156522. lajstromszámú szabadalom • Félvezetős biztonsági jelzőközpont, elsősorban tűzjelzés céljára

156522 5 6 tünteti fel, kiegészítve a megfelelő logikai kapcsolattal működtetett áramköri szám és jelzési állapot megkülönböztetését végő áramkörökkel. A 2. ábra a logikai VAGY kapcsolat megoldási módját mutatja, nagyszámú áramkör lényeges visszahatás nélküli összekapcsolására. A 3. ábra részletezi a földzárlat jelző áraimkor megoldási módját. A 4. ábra a feszültségváltozás jelzésének meg oldási lehetőségét tünteti fel. Az 5. ábra ismerteti a taláknámy felhasználásával készített biztonsági jelzőközpont külső jelzőáramköri rendszerét, a vészjelzést érzékelő elemek és azokat a jelzőközponttal összekötő vezetékrendszer feltüntetésével. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alak szerkezeti felépítése a következő: A vészjelzést érzékelő külső áramköri rendszer (részletezve az 5. ábrán) az 1 bemeneti pontokra csatlakozik. Az ebben az áramkörben folyó áram a 2 bemeneti feszültségosztó ellenálláson keresztül a 3,4,5 jelérzékelő billenőkörök bementére jut, majd azok kimenőjele egyrészt az áramkörök működését megkülönböztető 6 számjelző billenőkört, másrészt a megfelelő 7,8,9 állapotjelző billenőkört működteti, sok áramkör alkalmazása esetén a 10, 11, 12 logikai VAGY kapcsolatnak a 2. ábrán jelzett módon való közbekapcsolásával. Az 1. ábrán jelzett kiviteli alak működési módja a következő: Az 1 bemenőpontokon folyó nyugalmi áram a 2 bemeneti feszültségosztó ellenálláson keresztül létrehozza a 3, 4, 5 jelérzékelő billenőkörök nyugalmi állapotára jellemző bemenőfeszültségeket. Ekkor a 16, 18, 21 tranzisztorok vezető, a 17, 19, 20 tranzisztorok lezárt állapotban vannak. A nyugalmi áram megszakadása a 3 jelérzékelő billenőkört, csökkenése a 4 jelérzékelő billenőkört és emelkedése az 5 jelérzékelő billenőkört ellenkező állapotba billenti, ezzel létrehozza a 6 számjelző billenőkör és a nyugalmi áram változásának megfelelően valamelyik 7, 8, 9 állapotjelző billenőkör működésének feltételeit. Az egyértelmű jelzések érdekében a nyugalmi áram megszakadásakor nem kívánatos a 4 jelérzékelő billenőkör működése. Ilyen esetben annak a nyugalmi helyzetbe való visszabillentését — alkatrész igényes ÉS kapuk alkalmazása helyett — a 3, 4 jelérzékelő billenőkörök közé kapcsolt egyetlen 24 csatoló ellenállás végzi el. A 6 számjelző billenőkör első 23 tranzisztora nyugalmi állapotban vezető, második 22 tranzisztora lezárt állapotban van. Bármelyik 3, 4, 5 jelérzékelő billenőkör működése esetén a két 22, 23 tranzisztor akkor is határozottan ellenkező állapotba billen, ha a vezérlés nem kapcsolóüzemű. A kapcsolás ezt a működést segédtelep nélkül és aszimmetrikus terhelés mellett a 25 előfeszítő ellenállás és 26 csatoló ellenállás alkalmazásával éri el. Ugyanilyen működésűek a 7, 8, 9 állapotjelző billenőkörök. A 2. ábrán jelzett kiviteli alak szerkezeti felépítése a következő: A logikai VAGY kapcsolatot megvalósító 29, 30, 31 dióda csoportok tagjai (melyek 33 kimenőpontja azonos az 1. ábra 13, vagy 14, vagy 15 csatlakozópontjával) úgy vannak egymáshoz kapcsolva, hogy csak bizonyos számú dióda kivezetése van közösítve. Az így nyert párhuzamos csoportokat mindig egy soros dióda követi és a rendszer szükség szerint kibővíthető. A 29, 30, 31 dióda csoport tagjainak számát a 32 bemenőpontok száma, az egy dióda záróellenállása és a megengedett visszahatás határozza meg. A 2. ábrán jelzett kiviteli alak működési módja a következő: Példaképpen legyen 1000 db 32 bemenőpont és 10 db dióda közösítését engedjük meg. Ekkor a 29 diódacsoport 100 db, a 30 diódacsoport 10 db és a 31 diódacsoport 1 db 10-es csoportot képez. Kimutatható, hogy az egyesített 32 bemenőpontok és 33 kimenőpont között ilyen módon egy dióda záróellenállásának 0,111-szerese jelentkezik eredőként, a hagyományos megoldás 0,001-szeres eredőjével szemben. Kimutatható továbbá, hogy az eredő záróellenállás közelítőleg 0,1-szeres értéken marad, sőt, növekszik a 10-es rendszer tetszés szerinti továbbfejlesztése, vagyis akárhány 32 bemenőpont esetén is. A továbbfejlesztésnek csupán a soros tagok számának, azaz a vezetőirányú eredő ellenállásnak növekedése szab határt. A 3. ábrán jelzett kiviteli alak szerkezeti megoldása a következő: A 28 közös tápforrás 35 szabályozótagokon keresztül csatlakozik a 34 földpontra. Az e körben folyó földzárlati áram egy része a 40 földzárlatjelző billenőkör bemenetére jut. A 3. ábrán jelzett kiviteli alak működési módja a következő: A földzárlati áram 35 szabályozótagok által meghatározott része 36 nem lineáris ellenálláson, 38 diódán és 39 ellenálláson keresztül a 40 földzárlat jelző billenőkört a nyugalmi állapothoz képest ellenkező állapotba billenti, ezzel létrehozza a 41 kimenőpontnak a földzárlatjelzésre jellemző kimenőjelét. A 37 szabályozó ellenállás a földzárlatjelzés érzékenységét állítja be. A 4. ábrán jelzett kiviteli alak szerkezeti felépítése a következő: A 44 feszültségváltozást jelző billenőkör bementéhez — jelen esetben a 27, 28 közös tápforrásról táplált, 42 stabilizált feszültségforrással előállított — stabil 43 referencia feszültség csatlakozik. A 4. ábrán jelzett kiviteli alak működési módja a következő: Ha a 27, 28 közös tápforrás feszültsége egy előre meghatározott érték alá — általában a névleges feszültség 75—90%-ára — csökken, a változatlan 43 referencia feszültség hatására a 44 feszültségváltozást jelző billenőkör a nyugalmi állapothoz képest ellenkező állapotba billen, ezzel létrehozza a 46 kimenőpontnak a feszültségváltozásra jellemző kimenőjelét. A 45 invertáló fokozat az egységes logikai kimenőszintek biztosítását végzi. Az 5. ábrán jelzett kiviteli alak szerkezeti felépítése és működési módja a következő: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i