156379. lajstromszámú szabadalom • Aknás hőcserélő berendezés szemcsés anyagok izzítására szolgáló forgókemencékhez

3 áramban a felfelé áramló füstgázzal. Előnye a rostélyos előmelegítővel szemben az egyszerű felépítés, a mozgó alkatrészek hiánya, hátránya azonban a rosszabb kailarikíus hatástfolk, emiatt fajlagosan hosszabb forgókemenoót igényel. Más megoldású az 1 155 708 számú NSZK szabadalom szerinti előmelegítő típus, ez egy függőleges aknában speciális kiképzésű és hűthető rostélyelameket alkalmaz, melyeken anyagvándorlás és a korlátozott viszonylag kicsi anyagréteg vastagság a 3 jelű adagolóval összehangolt, lépcsőnként külön beépített 16 és 17 jelű lengőcsaippaintyúkkal állítható be, így természetes anyagrézsű nem alakulhat ki. Az anyag és füstgáz a be-, illetve kilépő keresztmetszetre vonatkoztatva ellenáriamíban haladhat. A találmányunk szerinti anyagréteges aknás hőcseirélőberendezés az eddigieíkhez képest hatásosabb megoldást jelent a szemcsés anyagok izzífcására szolgáló forgókemencék területén. Jellemzője, hogy két, vagy több ferde rostálysík elemszerűen egymásra van építve, amelyen szabályozható magasságú természetes anyagrézsű alakul ki, az áthaladás gravitációval, egy alsó adagolószerkezettel beállított sebességgel történük. A füstgáz és anyag viszonylagos áramlása úgy ellen, mint egyen irányú lehet, tehát az égetési technológia követelményei szerint végezhető a hőcsere. Az állítható anyagréteg az izzítóberendezésből a porkihordást csökkenti. A találmány szerintii 'berendezés alkalmas például a következő szemcsés (3—50 mm mérethatárok közötti) száraz, vagy kis nedvességű anyagok izzítására: dolomit és magnezit kausztifcus égetése kib. 1200 C°, dolomit és magnezit nagy hőfokú izzítása, zsugorítása 1800—1850 C°, mészkő, égetése 1200 C°, kanund izzítás 1300 C°, tűzállóanyagok '(agyag, bauxit stlb.) izzítása 11300—1600 C°, ásványi anyagok, ércek izzítása 800—1300 C° hőmérsékleten. A rajz a találmány szerinti berendezés kiviteli példáját szemlélteti: Az 1. sz. ábra az aknás előmelegítő készüléket az adagolószerkezettel és az utána kapcsolt forgókemenoével 'mutatja. A 2. sz. ábrán az 1. ábra szerinti aknás hűtő keresztmetszete látható. Az 1. ábra szerinti aknás előmelegítő 1 a forgóikemence 2 adagoló oldalához csatlakozik. Az izzítandó anyag egy célszerűen mérőadagolón, 3 és huzamzáron, célszerűen ejtőszelqpen 4 át a forgákemence teljesítménnyel határozott 'mennyiségben kerül az előmelegítő készülékben 1 levő rostélyelemekre 5, melyeken a beállítás szerinti vastagságban elhelyezkedik. Ennek szabályozása a rostély hajlásszögének változtatásával és a benyúlás 'mértékével történik. Az anyag áthaladását az akna alsó részére szerelt forgó- vagy lengőadagoló 6 szabályozza, mely természetszerűleg szinkronizálva van a felső 3 adagolóval. Az adagoló után a megfelelő hőmérsékletre előmelegített anyag gyűjtő tölcséren 7 és befolyácsövön 8 keresztül a forgókemencébe 2 surrantható, ahol a további nagy hőmérsékletű izzítás 'megtörténhet. A foirgókemenoe 2 kiömlő oldalán van a tüzelőberendezés 9, mely a hűtőszerkezetben 10 cél-4 szerűen hűtődoibban rekuperált bővel előmelegített levegőt is hasznosítja. Mint a 2. sz. ábrán látható, az előmelegítő akna tűzálló- vagy hőszigetelt anyaggal 11 bélelt 5 és az anyagáramlást tekintve két függőleges azonos niéretű aknából 12, 13 áll, melyek felül és alul közös térbe torkollhatnak, ezekben helyezkednek el a ferderostélysíkok 5. A gázáramlást tekintve kétféle megoldás lehetséges, 10 ellenáramú meleglítésnél a bét aknán 12, 13 áramlik a füstgáz is és a rostélyok alól az anyagrétegen 14 áthalad. Egyen vagy vegyes áramlásnál a kettős akna 12, 13 nróletit még egy harmadik ugyancsak hőszigetelt gázvezető akna 15 15 található, mely alsó részével a foirgókemence kiömlőházához 16, felsőrészével az élőmelegítő akna tetején levő csonkhoz 17 csatlakozik. Ellenáramú hőcserénél a nagy hőfokú füstgáz az alsó átvezető csövön 17 a belépve a nyilak szerint 20 felfelé haladva átlép az anyagrétegeken 14, a lehűlt füstgáz a felső elvezető csonkon 18 keresztül az akna után kapcsolt porleválasztó készülékbe 19, onnan a füstgázventillátoirba 20 jut, ami kéményen át a szabadba nyomja. 25 Egyen és vegyes áramú hőcserénél a forgókemence 2 füstgáza a gázvezető aknán 15 átáramolva a 21 csonkon lép be az előmelegítő aknába 1 és a 21 csonkon keresztül ugyancsak a porieválasztóba 19 vezethető, ekkor az anyag-30 réteget felülről járja át a rostély 5 felé áramolva. A rostélyok 5 az előmelegítő akna ellentétes oldallapjain keresztül szerelhető, kihúzható, hajlásszögük állítható. 35 A forgókemencéből távozó és a hőcserélő aknába belépő füstgáz hőmérséklet szabályozható, szükség esetén hűthető a bevezető csőre 17 épített zsaluzású lavegőbabacsátó szerkezet 22 segítségével. Ez egyben üzemzavar esetén a rosté-40 lyok védelmét is szolgálja automatikus hőfokérzékelő segítségével. A találmány tárgyát képező aknás hőeserélőberendezés előnyei a többi ismert foirgókemencéhez kapcsolt hőcserélőhöz képest a következők: 45 a) a hőcserélőn belül a ferde rostélyok — célszerű kialakításával és hajlásszögének módosításával olyan nagy anyagréteg magasság állítódik be és az áthaladás közben megmarad, ami az anyag és füstgáz közötti hőátadást az ismert 50 értékekhez képest lényegesen megnöveli, ezáltal az egymáshoz kapcsolt teljes hőrendszer — forgókemence és hőcserélő — kalorikus hatásfoka egyéb szerkezeitekhez mértan számottevően jobb lehet. 55 Itt említendő azon számottevő előny, hogy a hőcserélő akna egyszerűen méretezhető, keresztmetszete a teljesítménytől, magassága (rostélyok száma) az előmelegítés kívánt hőfokától függ. Szerkezete olyan, hogy elemiabből könnyen 60 összeépíthető, magashőfdkú izzításnál az alsó rostélyszerkezet keramikus anyagiból is elkészíthető. Aknán íbelül nincs mozgó alkatrész, igen kicsiny a beruházási és karbantartási költség. to) A hőcseirélőiben az anyagáramlás folytonos, 65 tisztán gravitációval történhet, az áthaladási 2