156420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienobenztiazepin-származékok előállítására

156420 oxibromiddal 80 és 120 iC° között, előnyösen azonban a forrásban levő oldatban 3—6 óra hosszat kezeljük, és az így kapott II általános képletű vegyületeket III általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk. A II általános képletű vegyületeknek III általános képletű vegyületekkel való reagáltatását az adott reakciókörülmények között iners, legalább 80 és legfeljebb 180 C° forráspontú szerves oldószerben, például megfelelő aromás szénhidrogénlben, pl. xilolban vagy benzolban, előnyösen a forrásban levő oldatban 3—6 óra alatt hajtjuk végre. Savleköt őszerként a találmány szerinti reakcióiban vagy egy tercier amint, vagy előnyösen a III általános képletű vegyület feleslegét alkalmazhatjuk. ' Az utóbbi esetben a feleslegnek 100—400%-osnak kell lennie. A reakció befejeztével a reakciókeveréket lehűtjük, ugyanazzal vagy egy másik, az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerrel hígítjuk, az oldatot nátronlúggal és vízzel mossuk, és a reak'cióterméket a szerves fázisból vizes savval, például borkősav oldattal extraháljuk. A savas kivonatot maglúgosítva a nyers reakciótermék kicsapódik. Az így kapott Id általános képletű vegyületek esetleges oxidációját előnyösen hidrogénperöxiddal vagy egy alkálifémperjodáttal hajtjuk végre az adott reakciókörülmények között iners, vízzel elegyíthető szerves oldószerben, például rövid szénláncú alifás alkoholban, célszerűen víz jelenlétében. A hidrogénperöxiddal való oxidációt előnyösen az oldat forrási hőmérsékletén, az alkálifémperjodáttal végzett oxidációt szobahőmérsékleten hajtjuk végre. Az oxidációra előnyösen az Id általános képletű vegyületeket erős szerves vagy szervetlen savakkal alkotott sóik alakjában használjuk. Az így kapott I általános képletű vegyületeket ezután önmagában ismert módon, például kroímatogralfálással és/vagy átkristályosítással elkülönítjük és megtisztítjuk. A találmány szerinti oxidáció előnyös foganatosítási módja abban áll, hogy a fent említett Id általános képletű vegyületeket etanolban oldjuk, a kapott oldatot alkalmas savnak, például hidrogénkloridnak ugyanazzal vagy az adott reakciókörülmények között iners másik szerves oldószerrel készült oldatával például kongósavas reakcióig megsavanyítjuk, majd az így kapott savas oldatot szárazra pároljuk. A kapott sót feloldjuk ugyanabban vagy az adott reakciókörülmények között iners másik, vízzel elegyíthető oldószerben és víziben, és az oldathoz annak forralása közben 1 mól oxidálni kívánt vegyületre számítva 1,5—2 mól hidrogénperoxidot csepegtetünk í(alkáliperjodáttal váló oxidáció esetén azt sztöichiametriai arányban alkalmazzuk). Ezután az oxidációs termékeket önmagáiban ismert módon, például az oldat bapárlása és a maradék kromatografálása útján feldolgozzuk, és elkülönítjük, majd ismert módon, például sóképzéssel tisztítjuk. Sóikból e vegyületek alkalmas erős bázisokkal, például nátriumhidroxiddal szabadíthatók fel. Az Ib általános képletű vegyületeket előnyösen az Ic általános képletű vegyületeknek egy IX általános képletű sav reakcióképes funkcionális származékával való reagáltatása útján ál-5 líthatjuk elő. Reakcióképes funkcionális savszármazékként a IX általános képletű sav broniddja, kloridja vagy anhidridje jöhet számításba. Az Ic általános képletű vegyületeknek a IX xo általános képletű vegyületek kloridjaival vagy bromidjaival való reagáltatását előnyösen az adott reakciókörülmények között közömbös szerves oldószerben, például kloroformiban, 0 és 60 C° között, előnyösen szobahőmérsékleten 15 hajtjuk végre. A reakció befejeztével az oldatban levő savas alkotórészeket egy szervetlen bázis, például káliumka;rbonát vizes oldatával kimossuk. Az így megtisztított reakció oldatból a találmány értel-20 mében előállított Ib általános képletű vegyületeket ismert módon elkülönítjük, és tisztítjuk. Az így kapott I általános képletű vegyületek ezután adott esetben alkalmas szerves vagy szervetlen savakkal átalakíthatok savaddíoiós 25 sóikká. A kiindulási anyagként használt VIII általános képletű vegyületekhez úgy juthatunk, hogy IV általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R3 és Hal a fenti jelentésűek — 2-30 -ímerkaptotiofénnel, előnyösen egy rövidszénláncú alkoholban, például metanolban és bázisos kondenzálószer, például nátriumhidroxid jelenlétében reagáltatunk, az így kapott V általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R3 35 a fenti jelentésű — naszcens hidrogénnel (előállítva például híg kénsavnak vasporra való hatása útján) VI általános képletű vegyületekké — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű — redukáljuk, ezeket foszgénnel kezeljük, és az így 40 kapott VII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű — például az adott körülmények között iners szervetlen oldószerben, például o-dikiórbenzolban alkalmas kondenzálószer, például alumíniumklorid jelen-45 létében való hevítéssel vagy polifoszfersav 90— 150 C°-on V2—2 óra hosszat való hevítéssel gyűrűzárásnak vetjük alá. Ezután ia kapott VIII általános képletű vegyületeket ismert módon elkülönítjük és tisztítjuk. 50 A találmány értelmében előállított I általános képletű vegyületek szobahőmérsékleten sűrűn folyó vagy kristályos bázisok, és szerves vagy szervetlen savakkal állandó, szóbaihőimérsékleten kristályos sókat alkotnak. Szerves savakként 55 fumársav, maleinsav, borkősav vagy metánszulfonsav, szerves savakként hidrogénklorid, hidrogénbromid vagy kénsav alkalmazható. A találmány értelmében előállított I általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik kitűnnek 60 kifejezett nyugtató- neuroleptikus tulajdonságaikkal hiányzó vagy csak kevéssé kifejlett, kataleptikus aktivitással egybekötve. Ezenkívül adrenolitíikusan és hisztammolitikusan hatnak, és vérnyomáscsökkentő tulajdonságaik vannak. 65 Ennélfogva az I általános képletű vegyületek és 2