156393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidrotiofén és alkiltetrahidrotiofének előállítására

3 hőmérséklet csökkentését teszi lehetővé. Koimoly hátránya azonban, hogy a reakciót nyomás alatt (3,5—^17,5 att) kell Molytatni. IA fenti dolgozatokban nincsenek megbízható adatok a használt katalizátorok aktív periódu- 5 sának hosszáról; a rossz kihozatalok azonban erős kokszolódásra és ezzel együtt dezaktiválódásra utalnak. Az ismert eljárások további hátránya, hogy a katalizátor felületére gyanta- és kokszképződ- 10 menyek rakódnák, amelyek rövid időn belül lerontják a katalizátor aktivitását és csökkentik az élettartatmát. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely jó termeléssel, alacsony hőmérsékleten és 15 megnövelt katalizátor-élettartam mellett szelektíven teszi lehetővé tetrahidrotiofén és alkiltetralhiidrotiofének előállítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy a tetraihidrofurán, ill. alkiltetrahidroifuránok jobb 20 termeléssel és szelektivitással, alacsony hőmérsékleten is átalakíthatók a megfelelő tiofén-származékokká, és a katalizátor élettartama is jelentősen megnövelhető, ha az isimert katalizátorokhoz bizonyos foszfát-sókat adalékolunk. 25 A találmány javított eljárás a —Mt általános kópletű vegyületek előállítására — ahol R bidrogénatoimot vagy egyenes vagy elágazott rövidszénláncú alkilgyököt jelent —, a 35 megfelelő cifcloéternek kénhidrogénnel és/vagy széndiszulfidtdal vízgőz jelenlétében, alumíniumoxid vagy aluimíniumoxidra felvitt fémoxid katalizátor felhasználásával végzett reagáltatása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, 40 hogy a reakciót alkáliföldfémek foszfátjaival és/vagy alumíniumfoszfáttal promotált katalizátor jelenlétében, 230 C° fölötti hőmérsékleten folytatjuk le. 45 A promoter mennyisége az alapvegyületre vonatkoztatva 1,5—20 súly%, célszerűen 4—10 súly% lehet. A találmány szerinti eljárás egyaránt alkalmazható az ilyen aélra eddig ismert és használt 5fl bármilyen alumíniumoxid-, ill. alumíniumoxid-vasoxid-, aiumíniumoxid-krómoxid- vagy alummiumoxid^tóriumoxid-típusú katalizátorral. A találmány szerinti eljárás egyaránt jó ter- gg meléssel ad tetrahidrofuiránt és alkil-tetrahidrofuránokat. A kitermelés általában meghaladja a 90%-ot, sőt optimális reafeció-ipatnaméterek miellett a 95%-ot is. A találmány szerinti eljárás esetében a kén- g0 tartalmú vegyület és a tetraihidrofurán, ill. alkiltetriahidrofurán mólarányát az eddig általánosan alkalmazott 6 és 30 közötti értékről 1,2 és 6 közötti, előnyösen 2 és 5 közötti értékre lehet csökkenteni. 65 4 Az átalakulás sztöchiometrikus mennyiségű kénhidrogén vagy széndiszulfid felhasználása mellett is végbemegy, azonban viszonylag gyengébb hozammal. A túl nagy kénhidrogién-lelesleg az eljárást ipari méretekben gazdaságtalanná teszi.. A reagáltatás és a kondenzáltatható termékek szétválasztása után a kénhidrogén, ill. széndiszulfid feleslege a reaktorba visszaicirkuláltatlható. A tetraihidrofurán és az alkiltetráhidrofurán átalakítását végezhetjük tiszta kénhidrogéngázzal, kénhidrogént tartalmazó inert gázzal, széndiszulfiddal, széndiszulfid és vízgőz, ill. széndiszulfid, kénhidrogén és vízgőz, vagy széndiszulfid, kénhidrogén, vízgőz és inert gáz elegyével. A reakció lefolytatható szakaszosan vagy folyamatos üzemben. A folyamatos üzemű átalakítás megvalósítható álló vagy mozgó katalizátorágyon. A folyamatos üzemiben, álló katalizátorágyon végbemenő reaikció sebességére a térsebesség, vagyis a katalizátor egységnyi térfogatán egységnyi idő alatt átáramoltatott gőzhalmazállapotú tetriahidirofurán vagy alkiltetrahidirofuírán 0 C°-ra átszámított térfogata jellemző. A találmány szerinti eljárás esetében a térseibesség széles határok között változtatható. Jó eredményeket kapunk 80—500 térf ./téri. x óra térsebességértékek mellett. A találmány szerinti eljárással előállított termék az alkalmazott reakciókörülményektől és a kiindulási anyagoktól függően tetrahidrafuránt, alkiltetrahidrofuránt, tetrahidrotiofént, alkiltetraibidrotiofént, vizet, kénlhidrogént és széndiszulfidot tartalmazhat. Megfelelően megválasztott reakciókörülmények mellett a konverzió gyakorlatilag kvantitatív. A víz külön fázist képez és így elválasztható a tetrahidrotioféntől, ill. az alkiltetrahidipotioféntől, és így gyakorlatilag egy lépésben nagy tisztaságú termék állítható elő. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei közül az alábbiakat adjuk meg: a) Már 230 C°-on is lefolytatiható. Az ilyen alacsony reaikoiáhőmérsékletek alkalmiazásia lehetővé teszi, hogy elkerüljük, ill. a minimumra csökkentsük a katalizátor kokszosodását. Ezáltal a katalizátor élettartamát, valamint nagyüzemi termelés esetén a termelő ciklus idejét lényegesen meg lehet hosszaibbítani. Ugyanakkor a kívánt célterméket igen nagy tisztaságban és magas hozammal lelhet előállítani. b) Lényegesen nagyobb iérsebességgel leífolytatható, mint az eddigi eljárások, aminek következtében azonos mennyiségű termék előállításához jóval kisebb reaktorra és katalizátor-imenynyiségre van szükség; ez a beruházási és üzemeltetési költségek csökkenését, végső soron tehát az eljárás gazdaságosságának növelését eredményezi. c) Lényegesen alacsonyabb hőmérsékletein lefolytatható, mint az eddigi eljárások. d) Az eljárásihoz a reafcciő szempontjából inertnek minősülő gázokkal hígított kénhidrogén és széndiszulfid is felhasználható, ami szin-2