156525. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű sínjárművek központi ütközőkészülékeihez

156525 3 4 ágyaznak, amelyhez működtetőszerkezet egyenesvonalban eltolható emeltyűje van csuklósan csatlakoztatva. Ezáltal, bár az egymással összekapcsolt kapcsolófejpárok oldását könnyebbé tették, de a kapcsolóreteszt, a kapcsolófejhez csuklósan csatlakoztatott érintkezőt, valamint az oldóemeltyűt, amelynek egyidejűleg rögzítő szerepe is van, és a két rész között levő ütközőket újonnan kell kiképezni. A számos ütköző és a hozzátartozó ütközőfelület kialakítása a reteszelőművet bonyolulttá és költségessé teszi, azonkívül nagy pontosságot kíván. További hátrány, hogy a reteszelőmű mindenkori munkahelyzeteit nem lehet jelezni, ami pedig kívánatos. Ismét más ismert reteszelőműnél, amelynél a kapcsolóreteszt a különböző munkahelyzetek elérése céljából ugyancsak lineárisan eltolható rúddal működtetik, a kapcsolóreteszt a kapcsolófej házában heveder segítségével csuklósan csatlakoztatják. Ennek következtében a kapcsolóretesz, amikor a kapcsolófejbe befordul, pl. a kapcsolódás során, olyan körpályán mozog, amely a csukló pontok közötti távolságnak felel meg. Ez a kivitel szükségessé tette, hogy a kapcsolóreteszt magát elforgathatóan csatlakoztassák a hevederhez. Két kapcsolófej egymásraütközésekor ezzel a reteszelőszerkezettel azonban az a veszély és hátrány áll fönn, hogy a hosszanti síkjában labilisán elforgatható kapcsolóretesz határoló éleivel akaratlanul a kapcsolófej házának ütközik, és beékelődést hoz létre, vagy a fellépő nagy felületnyomások következtében nagy kopás, és adott esetben deformációk lépnek fel. Más ismert reteszelőműnek számtalan ütközője van, ami a reteszelőmű összetartozó ütközőfelületeinek szembenálló elhelyezését bonyolulttá teszi, és megmunkáláskor nagy pontosságot kíván. Ismét más ismert kivitelnél a kapcsolóretesz a kapcsolófej házába hevederrel van csatlakoztatva, amelynek hátránya, hogy a kapcsolóretesz a kapcsolás alatt labilis helyzetet vesz fel, és így könnyen beszorulhat. Oldásnál az a hátrány áll fenn, hogy a kapcsolóretesz a kapcsolófejben, labilis felfüggesztése miatt, külső kerületével a ház belső falával érintkezésbe kerül, ami nagy kopást és deformációt eredményez. A találmány célja ezzel szemben olyan reteszelőmű létesítése, amely az ismert hiányosságokat messzemenően kiküszöböli és feladatául olyan reteszelőmű létesítését tűzi ki, amely az üzemi követelményeket figyelembevéve erős és egyszerű felépítésű, kevés egyszerűen kialakított és lényegében meg nem munkált elemből van összerakva, kevés terhelés alatt álló, egymáson csúszó felülete van, és ennek következtében csekély kopásnak van alávetve. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a kapcsolóreteszen, amely a kapcsolófej házában kapcsolóreteszcsapon elforgathatóan van csatlakoztatva, vízszintes felső éléhez és hátsó határolóéléhez közel a kapcsoló hosszanti irányában futó jelző van Önmagában ismert módon elrendezve, amely a kapcsolcjfejházon átnyúlva a reteszelőmű munkahelyzeteit jelzi, továbbá záró- vagy oldóemeltyűje van domború és hátrafelé hajlított ívrésszel, és lefelé és hátrafelé futó szögemelővel, amelyek közösen csuklósan és elforgathatóan vannak ágyaz-5 va. A záró vagy oldóemeltyű ívrésze hátsó végének függőleges és vízszintes határolóéle van, amelyek a kapcsolófej házában önmagában ismert módon elforgatható, függőleges irányban elmozgatható, és tapintótaggal ellátott lakattartó zárótagján a kapcsolóretesz mozgását megállítva a zárótag hozzátartozó ütközőfelületein támaszkodnak. A lefelé és hátrafelé futó szögemelőnek törési helye tartományában a síkból előreálló bütyke van, amelynek előre irányított felfekvőfelületei a reteszelőmű munkahelyzete szerint vagy a kapcsolófejház alsó felületének ütköző talpában vagy a lakattartó alsó oldalának bütykén fekszenek fel. A szögemelő végének kioldócsapja van, amelyhez a rajzon nem ábrázolt működtetőszerkezet kioldótagja van csuklósan csatlakoztatva, és amely a reteszelőművet lineáris irányban oldó- vagy tolató állásába vezeti. Közvetlenül a rajta ágyazott jelzővel, valamint oldó- vagy záróemeltyűvel ellátott kapcsolóretesz mellett a kapcsolófej ház válaszfalának lakattartócsapján, önmagában ismert módon elforgatható és függőleges irányban elmozgatható, a kapcsolósíkba nyúló tapintótaggal ellátott lakattartó van ágyazva. A lakattartónak a kapcsolóretesz felé fordított oldalából a lakattartócsap mögött levő részben, a kapcsolóreteszen túlnyúló zárótag van elrendezve, amelynek függőleges záróemelőütközőjére és vízszintes felfekvőfelületére az oldó- vagy záróemeltyű különböző munkahelyzetekben felütközik. A szemben fekvő felület alsó határán lényegében prizmaalakú kioldóbütyök van, amely felé a kapcsolóreteszcsapon elforgathatóan ágyazott, lényegében kampóalakú kioldó elbillenthető, hogy a kapcsolópár téves szétkapcsolódását megszüntesse. A kapcsolófejház, a reteszelőmű felvételére, önmagában ismert módon, a kocsikapcsoló nyílása és a lökőkarom tartományában a kapcsoló hosszanti irányában futó reteszelőműházzal van ellátva, emellett, közfallal elválasztva kioldókamra van kialakítva aljában levő kivágással, amelyen a kapcsolóreteszcsapon elforgathatóan ágyazott kioldó halad át. A két kamrát egymástól elválasztó közfal alsó felében erősítő borda van, amely a kapcsolófejház falának hátsó tartományában támasztófelületként, alsó felén viszont felfekvőfelületként van kialakítva, és a reteszelőműház nyílásának tartományában ütközőtalpban végződik. A közfal felső felében önmagában ismert módon lakattartócsap van elrendezve lakattartó felvételére, és a közfal maga, középsíkjában egészen az erősítő bordáig résalakú nyílással van megszakítva. A reteszelőműház felső oldalában, a kapcsolóretesz szélességének megfelelő ékléc van, a kapcsolóretesz mozgásának határolása céljából, és a kapcsoláfej'ház hátfalaiban a jelzőhöz tartozó jelzőnyílás és a záró- vagy oldóemeltyű tar-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2