156379. lajstromszámú szabadalom • Aknás hőcserélő berendezés szemcsés anyagok izzítására szolgáló forgókemencékhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. V. 10. (FE—694) Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1970. IV. 15. 156379 .,{0 •' 5 i í ? n Szabadalmi osztály: 80 c 11—14 Nemzetközi osztály: C 04 c Decimái osztályozás: Fekete László oki. gépészmérnök, Horváth Pál oki. gépésztmérnök, Vasadi Ferenc gépészmérnök, Rudvig Nándor gépészmérnök, Kocsis István oki. technikus, Budapest Aknás hőcserélő berendezés szemcsés anyagok izzítására szolgáló forgókemencékhez Különféle fizikai és kémiai isimérvű, tehát homogén, vagy heterogén 3—SO mm szemnagysághatárakon belüli száraz, vagy kis nedvességtartalmú szemcsés anyagok [közepes és magashőfokú izzítási tedhnológíiáinál általános probléma a végtermék egységnyi súlyára vonatkoztatott fajlagos 'hőigény csökkentése. A forgókemencés izzító berendezések közismerten 50—• 60% hatásfokkal dolgoznak, tehet az elméleti hasznos hőigéninyel azonos nagyságrendű az összes hővcszteség, ami a belső munkatérben megvalósítható kedvezőtlen (hőátadás következménye. A íorgókemenoében kb. 7—14% töltési fok mellett az anyag és a hőközlő füstgáz ellenáramiban halad. Amíg az égetőzónában az anyagréteg felett a nagyhőfokú füstgáz sugárzó energiája megfelelő hőátadást és ezzel viszonylag kedvező zónahatásfokot biztosít, addig a füstgáz kilépési kieresztimetszet felé közeledve, tehát a kemence utolsó harmadában az ún. előmelegítő zónában a jelentősen alacsonyabb fiüstgázhőfok miatt a sugárzó hatás jelentéktelen a kanvidktiív hőátadás pedig a viszonylag kisfelületű anyagréteg és a fölötte áramló gáz között kiiicsiny, így a zónalhatáislfoík is igen alacsony. Előbbiekből következik az anyagnak a forgókemencében szükséges hosszú tartózkodási ideje, emiatt előáll a kemence nagy Ihosszmérete, fcöpenyvesztesége, elektromos energiaigénye. A forgökemencés izzító berendezések fejlődése 10 15 20 25 30 világszerte meggyorsult, az egységnyi teljesítmény növekedése mellett a fajlagos hőfogyasztást és egyéb energiaigényt csökkentettek oly módon, hogy rövidített forgókemeneét alkalmaztak és az abból kilépő még viszonylag magas hőmérsékletű füstgázt a kemencével áramlástechnikailag összeépített külső hőkicsérélőbe vezették. Ezzel eléirték, hogy az ily módom kétlépcsős izzítófoerendezés összhatásfoka lényegesen növekedett, mert a külső hőcserélőben az anyagrétegen át vagy áramló gázban lebegő szemcsék felé a hőátadás sóikkal kedvezőbben, kis veszteséggel volt végezhető. A forgókemenicékkel összeépített külső hőcserélők száimos títpusa ismeretes. Széles körben alkalmazzák a mozgórostélyos előmeiegítaket (Palysius, MIAG, Alias—Chalmers stlb.) melyeknél határozott magasságú/vastagságú anyagréteg lassú, vízszintes mozgású rostélyon fekszik és ezen át keresztáramban szívják a.még viszonylag nagy hőfokú füstgázt. A kalorikus hatásfok e •rostélyoknál ugyan jó, de hátrányok a nagy fajlagos gépsúly, beruházási költség, a jelentős karbantartási és helyigény. Kifejlesztettek aknás hőkicsierélőket is (pl. WEDAG típus), ahol a tűzálló, vagy hőszigetelő anyaggal bélelt egyszerű függőleges aknában az előmelegítendő anyagot a felső betáplálása helytől az alsó, a forgókemencéhez vezető kilépőnyílásiig •tömör, ferde lapokon végig csörgedeztetik, eközben érintkezik ellen-156379