156513. lajstromszámú szabadalom • Uborkabetakarítógép

3 156513 4 pek, pl. a Food Machinery Corporation (továbbiakban = FMC) és a Blackwelder (továbbiakban == B) cégek gépei hatalmas (több tonna súlyú) gépegységek, melyek összetett szerkezetük ellenére sem elégítik ki a gazdaságos uborkabetakarításhoz szükséges követelményeket. Az uborka egyszeri szedéssel történő betakarítását megvalósító, ez ideig ismert fenti gépek működési elve és részben szerkezeti kialakítása is hasonló. •» • Az amerikai FMC két egymással szembefutó szállítószalag által felemeli az uborkaindákat, majd a szalag alatt elhelyezett forgótárcsák a talajszint alatt elvágják a töveket. A szállítószalagok nagyon puha, redőzött és lazán felhelyezett gumiból készültek. A szalagok a növényt egymással szembeforgó, keresztirányban fekvő hengerpárnak adják át, melyek az áthúzott szárakról az uborkákat leszakítják. A B típus inda felemelő szerkezete, egy alsó, alacsony bordákkal ellátott szállítószalagból és egy felső, három láncsoros leszorítóból áll. A láncos leszorító alsó tengelyén négy nagyméretű gumigörgő van elhelyezve, melyek a bordázott alsó szalaggal szembenforogva ragadják meg és továbbítják a terményt. Ezen típusnál a felemelő szerkezet előtt elhelyezett merev saraboló kések vágják el a töveket. A felhordó szerkezetről —• hasonlóan az FMC géphez — a gép hossztengelyére merőlegesen fekvő leválasztó hengerpár közé kerül a termény, az első fekvő hengerpár hézaga olymérvű, hogy azon a kisebb méretű uborkák a szárakkal együtt áthaladnak, a nagyméretű gyümölcsök az indákról leválnak. A kisméretű uborkákat a második fekvő hengerpár szedi le és a szárakat a gépből eltávolítja. A B gép tisztító és osztályozó berendezéssel is , fel van szerelve. A fenti géptípusok legfontosabb szerkezeti részei: szárfelemelő- felhordó szerkezet, vágószerkezet, terményleválasztó berendezés, nem elégítik ki a gazdaságos uborkabetakarítás követelményeit. Mindkét szárfelemelő-továbbító szerkezet csak külön vágószerkezet által levágott növényeket képes továbbítani. Az ebből adódó hátrány a vágószerkezet elhelyezésének függvényében jelentkezik a fenti gépeknél. A FMC típusnál alkalmazott forgótárcsák csak a felhordó szalagok alatt helyezhetők el. Ennek folytán a szalagok előbb fogják meg és húzzák be a növényt, mielőtt annak elvágása megtörtént. A felhordó szalagok által felfelé mozgatott indák a szalaghoz képest visszamaradnak, emiatt időnként torlódások állnak elő, mely üzemzavart okoz, majd a laza gumiredők leszakadásához vezet. A forgó- vágótárcsák meghajtása bonyolult és költséges:A B gépen a felhordó előtt elhelyezett merev kések — kivéve a gép hossztengelyével közel párhuzamosan fekvő, de a haladási iránnyal ellentétesen nőtt indákat — már a közrefogás előtt leválasztják a tövekről, azonban a talajfelszín domborzatának mélyebb szintje alá helyezett kések által feltúrt földét a felhordó szerkezet a terménnyel együtt a gépbe továbbítja. Mindkét ismertetett típusnál a gép hossztengelyére merőlegesen elhelyezett fekvő leválasztó 5 hengerpár átbocsátó képessége optimális hengerátmérő és kerületi sebesség mellett sem képes a megkívánt haladási sebesség esetén a 90— 95%-os technológiai üzembiztosságot elérni. 10 A keresztirányú vízszintes hengerelrendezés átbocsátóképességét több egymás fölött elhelyezett hengerpársorral sem lehet lényegesen növelni, mert ugyanazon indát így több hengerpár is megragadhat, a pillanatnyilag elfödött részen az 15 érkező szárak nem juthatnak azonnal a hengerek közé. A terményfölyam megtorpanása következtében eltömődés áll elő. A B gépnél egymás mögött elhelyezett kétlépcsős leválasztóhenger kiképzés csak kis mérték-2o ben növeli az átbocsátóképességet és akadályozza a szártorlódást, mert az első hengerpár-hézag és a hengerátmérők növelése folytán csak kb. 5%-al növekedik azon sávszélesség, amelyen belül érkező szárakat a hengerpár behúzni ké-25 pes. Ezen kialakításnál is a hátsó, végeredményben egy henger pár áthúzó teljesítménye határozza meg az átbocsátóképességet. Fenti jelentős hátrányoknak tulajdonítható, s0 hogy az eddig kialakított gépekből csupán kisebb szériák készültek, széles körben azonban nem terjedtek el. A találmány szerinti uborkabetakarítógép a felsorolt hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a talajtól elválasztott és felhordott uborkatövek fölé helyezzük a -szárleválasztó szerkezetet. Így a terményáram alulról közeledik a párosával egymás felé forgó hengerekhez, melyek közrefogják a hozzájuk érő szárrészeket illetve levélzetet és ezeket maguk közé behúzzák. A szárnál vastagabb uborka a hengerekhez érkezve leválik és visszahullik a szállító szerkezetre, mely azt gyűjtőtartályba juttatja, vagy elevátorhoz szállítja és 45 közben tisztító hatásnak teszi ki. Az alulról felfelé történő szárbehúzásnál az uborka a hengerekkel csak a leszakadás pillanatában érintkezik, önsúlya hatására a hengerektől távolodni igyekszik, ezáltal sérülésmentesen 50 válik el a szártól. A leválasztott uborka akadálytalanul hull vissza a hengerek alatt elvonuló szállító szerkezetre, illetve a gyűjtőtérbe, nem akadályozva az érkező uborkatöveknek a hengerek közé jutását. A találmány tehát, gép ubor-55 kabetakarítására felhordóval és terményleválasztóval, melynek lényege az, hogy kettőnél több, egymással szembeforgatott, a gép hossztengelyével vízszintes vetületükben lényegileg párhuzamos és a felhordó hosszára megközelí-60 tőén merőleges sík környezetében elrendezett tengelyű, — előnyösen a függőlegeshez képest a haladási irány felé döntött —• célszerűen rugalmas anyaggal bevont leválasztó hengerpárja és — vágószerkezet nélküli — szabályozható, ru-65 góerővel összeszorítható két felfelé egymástól 2