156437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5H-dibenzo(a,d)-cikloheptén-származékok előállítására
156437 3 4 vagy alkinil-csoport — alkilhalagenidekkel viszünk reakcióba, majd a kvaternizálás és lúgosítás elvégzése után a vegyületeket a kívánt végitermékekké lebontjuk. Az (I) általános képletű vegyületek oly módon is előállíthatók, ha valamely (IV) általános képletű alkohol reakcióképes észterét — amely képletben Rí, R4 és R5 a fenti jelentéssel rendelkezik — valamely HNR2 R 3 A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek mind szabad bázis, mind megfelelő savakkal képzett addiciós sók formájában előállíthatók. Erre a célra felhasználható savak közül megemlítjük az alábbiakat: halogénhidrogénsavák, toluolszulf onsavak, kénsav, salétromsav, foszforsav, ecetsav, oxálsav, maionsav, borostyánkősav, almasav, maleinsav vagy borkősav. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbi kiviteli példák szemléltetik: 1. példa: 20 g N-metil-5,ll-metilénimino-10,ll-dihidro-11-metil-5H-dibenzo![a ,d]-cikloheptén-metoj'O-didot (olvadáspontja: 203—206 C°) 200 ml vízben 17,6 g ezüstnitrátból frissen előállított ezüstoxiddal szobahőmérsékleten 4 óra hosszat erősen rázogatunk. A reakciókeveréket leszűrjük, vákuumban bepároljuk, végül két óra hosszat vákuumban 100 C°-on hevítjük. A kapott maradékot éterben felvesszük. Az éteres oldatból vízmentes oxálsav hozzáadására szilárd termék válik ki, amelyből aeeton-éter-elegyből történő átkristályosítással színtelen tűkristályok formájában 16,25 g (90í%-os elméiéti) 5-dimetilaminometil-l l-metil-, 5H--dibenzo[a,d]-ciklohepién-oxalátot kapunk. A termék olvadáspontja 157—160 JC°. 2. példa: 4,4 g N-metil-l-klór-5,ll-mietilénimino-10,ll-dihidro-5H-dibenzOi[a,d]-cikloheptén-metojodidot (olvadáspontja: 225—226 C°) 200 ml vízben 3,65 g ezüstnitrátból frissen előállított ezüstoxiddal 6 óra hosszat szobahőmérsékleten erős rázásban tartunk. A reakciókeveréket leszűrjük, vákuumban bepároljuk, végül 2 óra hosszat vákuumban 100 C°-ca hevítjük, a kapott maradékot pedig abszolút éterben felveszszük. Az éteres oldatból sósavgáz beadagolására szilárd termék válik ki, amelyet metanol-éter-elegyből átkristályosítunk. 2,9 g (84%-os elméleti) l-klór-5-dimetilaminometil-5H-diben-ZQ[a,d]-cikloheptén-hidroklaridot nyerünk színtelen tűkristályok formájában, amelynek olvadáspontja 220—222 C°. 3. példa: 10 g N-metil-5,ll-metiléninTÍno'-10,ll-dihidro-5H-dibenzo[a, d] -cikldheptén-metoj odidot (olvadáspontja: 235—237 C°) 200 ml vízben 8,0 g ezüstnitrátból frissen előállított ezüstoxiddal 3 óra hosszat szobahőmérsékleten rázogatunk. A reakciókeveiréket leszűrjük, vákuumban bepároljuk, végül vákuumban 100 C°-ra felhevítjük és a maradékot abszolút éterben felveszszük. Az éteres oldatba sósavgázt vezetünk be, amikoris szilárd termék válik ki, amelyet metanol-éter-elegyből átkristályosítunk. 6,6 g (94%-os elméiéti) 5-dimetilaminometil-5H-dibenzo![a,d]-cikloheptén-hidrokloridot nyerünk színtelen tűkristályok formájában. Az átkristályosított termék olvadáspontja 207—209 C°. 4. példa: 2,35 g N-metil-5,ll-me'tilénimino-10,ll-dihidro^SHHdibenzofa.dj-ciklobeptént (olvadáspontja: 63—64 C°) és 2,8 g dimetilszulfátot 20 ml 2 n nátriumhidroxidban 3,5 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt, forralunk. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük és négyszer éterrel kirázzuk. Az éteres kivonatokat egyszer vízzel 10 15 20 25 ao 35 40 45 50 55 60 általános kepletu aminnal — amely képletben Rí, és R3 a fenti jelentéssel rendelkezik — reagáltatunk. 15 A fenti reakciót mérsékelt vagy erős melegítés közben valamely iners oldószer, mint benzol, toluol vagy xilol, és az alkalmazott amin felesleg vagy valamely más savkötő jellegű bázis, mint trietilamin, jelenlétében vé- 20 gezzük. Reakcióképes észterként főként a halogénhidrogénsavas vagy p-toluoLszulfonsavas észterek váltak be. A kiindulóanyagként használt észtereket valamely (IV) általános képletű alkohol észtere- 25 zésével, pl. tionilkloriddal történő reagáltatással állítjuk elő. Az alkoholokat pedig a megfelelő nitrilekből hozzáférhető savak redukciójával, pl. lítiumalumíniumh'idrid segítségével nyerhetjük. 30 Az (I) általános képletű vegyületek végül oly módon is előállíthatók, ha valamely (V) általános képletű primer vagy szekunder amint — amely képletben R1; R,, és R5 a fenti jelentéssel rendelkezik és R' hidrogénatom vagy 35 valamely rövidszénláncú alkil-, alkenil- vagy alkinil-csoport — a kívánt tercier aminná alakítunk át alkilezés, alkenilezés vagy alkinilezés útján. Az alkilezési műveletet a megfelelő aldehi- 40 dekből kiindulva redukálószer, mint hangyasav jelenlétében végezzük, vagy az alkenilezést és alkinilezést is oly imiódon kivitelezhetjük, hogy a megfelelő alkoholok reakcióképes észtereit, főként halogenidjeit visszük reakcióba. 45 A kiindulóanyagként használt primer aminokat célszerűen a megfelelő nitrilekből állítjuk elő lítiumalumíniumhidrid/alumíniuiTiklorid segítségével végzett redukció útján. A szekunder aminők pedig akként nyerhetők, 50 hogy valamely (IV) általános képletű alkohol reakcióképes észtereit valamely H9N—R? általános képletű aminnal reagáltatjuk. 2
