156360. lajstromszámú szabadalom • Színezék-készítmények vízben oldhatatlan színezékekből

7 A találmány szerinti pigímentkészítmények to­vábbá jól alkalmazhatók bőrífedőfestékek pig­mentálására; ebben az alkalmazásban különö­sen előnyös, hogy az adalékként alkalmazott hidroxialkilicellulózok hidroxilcsoportjaikon ke- 5 resztül hálósiköitéseket képezve a polifunkciós vegyületekkel pl. a kazeinnel, vízben oldhatat­lanokká telhetők. Felhasználhatók továbbá a találmány szerinti 10 pigmentkészítmények a textilanyagok, szövetek, ihurkoltáruk és bundák pigmentszínezése, ill. pigmentnyoimása esetén a nyomószínezések, ill. színezőflottáík pigmentálására is; ebben az eset­ben is fontos előnyt jelent, hogy a hidroxialkil- 15 cellulózok hálóskötéseket tudnak képezni a je­lenlevő gyantaképző anyagokkal a gyantákká történő poliimerizáció során (pl. melaminkarfo­amidgyanták, melamin-tformaldehidgyanták, karbamidforimaldehidgyanták vagy akrilgyanták 2 o esetében) és így oldhatatlanokká tehetők. Felhasználhatók végül a találmány szerinti pigmentkészítmények a legkülönfélébb további anyagok, mint cement, gipsz, szappan, viaszok, 2 5 színes írónők, tinták, tusok és kozmetikai ké­szítmények pigimentálására is. Ha a találmány szerinti színezék-készítmények vízben nem oldódó színezékként nem pigmenté- 30 ket, hanem csávaszínezékeket vagy diszperziós színezékeket tartalmaznak, akkor akár száraz alakban, akár víztartalmú tésztaszerű pép alak­jában jól alkalmazhatók a textilanyagoknak a csávaszínezékek, ill. diszperziós színezékek ese- 35 tében szokásos különféle módszerekkel való szí­nezésére vagy nyomására. A találmány szerinti készítmények előállításá­nak és alkalmazásának különféle gyakorlati ki- 40 vi teli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. Ezekben a példákban — amennyi­ben más megadva nincs — a „részek" súlyrésze­ket, a százalékos adatok súlyszázalékokat jelen­tenek, a hőmérsékleti adatok pedig Celsius- 4p -fokokban értendők. Példák: I. A készítmények előállítása. 50 A készítményeket különböző, az alábbiakban 1. alatt felsorolt eljárásokkal állítottuk elő; eze­ken túlmenően azonban természetesen még más előállítási módszerek is alkalmazhatók. A kü- 5,5 lönböző eljárások során alkalmazásra került színezékeket az alábbi 2. szakaszban határoztuk meg közelebbről, az alkalmazott hidroxialkil­cellulózétereket pedig a 3. szakaszban. Egyes esetekben tenzideket is kevertünk a készítmé- 60 nyékhez, ezeket a 4. szakaszban ismertetjük kö­zelebbről. Végül az 5. alatti táblázatban fel­soroltuk az 1. alatt leírt módszerekkel, a 2., 3. és adott esetben 4. alatt megadott anyagokkal előállított különféle készítményeket. 65 8 1. Eljárások. la. 10 rész színezéket és 90 rész vizet elegyí­tünk és ezt egy hamokmalomban a kívánt finomság eléréséig őröljük. Az őrölés be­fejezte után 100 rész oly vizes oldatot adunk hozzá, amely 15 rész hidroxialkil­cellulózétert (a továbbiakban: HAC) tar­talmaz, alaposan homogenizáljuk és az így kapott diszperziót porlasztószárítóban (80° hőmérsékletű levegőbefúvátással) megszá­rítjuk. Laza port kapunk, amely 40<y0 szí­nezékből és 60% HAC-ból áll. lb. Az la. eljáráshoz hasonló, de a HAC-ol­datot oly mennyiségben adjuk hozzá, hogy a termék 50% színezékből és 50% HAC-ból álljon. le. Az la. eljáráshoz hasonló, de a HAC-olda­tot oly mennyiségben adjuk hozzá, hogy a termék 60% színezékből és 40% HAC-ból álljon. 2. 10 rész színezéket, 1 rész HAC-t és 89 rész vizet homokmalomban a kívánt fi­nomság eléréséig összeőrlünk. Az őrlés be­fejezése után az őrleményben további 9 rész HAC-t oldunk, hogy a színezék és a HAC súlyaránya 1 : 1 legyen. Az így kapott diszperziót porlasztással szárítjuk (80 °-os levegőbaf úvással). 3a. 5 rész színezék, 5 rész HAC és 90 rész víz elegyét homokmalomban vagy gyöngy­malomban a kívánt finomság eléréséig (pl. 6—12 óra hosszat) őröljük. Az őrle­ményt elválasztjuk az őrlőtestektől és por­lasztással szárítjuk. Laza port kapunk, amely 50% színezékből és 50% HAC-ból áll. 3b. A 3a. eljárághoz hasonló, a színezék és a HAC súlyaránya azonban 3 : 2, így a ter­mék 60% színezéket és 40% HAC-t tar­talmaz. 3c. A 3a. eljáráshoz hasonló, a színezék és a HAC súlyaránya azonban 7 : 3, így a ter­mék 70% színezéket és 30% HAC-t tar­talmaz. 3d. A 3a. eljáráshoz hasonló, a színezék és a HAC súlyaránya azonban 4:1, így a termék 80% színezéket és 20% HAC-t tartalmaz. 4. Az őrlést a 3a. eljáráshoz hasonló módon végezzük, az őrlemény feldolgozása azon­ban a következőképpen történik: 1 rész vizes őrleményhez, amely a hidroxialkil­cellulózt oldva, a színezéket pedig disz­pergálva tartalmazza, keverés közben 3 rész acetont adunk. Ezáltal a hidroxialkil­cellulózt kicsapjuk az oldatból és az ma­gával ragadja a színezéket is. Az így ka­pott pelyhes szuszpenziót leszűrjük, a szű­rőlepényt acetonnal alaposan .mossuk, majd vákuumszekrényben 40°-on megszárítjuk. A szárított terméket átnyomjuk egy 0,5 mm lyukbőségű szitán. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom