156382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfátészterek előállítására

156382 10 desztillációja útján előállított kereskedelmi krezolt használtunk: o-krezol p-krezol m-krezol 2,4-xilenol 2,6-xilenol 0,8% 33,9% 54,9% 9,2% 1,5% A reafcciópartnerek aránya, továbbá a reakció és az anyag kinyerésének körülményei egyébként lényegében véve azonosak voltak. A kapott foszfát-észter sárga olajos folyadék, melynek savszáma kevesebb 0,I-nél, az anyag mennyisége 1054 rész és 0,7 Hg mm nyomáson 202—210 C° forrástartományban forr. B) Összehasonlító- példa. Az A) összehasonlító példában leírt eljárást valósítottuk meg, kivéve, hogy az alkalmazott krezol kiindulási anyagot a reakció előtt tisztításnak: ú.m. kénsawal történő kezelésnek-és a .reakcióterimék desztillálásának vetettük alá. A reakciópartnerek aránya, és a reakció körülményei valamint az anyag kinyerésének módja egyébként lényegében véve azonos volt. Az így előállított foszfát-észter olajszerű folyadék 0,1 savszámmal, színe halványabb sárga, mint az A) összehasonlító példa szerinti teriméké. C) összehasonlító példa. Az A) összehasonlító példában leírt eljárást valósítottuk meg, kivéve, hogy a foszforilezési reakció során reakciópartnerként 1145 rósz, a kőszénkátrány desztillációja útján előállított alábbi összetételű kereskedelmi xilenolt: 2,3-xilenol 2,4-xilenol 2,5-xilenol 2,6-xilenol 3,4-xilenol 3,5-xilenol o-krezol rnnkrezol p-krezol ismeretlen 4,0% 19,2% 15,4% 0,5% 6,8% 18,3% 0,6% 13,2% 12,1% 9,9%. A C) összehasonlító példában leírt eljárást valósítottuk meg, kivéve, hogy a foszforilezési reakcióban használt xilenolt előbb tisztítottuk kénsavas kezeléssel és a termék desztillációjá-5 val. A reakciópartnerek aranya, a reakció körülményei és az anyag kinyerésének módja egyébként lényegében véve azonos volt. A kapott 1126' rész foszfát-észter a xilenolokból és krezoldkból leszármaztatható triaril-10 -foszfátok elegyéből áll, forrási tartománya 198—225 C° 0,2 Hg mm nyomáson, savszáma 0,1. Az 1—3. példa és az A)—D) összeíhasonlító példa szerint előállított hétféle foszfát-észtert 15 a szokásos módon különböző polivinil-film mintákba dolgoztuk be, az összetétel minden egyes esetben a következő volt: •65 rész „Breon Ilii" polivinilklorid 20 35 rész vizsgált foszfát-észter 3 rész „Ferroclere 1820" stabilizátor A film-mintákat azután hőállóság és fényállóság szempontjából vizsgáltuk. 25 A hőállósági vizsgálatokat 180 C°-ra fűtött kemencében végeztük. Az eredmények azt mutatták, hogy a találmányunk szerinti foszfátésztereket tartalmazó polivinilklarid minták ugyanolyan jó hőállósággal rendelkeznek, mint 30 azok a minták, melyek az A)—D) összehasonlító példákban leírt, szokásos módszerekkel előállított foszfát-észtereket tartalmazták. A fényállósági kísérleteket úgy végeztük, 35 hogy ugyanolyan összetételű pölivinilkloridmintákat, mint amilyeneket a hőállósági -kísérletnél használtunk, kb. 1,25 mm vastagságra (0,05 inch) kipréselve „Xenotest" lámpával világítottuk meg. Azok a filmmintáik, amelyek 40 lágyítóként az 1—3. példában leírt eljárással előállított lágyítókat tartalmazták, 600 órai megvilágítás után sem mutattak jelentős és kimutatható színváltozást. Azok a filmminták viszont, amelyek lágyítóiként az A)—D) össze-45- hasonlító példák szerinti eljárással előállított foszfát-észtereket tartalmazták, észrevehetően megsárgultak. továbbá 42,5 rész vízmentes alumíniumkloridot és 5'lí2,0 mész fosziforoxikloridot használtunk. A reakció körülményei, továbbá az anyag kinyerésének módja egyébként lényegélben véve azonos volt. A kapott 1212 rész foszfát-észter a xilenolokból és ikrezolokból leszármaztatható triarilfoszfátok elegyéből állt, forrási tartoimánya 207 IC" —237 C° 0,3 Hg mim nyomáson és a savszáma 0,4. D) Összehasonlító példa: 50 4. példa: 282 rész fenolt és 13,3 rész vízmentes alumíniumkloridot beadagoltunk egy reaktorba és a reaktor tartalmát 120 C%ra melegítettük. Ezután 1 1/2 órán keresztül propilént vezettünk 55 be az elegybe, a propilénfelvétel ez idő után 42 rész volt, ami 1 mólnak felel meg 3 mól fenolra számítva. A reakcióelegyet ezután 15 C°-ra lehűtöttük és a reaktor hőmérsékletét 15 C°-on tartva 30 perc alatt 161,4 rész foszfor-60 oxikloridot adtunk hozzá, ami 5% felesleget jelent a fenolra számított ekvivalens mennyiségihez képest. A reakcióelegyet ezután 4 óra alatt 150 C°-ra felhevítettük és ezen a hőmérsékleten tartottuk további 4 órán keresztül, 65 mialatt hidrogénklorid-gáz fejlődött. 5