156454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klóramfenikol-észterek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. III. 19. (BO—1125) Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. V. 15. 156454 Szabadalmi osztály. 12 q 32—34 Nemzetközi osztály: C 07 c4 Decimái osztályozás: Boros Kálmán gyógyíszervegyész-szakmérnök, 30%. Résey Ferenc vegyészmérnök, 30%, Orbán István vegyészmérnök, 30%, Alföldi Ilona vegyésztechnikus, 10%, Budapest Eljárás klóramfenikol-észterek előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi a klóramfenikol gyógyászatilag alkalmazható észtereinek előállítására. Ismeretes, bogy a klóramfenikolt rossz oldódási viszonyai és igen keserű íze miatt a szirupokban és egyéb oldat alakú, orális beadásra szolgáló készítményekben különféle vízben oldódó és az alapvegyület kellemetlen iáét nem mutató észterek alakijában alkalmazzák. Ilyen észterként főként a hosszabbláaiicú alifás zsírsavakkal, Valamint egyes diikarbonsavaikkal képezett észterek, elsősorban a klóramfeniikolpalmitát és a klárantferiikol-szukcinát kerülnék gyógyászati allkalmazásria. Az ilyen klóramf enikol-észterek előállítására az irodalom különféle eljárásokat ismertet, amelyek lényege minden esetben a szabad klóramtfenikolnak vagy valamely e célra alkalmas származékának az észterező sav valamely reakcióképes származékával, rendszerint aníhidridjével vagy halogenidjével, katalizátor ill. savlekötőszer jelenlétében történő reagáltatása. E reakció gyakorlati kivitele során számos nehézség merül fel, főként azért, mert a klőramfenikol (vagy kémiai nevén D(—)-treo-l-p-nitrofenilr2-diklóracetamido-l ,3-jpropándiöl) 3-4helyzetű primer alkoholos hidroxilcsoportjának az észtereaése a molekulában jelenlevő egyéb funkciós csoportok miatt különféle melléktermékek 10 15 20 25 S0 nagyfokú képződésével jár. Különösen -kedvez az ilyen melléktermékek képződésének a szokásos klóramferiikol-észberezési eljárásokban egyrészt katalizátor, másrészt savlekötőszer gyanánt egyébként rendszerint alkalmazott szerves tercier aminők, mint a piridin, trietilamin vagy dimetilformamid jelenléte. Ennek ellenére az irodalomban ismertetett klóramfeniköl-észterezési módszerek során, amelyeik szerint az észterezést legtöbbnyire sayanhidridek, mint borostyánkősavanihidrid, vagy savkloridök, mint palmitoilklorid, cinnamoilklorid stb. segítségével végzik, csáknem minden -esetben az említett tercier bázisokat ajánlják savleköitőszer ill. katalizátor gyanánt, mert enélkül ia reakció még gyengébb, 20—30% termelési hányaddal megy végbe, vagy minőségileg ki nem elégítő, további veszteséges tisztítási műveleteket igénylő terméket ad. (vö. 2 852 430, 2 662 006 és 2 586 661 sz. amerikai szabadalmi leírások, 150 422 sz. magyar szab. leírás). Nem vezettek lényeges javulásra a melléktermékek iképződése és a kívánt termék tisztítása szempontjából azok a javaslatok sem, amelyek egyes konkrét észterek előállítása esetén az említett szerves tercier bázisok helyett más bázisos savlekötőszer, pl. a klóramfenilkolmonoszukcinát előállítása esetében bázisosan reagáló szervétlen sók, mint trinátriumfoszfát katalizátorként való alkalmazását ajánlották. 156454