levő 58 ütköző talpához tartozik, a 30 felső támasztó felület a 32 lakattartó alsó határolásának 42 ütközőjéhez tartozik. A 4. ábrán ábrázolt 32 lakattartó lényegében 33 lapból áll, amely elülső alsó végén ferdén lefelé és oldalra irányított ismert kivitelű, 34 tapintótaggal van ellátva. A 33 lapnak a 34 tapintótaggal szemben fekvő oldalán, lényegében függőleges hátulsó 35 határolóéle van, amelyet fent vízszintes él határol. Az alsó éle nagy kivágással van ellátva, amelybe kb. a középtájon lefelé irányított 41 bütyök nyúlik be hátulsó függőleges 42 határoló felülettel. A kivágáshoz csatlakozva a 33 lap lefelé, a síkból vízszintesen kiálló 43 kioldóbütyökben folytatódik, és a 35 hátulsó határolóéllel lesarkított felfelé menő éllel kapcsolódik. A 33 lap függőleges elülső élétől bizonyos távolságban a lap önmagában ismert 40 hosszú furattal van ellátva, hogy lehetővé tegye a függőleges és forgó-mozgást az 54 lakattartócsapszegen az 50 kapcsolófej házában. A 33 lap hátulsó részében, a 40 hosszú furat magasságában az 1 kapcsolóretesz felé fordított oldalból kiugorva 36 zárótag van elrendezve, amelynek elülső oldala függőleges 37 záróemel-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3