156467. lajstromszámú szabadalom • Triazin származék hatóanyagú szer a növényfejlődés befolyásolására
13 156467 14 és di-tercjbutilfenollal képezett oktilfeinil-poliglikoléter (Hostapal CV(Í?) ) összekeverése útján oly készítményt kapunk, amely vízzel stabil diszperziót képez. 4. példa: 25 rész 2-izQpropilamino-4-(l-ciano-l-irtíetil-etil)-aminoj6-klortriazint ISO rész eiklohexanon, 1(5 rész xilol és 10 rész helyettesített naftalindiszulfonsav (pl. Nefcal BX<fi>) elegyében oldunk. Az így kapott oldat vízzel stabil emulziót képez. 5. példa: 50 rész 2~etilamino-4-((!l-iOÍano-l^mi etil-etil)-aimino-6-azidcMtria2Ínt 450 rész petróleumban oldunk. Ez az oldat közvetlenül permetezhető. 6. példa: A találmány szerinti vegyületek henbicid hatásosságát az alábbi kísérletekben vizsgáltuk: a) Tala'jkezelés vetés után: Egy 211 C° hőmérsékleten tartott melegházban, műanyagtálakfoan elhelyezett termőföldbe különböző növényHmagvalkat gereblyéztünk be, reggel vízzel öntöztük, délután pedig egy oly diszperzióval kezeltük a talajt, amelyet a henbicid oldatának ugyanolyan térfogatú vízbe való öntése útján készítettünk. Ezután a szokásos mértékű öntözés mellett megfigyeltük a növények kikelését és a vetés után két héttel megállapítottuk, hogy a szer befolyásolta-e a növények fejlődését és, ha igen, milyen mértékben. b) Talaj kezelés a növények kikelése után: Egy 2(1 C° hőmérsékleten tartott üvegházban különböző nüvény-jmagvakat gereblyéztünk be a talajba. A növények kikelése után az a) alatt említett vizes hatóanyag-diszperzióval kezeltük a talajt. Két hét múlva megállapítottuk, hogy a szer beMyásolta-e a növények fejlődését, és ha igen, milyen mértékben. c) A növények kezelése a hatóanyaggal: A b) alatt leírthoz hasonló módon jártunk el, de azzal a különbséggel, hogy a hatóanyag vizes diszperzióját nem a talaij<ra, hanem a növények leveleire vittük fel. A fenti módon végzett (kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A növények fejlődéséneik befolyásolását oly skála alapján értékeltük, amelyben a 0 érték a rendes növényífejlődést, a 9 érték pedig a növény teljes pusztulását jelenti. A hatóanyagJkoncentráció az a) kísérlet esetében 2i0 kg/ha volt minden vegyületnél, a b) és c) kiísérletók során az egyes vegyületéket mindenkor 10 kg/ha és 1 kg/ha koncentrációban alkalmaztuk. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 A kísérletek során alkalmazott vegyületeket az alábbi táblázatban I—X számokkal jelöltük; ezek a számok az alábbi vegyületeket képviselik : I 2-amino^4H(l-(metil-ljciano-etil)-aimino-6--klór-s-tríiazin, II 2-metilamino-4H(il-)metil-ljciano-etil)-amino-fi-klóir-s-triazm, III 2-etilam!rno-4-)(lHmetil-l-)OÍano-etil)-iamino-'6-4klór-s-triaaiin, IV 2-eti !la(minio-4-i(lHmetil-l^ciano-nHpropil)-amino^6-)klór-s-trdazin, V 2Hmietilamino-4H(;l-imetil^l-iciano-etil)-amino-ß-azido-s-^triazin, VI 2-etilamiino-4-i(]lHmiet(il-ilHCÍiano-etil)^amino-6-íazido-s-triaziin, VII 2-etilaminoj4-H(;l -ímetil-ű ^ciáncHetil)-Jamino-^6Hmetilmerkapto-B-triazin, VIII 2,4-lbisz-etilamino-!6-klÓ!r-B-,triazin (összehasonlításul), IX 2-etilaim;mo-4-HÍzoipropilaminoJ6Hklór^s-triiazán (összehasonlításul), X 2•Jetilamino-4-'t-butilam!ilno-l6^metilmer,klapto-triazin (összehasonlításul). Az a) kísérletihez: OS -J-i 03 P< cu V 'S" t~t t 3 >> 0 CD § ^o \ 3 0 CD > 3 N Perj (Lol: 0 m g -.3 3 Ü I 4 9 8 6 9 9 9 II 0 8 8 6 9 9 9 III 0 8 8 5 9 9 9 IV 0 8 8 . (5 9 9 9 V 4 8 8 4 9 9 9 VI 4 7 7 4 9 9 9 VII 6 9 9 7 9 9 9 VIII 0 6 7 5 9 9 9 IX 0 7 8 15 9 9 9 X 3 7 8 4 9 9 9 A b) kísérlethez: 60 65 03 0) 1—1 ? SH t :3 >> ÖJD > 05 0 01 P -o 3 0 :3 >> ÖJD > .3 3 Ó5 CD O 1 g „3 -3 I 1(0 4 9 8 7 9 •9 9 1 0 8 4 6 9 9 9 II 10 0 8 5 3 9 9 9 1 0 8 4 2 9 9 9 III no 1 9 9 5 9 9 9 1 0^ (8 7 (5 9 9 9 IV 10 0 8 8 5 9 9 9 1 (0 7 6 3 9 9 9 V 10 2 8 8 4 9 9 8 1 0 7 4 0 9 9 9 7
