156382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfátészterek előállítására
156382 8 térből adalékként egy bizonyos mennyiség, amely gyüjtásszabályozást tesz lehetővé, vagy lehet kenőanyag, különösen, komplex szervas észter-alapú szintetikus kenőanyag és a találmány szerinti foszfát-észter, elegendő mennyiségben ahhoz, hogy az mint adalékanyag extrém nyomás elviselését eredményezze. A következő példák a találmány részletesebb megmagyarázására szolgálnak. Ezekben a „súlyrészek" viszonya a „térfogatrészekhez" ugyanolyan, mint a kilogramm viszonya a literhez. A „részek" és a százalékok — más megjegyzés hiányában — súlyrészeket illetve súlyszázalékokat jelentenek. 1. példa: Keverővel, gázbevezető csővel, hőmérővel és visszafolyató hűtővel ellátott reaktorba beadagoltunk 940 rész fenolt. Miután a reaktort 50 C°-ra felfutottuk, hozzáadtunk 44,5 rész vízmentes alumíniumklorido't. A reakcióelegybe ezután élénk keverés közben izobutilént vezettünk be mindaddig, amíg 71 rész izobütilén abszorbeálódott. Az izobütilén beadagolása alatt a reaktor tartalmának hőmérsékletét külső hűtéssel 50 C°-on tartottuk. A reakció termékét, amely 81,2% fenolból és 18,8% p-tere.butil-fenolból áll, 15 C°-ra lehűtöttük és 45 perc alatt 537,0 rész foszforoxikloridot adtunk hozzá, mialatt a reakcióelegy hőmérsékletét 50 C°-on tartottuk. A kapott reakcióelegyet 4 óra alatt fokozatosan 150 C°-ra hevítettük és ezután további 4 órán keresztül 150 C° hőmérsékleten tartottuk. A kapott terméket lehűtöttük, majd hozzáadtunk 1500 térfogatrész toluolt és az elegyet 100 térfogatrész tömény sósav és 2000 térfogatiész víz elegy ével. 30 percig 60 iC°-on, majd 50 térfogatrész tömény sósav és 2000 térfogatrész víz elegyével 10 percig 60 C°-on mostuk. A savas mosást követően az anyagot még ötször mostuk 2000 térfogatrész vízzel 10 percig 60 C°-on. Ezután a jelenlevő toluolt ledesztilláltuk és a terméket frakcioná1 ^ desztillációnak vetettük alá. Azt a frakciót, amely 0,7 Hg mm nyomáson 218—256 C° között desztillál át összegyűjtöttük, ennek mennyisége 998 rész. Ezt a frakciót először 30 rész 46%-os nátriumbidroxid-oldat és 1335 rész víz elegyével 3 órán keresztül 40 C°-on, majd másodszor 15 rész 46%-os nátriumihidroxid-oldat és 1335 rész víz elegyével 1 órán keresztül 40 C°-on mostuk.' Ezt az alkalikus mosást követte kétszeri, egyenként 2000 rész vízzel 30 percig 40 C°-on történő mosás, a jelenlevő nátriumhidroxid eltávolítására. A kapott terméket 95—100 C°-ra történő melegítéssel szárítottuk, 12—15 Hg mm nyomáson. Az előállított foszfátészter csaknem színtelen olajos folyadék, amey trifenil-foszfát, tri-p-tere.butil-fenil-foszfát és vegyes (fenolból és p-terc.butil-fenolból származó)-foszfátok változó arányú elegyéből áll és a savszáma kevesebb, mint 0,1. (A leírás valamennyi példájában a savszámot mg hidroxil/gramm értékben fejeztük ki.) 2. példa: 5 Az 1. példában leírt eljárást valósítottuk meg, kivéve, hogy az izobütilén bevezetését a fűtött reaktorba addig folytattuk, amíg 176 rész labszorbeálódott. A reakcióparitnerek meny-10 nyisége, a reakció és az anyag kinyerésének körülményei egyébként lényegében véve azonosaik voltak. A fenolnak izobutilénnel történő alkilezéséből származott reakcióterimék 57,7% fenolból és 15 42,3% p-terc.butil-fenolból állt. A kapott foszfátészter csaknem színtelen olajos folyadék, amely 10,3 Hg mm nyomáson 196 C° és 258 C° közötti tartományban forr, mennyisége 1131 rész és savszáma 0,2. Az észter termiek lénye-20 gében véve trifenil-foszfátból, tri-p-terc.butil-fenil-foszfátból és vegyes (fenolból és p-terc. butil-fenolból származó foszfátok változó arányú elegyéből áll. 25 3. példa: Az 1. példában leírt eljárást valósítottuk meg, kivéve, hogy propilént használtunk alkilezőszerként az izobütilén helyett. A propilént ad-30 dig vezettük a fenolt és az alumíniumkloridot tartalmazó fűtött reaktorba, amíg 168 rész abszorbeálódott. A reakció-partnereik mennyisége és a reakciónak valamint iaz anyag kinyerésének körülményei egyébként ' lényegében S5 véve azonosak voltak. A fenolnak propilénnel történő alkilezési reakciójával kapott termék nem reagált fenolból és izopropil-fenolból áll. A kapott foszfát-40 észter csaknem színtelen olajos folyadék, amely 1—1,5 Hg mm nyomáson 185 C°—210 C° hőmérséklettartományban forr, mennyisége .1100 rész és savszáma 0,19. Az észter termék trifenilfoszfátból, tri-izopropil-fenil-foszfátból és a 45 fenolból valamint az izopropilfenolból származó foszfátok változó mennyiségű keverékéből áll. Hogy az 1—3. példában leírt eljárással előállított foszfátészterek jobb tulajdonságait be-50 mutassuk az olyan foszfát-észterekhez képest, melyeket az említett példák első lépésében leírt alkil-fenolok helyett a kereskedelemben beszerezhető kész alkilfenolokból kiindulva állítottunk elő hasonló foszforilezési reakcióval, a 55 következő A—D összehasonlító példákat adjuk meg. Ezt fogja követni azon összehasonlító kísérletek leírása, melyeket hét különböző foszfát-észter termékkel végeztünk el polivinilklorid film lágyításánál. 60 A) Összehasonlító példa. Az 1. példa szerinti foszforilezést valósítottuk -meg, de az ott használt alkil-fsnol helyett 65 1080 rész, alábbi összetételű a kőszénkátrány
