156513. lajstromszámú szabadalom • Uborkabetakarítógép
MAGTAR. NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 19. (LA—879) Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. V. 02. 156513 *3nyYir 'iflalJi'nV Szabadalmi osztáíy: 45 c 45/00 Nemzetközi osztály: A Öl d 45/00 Decimal osztályozás: 631.358 Dr. Lammel Kálmán egyetemi tanár, Horváth Ákos kutatómérnök, Strohmayer Kálmán tudományos munkatárs, Dr. Pszotka Ede tudoimányos munkatárs, Szabó Ervin tudományos munkatárs, Budapest Uborkabetakarítógép 1 A találmány uborkabetakarítógép felhordóval és terményleválasztóval. Az uborka a legkeresettebb zöldségnövények közé tartozik, ezért termelése jelentős népélelmezési és gazdasági érdek. A hagyományos kézi 5 munkára alapozott termelés azonban rendkívül munkaigényes. Különösen nagy a betakarítás kézi munkaigénye, amely pl. elrakni való uborkák szedését figyelembe véve hektáronként 62 munkanapot tesz ki, napi 10 órás munkaidővel i0 számolva. Ez a termesztési időszükséglet 70—• 75%-á. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság számának folyamatosan tapasztalható csökkenése (mellett ez a munkaerőszüfcséglet egyre nehezebben biztosítható, amihez hozzájárul, hogy ez 15 az állandó hajlongással járó munka nagyon fárasztó. Az uborkabetakarítás gépesítésére a legnagyobb arányban az Amerikai Egyesült Államokban végeztek kísérletet. A kísérletek első szaka- 20 szában a gépesítéssel a világszerte köztermesztésben lévő, folyamatosan termő fajták igényeihez igyekeztek alkalmazkodni. Ezek a kísérletek azonban néhány év alatt eredménytelenségre vezettek, mert az érett uborkák leválasztása és 25 összegyűjtése céljából a gép segítségével felemelt indákon a felemelés, a leválasztás és a talajra való visszahelyezés közben oly mértékű virágsérülések keletkeztek, hogy a következő szedés idejére begyűjthető termés mennyiségét a 30 kézi szedéshez viszonyítva jelentősen csökkentették. Az uborkabetakarítógép kialakítására irányuló további kísérleteknél ezért abbahagyták a folyamatosan szedő gép kifejlesztésére irányuló törekvéseket, és olyan uborka fajták kinemesítését kérték a nemesítő szakemberektől, amelyek bizonyos számú gyümölcsöt megközelítőleg egyidőben érlelnek be. A nemesítők ezt a kívánságot legjobban az ún. nővirágú fajtákkal közelítették meg. A folyamatos szedéssel elérhető nagyqbb termésmennyiség pótlására ugyanakkor bevezették a sűrűbb tőtávolságú vetést, és a betakarítást azonnal követő másodvetést. Ezen fajták és termesztési módszerek birtokában a gépi betakarítás az uborkatövek egyszeri kinyűvésére, és a termésnek a szárakról való leválasztására egyszerűsödött. Az uborkatöveket egy-menetben kinyűvő uborkabetakarítógépekből eddig — világviszonylatban is — kísérleti példányokat és kisebb nullszériákat készítettek. Az ismert típusok megoldják az uborkatövek, talajtól való elválasztását, és a terméssel együtt a talajról való felemelését. Nem sikerült azonban kielégítő mértékben megoldaniuk az uborkának a szárukról való sérülésmentes leválasztását, és a leválasztott termény zavartalan továbbszállítását, pl. az East Lansing-i és a Cornell Egyetem kísérleti gépein. Az Amerikában kialakított nullszériagé-156513