156525. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű sínjárművek központi ütközőkészülékeihez

156525 7 8 tyűütközővel, és ehhez csatlakozó vízszintes 38 felfekvőfelülettel van kialakítva, és amelynek alsó felülete vízszintes és ferdén felfelé emelkedő 39 támaszt képez, és az 1 kapcsolóretesz 17 felületének hozzátartozó részére tud támaszkodni. A 12. ábrán ábrázolt 44 kioldó egyik végén 47 furattal van ellátva, és lényegében kampó alakú 45 részből áll, amelynek lefelé irányított ujja, és a hajlítási hely tartományában orr alakú 46 nyúlványa van. Az 50. kapcsolófej háza az 5. és 6. ábrák szerint a reteszelőmű felvétele céljából a kocsi kapcsolónyílása és a lökőkarom tartományában önmagában ismert módon a kapcsoló hosszirányában nyúló 51 reteszelőműházzal van ellátva. Emellett, 53 közfallal elválasztva 52 kioldókamra van kialakítva, az 50 kapcsolófej házának alsó részében levő 60 kivágással, amelyen a 49 kapcsolóreteszcsapszegen elforgathatóan ágyazott 44 oMó hatol át. A két kamrát egymástól elválasztó 53 közfal alsó felén 55 erősítőbordával van ellátva, amely az 50 kapcsolófej házának hátulsó tartományában függőlegesen futó 56 támasztófelületként és az 50 kapcsolófej házának alsó oldalán vízszintesen futó 57 felfekvőfelületként van kialakítva, és az 51 reteszelőmüház homlokoldali nyílásának tartományában 58 ütközőtalpban fut ki és végződik. Az 53 közfal felső felében a 32 lakattartó felvételére önmagában ismert 54 lakattartó csapszeg van elrendezve, amelynek, középső síkjából kiinduló, az 55 erősítőbordáig terjedő résalakú 59 nyílása van. Az 51 reteszelőmüház felső oldalában az 50 kapcsolófej házán az 1 kapcsolóretesz szélességének megfelelő 61 ékléc van kialakítva előre és felfelé lejtő 62 ferde felülettel, és 63 vízszintes felfekvőfelülettel, amely az 1 kapcsolóretesz mozgását határolja. Az 50 kapcsolófejház hátsó fala, felső részében, a 18 jelzőhöz tartozó 64 jelzőnyílással, és a 21 záró- vagy kioldóemeltyű tartományában az ehhez tartozó 65 kioldónyílással van ellátva. Az 50 kapcsolófejház alsó határának közelében az 1 kapcsolóretesz és 44 kioldó felvételére 49 kapcsolóreteszcsapszeg van elrendezve, amely az 51 reteszelőműházon és 52 kioldókamrán keresztirányban halad keresztül. Az 50 kapcsolói ej ház oldalfala és a 49 kapcsolóreteszcsapszegen forgathatóan ágyazott 1 kapcsolóretesz hevederszerű 50 nyúlványa között az említett 49 kapcsolóréteszcsapszegre járulékos 48 gyorsítórugót lehet beiktatni, amelynek egyik vége az 50 kapcsolófejre, másik vége az 1 kapcsolórétész 10 hátulsó határolóélére fekszik fel, és rugóerő segítségévél visszaesését a reteszelő helyzetbe meggyorsítja. Kapcsolásra kész kapcsolófej esetén a reteszelőmű az 5. és 6. ábrán ábrázolt helyzetet veszi fel. A 49 kapcsolóreteszcsapszegen az 50 kapcsolófej alsó széléhez közel csuklósan csatlakoztatott, és adott esetben 48 gyorsítórugóval terhelt kapcsolóretész a kapcsolás síkjába előre forgatott helyzetben, azaz reteszélőhelyzétben van, és vízszintes 2 alsó élével az 50 kapcsolófej alsó szélén fekszik fel. A vízszintes 3 felsőéi és a 10 