156522. lajstromszámú szabadalom • Félvezetős biztonsági jelzőközpont, elsősorban tűzjelzés céljára

156522 3 4 a környezet szennyező hatásából következő kis élettartam, ezzel kapcsolatos gyakori karbantar­tási igény. A folyamatos működésű félvezetős elemeket, erősítőket részben tartalmazó, vagy ilyenekből felépített berendezések hátrányos tulajdonsága, hogy működésüket a tápfeszültség változása, a környezeti hőmérséklet változása jelentős mér­tékben befolyásolja és a beépített tranzisztorok paramétereinek az idő függvényében 'történő igen kis változása is jelentős mértékben hat a berendezés működésére (pl. erősítő erősítésének a változása). A tranzisztoros áramköri technika ismert módszereinek közvetlen felhasználása a jelfogós kapcsolások helyettesítésére bonyolult — logikai áramköröket tartalmazó megoldást eredményez. Jelfogós megoldás esetén ez a nehézség a jelfo­gók viszonylag nagy érintkező száma miatt nem merül fel. A találmány célja olyan biztonsági jelzőköz­pont megvalósítása, mely a riasztásra szolgáló beérkező jeleket, valamint az érzékelőkhöz csat­lakozó vezetékekben bekövetkező hibákat (sza­kadás, zárlat) és a berendezés központi részében fellépő hibákat (földzárlat, feszültségcsökkenés) egyértelműen jelzi, egymástól megkülönbözteti és a felsorolt hátrányos tulajdonságoktól — me­chanikai rezgésre érzékenység, kis élettartam, tápfeszültség változásra történő érzékenység, környezeti hőmérséklet változás befolyása, az elemek paraméterváltozásainak befolyása stb. — mentes. Célja továbbá a jelfogós kapcsolások he­lyettesítésére olyan tranzisztoros kapcsolás meg­valósítása, mely a lehető legkevesebb áramköri elemet tartalmazza. A kapcsolás egyszerűsítésé­vel növelje a megbízhatóságot, csökkentse az előállítási költségeket. Az új megoldás lényege egy olyan kombinált elektronikus áramkör al­kalmazása, mely a jelfogók felhasználását a köz­ponti részben feleslegessé teszi. Ez az áramkör félvezetőkkel és passzív áramköri elemekkel megoldott kapcsolás, melyben az egyes egységek kapcsolóüzemben, egyik állapotból a másikba bil­lenve működnek és így a tápfeszültség és kör­nyezeti hőmérsékletváltozás hatására kevésbé érzékenyek. Az egyes egységek alapkapcsolása (mint pl. billenőkörök, logikai áramkörök) ön­magában ismert, de alkalmazásuk és kombiná­ciójuk a megszokottól jelentősen eltér. A köz­pont kialakításánál figyelembe kellett venni az igen szigorú biztonsági előírásokat és a tűzjelző ber ndezésekre vonatkozó magyar szabványt, melynek előírásai lényegében azonosak a legkor­szerűbb külföldi szabványok előírásaival. A jel­zésátvitel az érzékelőtől a központi részhez két­vezetékes rendszerben történik. Az érzékelők hagyományosak, vagy bármilyen, az adott jel­szintet szolgáltató félvezetős elemek lehetnek, de alkalmazhatók nemcsak tüzet, vagy hőmérsékle­tet, hanem bármilyen más fizikai mennyiséget érzékelő, adott jelszintet szolgáltató érzékelő ele­mek is. A bemenő vezetékekben folyó áramot egy feszültségosztó ellenálláshoz csatlakozó jel­érzékelő billenőkör-komplexum érzékeli, melyek egyike a szakadás üzemállapotában, a másik a feszültségosztón vészjelzés esetén átfolyó áram esetén, míg a harmadik az érzékelő vezetékben fellépő zárlat esetén a normál nyugalmi állapot­tal ellenkező állásba billen. A szakadást és tüzet jelző billenőkörök egyidejű működésének kizá­rása külön logikai áramkörök nélkül egyetlen ellenállással történik úgy, hogy a veszélyt jelző billenőkör bemenetét a szakadást jelző billenő­kör kimenetével ezen ellenállás segítségével csa­toljuk. Tekintettel arra, hogy a központba több érzé­kelő, és így több vezetékpár csatlakozik, szüksé­ges az egyes érzékelőktől befutó jelek összefogá­sa közös jelzés kialakítása céljából, valamint az egyes áramkörök megkülönböztetése abból a célból, hogy a vezetékben fellépő hibát vagy az érzékelő működésének helyét lokalizálni tudjuk. Ez a feladat a szokásos módon logikai VAGY kapcsolatban levő diódákkal oldható meg. A ta­lálmány szerinti megoldás nem a szokásos elren­dezésű, hanem több diódát ilyen VAGY kapcso­latban csoportosít és több ilyen csoporttal újabb VAGY kapcsolatban levő logikai kapcsoláshoz csatlakozik. Ezzel a kapcsolással elkerülhető az a hátrány, hogy a szokásos megoldásban VAGY kapcsolatba csak korlátozott számú áramkör kapcsolható, mivel az egymástól független mű­ködést a véges záróellenállású diódák nem teszik lehetővé. A találmány szerinti megoldásban nagyságrendekkel több áramkör hozható VAGY kapcsolatba és így az eredő záróellenállás egy áramkörre vonatkoztatva korlátozható egy dióda záróellenállásának tört részére. Igaz, hogy a dió­dák soros kapcsolásából így adódó vezetőirányú ellenállás megnövekedik, de ez jelen alkalma­zás szempontjából nem bír jelentőséggel. Külön áramkör szolgál a földzárlat jelzés meg­oldására, melyet igen nagy érzékenység és egy­szersmind a túláramokkal szemben nagyfokú érzéketlenség jellemez. A kapcsolás alkalmas egyen- és váltakozóáramú bemenőjelek egyidejű érzékelésére. A kapcsolásban a szokványos bil­lenőkör alkalmazható úgy, hogy bemenete fe­szültségosztó ellenállásokon és nemlineáris ellen­állást képviselő izzólámpán, diódákon keresztül táplált. A lámpa wolframszálának nemlineáris ellenállása biztosítja a nagy érzékenységet és a túfterhelhetőséget. A berendezést szükséges kiegészíteni feszült­ségcsökkenést jelző áramkörrel. A találmány szerinti megoldásban a billenőkörök azon tulaj­donsága van felhasználva, hogy működésük nagymértékben független a feszültségtől abban az esetben, ha a bemenőáram is arányosan vál­tozik a feszültséggel. A báziskör stabilizálása út­ján a tranzisztoros billenőkör billenési pontja jellemző lesz a berendezést tápláló telepfeszült­ség egy beállítható, előre meghatározott érték­re, mely alatt a billenőkör jelzést ad. A találmány felhasználásával készíthető tűz­jelző berendezés egyik lehetséges megoldását az ábrák szemléltetik. Az 1. ábra három jelszintet {vezetékszakadást, tűzjelzést, vezetékzárlatot) és a nyugalmi állapo­tot érzékelő áramköri egység megoldási módját 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6ö 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom