156513. lajstromszámú szabadalom • Uborkabetakarítógép

MAGTAR. NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 19. (LA—879) Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. V. 02. 156513 *3nyYir 'iflalJi'nV Szabadalmi osztáíy: 45 c 45/00 Nemzetközi osztály: A Öl d 45/00 Decimal osztályozás: 631.358 Dr. Lammel Kálmán egyetemi tanár, Horváth Ákos kutatómérnök, Strohmayer Kálmán tudományos munkatárs, Dr. Pszotka Ede tudoimányos munkatárs, Szabó Ervin tudományos munkatárs, Budapest Uborkabetakarítógép 1 A találmány uborkabetakarítógép felhordóval és terményleválasztóval. Az uborka a legkeresettebb zöldségnövények közé tartozik, ezért termelése jelentős népélel­mezési és gazdasági érdek. A hagyományos kézi 5 munkára alapozott termelés azonban rendkívül munkaigényes. Különösen nagy a betakarítás kézi munkaigénye, amely pl. elrakni való ubor­kák szedését figyelembe véve hektáronként 62 munkanapot tesz ki, napi 10 órás munkaidővel i0 számolva. Ez a termesztési időszükséglet 70—• 75%-á. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság számának folyamatosan tapasztalható csökkené­se (mellett ez a munkaerőszüfcséglet egyre nehe­zebben biztosítható, amihez hozzájárul, hogy ez 15 az állandó hajlongással járó munka nagyon fá­rasztó. Az uborkabetakarítás gépesítésére a legna­gyobb arányban az Amerikai Egyesült Államok­ban végeztek kísérletet. A kísérletek első szaka- 20 szában a gépesítéssel a világszerte köztermesz­tésben lévő, folyamatosan termő fajták igényei­hez igyekeztek alkalmazkodni. Ezek a kísérletek azonban néhány év alatt eredménytelenségre ve­zettek, mert az érett uborkák leválasztása és 25 összegyűjtése céljából a gép segítségével fel­emelt indákon a felemelés, a leválasztás és a ta­lajra való visszahelyezés közben oly mértékű vi­rágsérülések keletkeztek, hogy a következő sze­dés idejére begyűjthető termés mennyiségét a 30 kézi szedéshez viszonyítva jelentősen csökken­tették. Az uborkabetakarítógép kialakítására irá­nyuló további kísérleteknél ezért abbahagyták a folyamatosan szedő gép kifejlesztésére irá­nyuló törekvéseket, és olyan uborka fajták ki­nemesítését kérték a nemesítő szakemberektől, amelyek bizonyos számú gyümölcsöt megköze­lítőleg egyidőben érlelnek be. A nemesítők ezt a kívánságot legjobban az ún. nővirágú fajtákkal közelítették meg. A folyamatos szedéssel elérhe­tő nagyqbb termésmennyiség pótlására ugyan­akkor bevezették a sűrűbb tőtávolságú vetést, és a betakarítást azonnal követő másodvetést. Ezen fajták és termesztési módszerek birtoká­ban a gépi betakarítás az uborkatövek egyszeri kinyűvésére, és a termésnek a szárakról való le­választására egyszerűsödött. Az uborkatöveket egy-menetben kinyűvő uborkabetakarítógépekből eddig — világvi­szonylatban is — kísérleti példányokat és kisebb nullszériákat készítettek. Az ismert típusok megoldják az uborkatövek, talajtól való elvá­lasztását, és a terméssel együtt a talajról való felemelését. Nem sikerült azonban kielégítő mértékben megoldaniuk az uborkának a száruk­ról való sérülésmentes leválasztását, és a levá­lasztott termény zavartalan továbbszállítását, pl. az East Lansing-i és a Cornell Egyetem kísérleti gépein. Az Amerikában kialakított nullszériagé-156513

Next

/
Oldalképek
Tartalom