hátulsóéi közelében a kapcsolóretesz 13 csapágycsapszegén csuklósan csatlakoztatott 18 jelző 20 mutató részének végével önsúlyának hatására az ehhez tartozó 64 mutatónyílásban fekszik fel az 50 kapcsolófej házának hátsó fala felső tartományában. Az ugyanezen a 13 csapágycsapszegen, a 18 jelző mellett csuklósan csatlakoztatott 21 oldó- vagy záróemeltyű alsó oldalán a 29 bütykön levő lesarkított alsó 31 támasztó felülettel az 50 kapcsolófej elülső alsó oldalán levő 58 ütközőtalpon fekszik fel. Ebben a helyzetben a 21 oldó- vagy záróemeltyűn levő előrefelé irányított 23 ütközőfelületek és az 1 kapcsolóretesz 14 vájatának alső tartományában velük szemben levő 15 támasztó felületek egymástól távolságban vannak. Az 50 kapcsolófejben az 53 közfalon az 54 lakattartócsapszegen elforgathatóan és függőleges irányban elmozdíthatóan elrendezett 32 lakattartó 33 lapjának nehézségi ereje hatására elfordul, és alsó élén levő 43 kioldóbütyke és hátulsó 35 határolóéle között levő lesarkított élével az 50 kapcsolófej alsó oldalának tartományában levő 55 merevítőborda 57 felfekvőfelületében fekszik fel. Ekkor a 34 tapintótag kilengett állapotban az 50 kapcsolófej kapcsolási síkjában van. Két kapcsolófej összekapcsolásakor először a rajzon nem ábrázolt ellenkapcsolófej kisebbik lökőkarima lép be a kocsi íkapcsolónyílás tartományában a körmök közé, majd először az 1 kapcsolóreteszt, majd ezt követően a 32 lakattartót 34 tapintótagjával az 50 kapcsolófej hosszirányában futó 51 reteszelőműházba beforgatva vagy bebillentve a 7. ábrán ábrázolt végihelyzetekbe benyomja. Mialatt az ellenkapcsoló az 1 kapcsolóreteszt visszanyomja a 18 jelző 20 mutatórésze, miközben kitér, az 50 kapcsolófejház hátsó falának felső tartományában levő 64 jelzőnyílásból láthatóan kitolódik. A 21 záró- vagy oldóemeltyű felfekvéséből az 58 ütközőtalpon oldódik és nehézségi erejének hatása alatt a 7. ábrán ábrázolt véghelyzetbe billen el, amelynél a 22 szögemelő alsó szögszárának előre irányított 23 ütközőfelülete az 1 kapcsolóretesz lefelé és hátrafelé irányított 14 kivágásában levő megfelelő 15 ütközőfelületen fekszik fel. Az 1 kapcsolóretesz, véghelyzetében, 3 vízszintes felső élével a 61 ékléc előre és felfelé hajlított 62 ferde felületén fekszik fel az 50 kapcsolófej 51 reteszelőműházának felső oldalán. Ezen munkaművelet alatt az ellenkapcsoló is a 34 tapintótag tartományába kerül a 32 lakattartón, és ezt az 54 lakattartócsapszeg körül elbillenve az 50 kapcsolófejbe nyomja be. Eközben a 43 kioldóbütyök és a hátulsó 35 határolóéi közötti lesarkított él az 50 kapcsolófej alsó oldalán levő, hozzátartozó 57 felfekvőfelülettől oldódik, és a 32 lakattartót határoló hátulsó 35 határolóéi az 50 kapcsolófej hátulsó házfalán elrendezett, függőleges 56 támasztó felületével érintkezésbe kerül. Miután az 1 kapcsolóreteszt és a 32 lakattartót ebbe a véghelyzetbe vezettük, az 1 kapcsolóretesz teljes szélességében terjedő prizmaalakú 16 ütközőrész 17 felülete a 36 zárótag alsó, ferdén felfelé emelkedő 39 támaszán fekszik fel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4