156357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénelegyek szétválasztására
156357 3 4 val viagy az adszorbens ágyat tartalmazó tér részleges evakuálásával. A vákuumban végrehajtott öblítésre és deszorpciós eljárásra példa az 1 03:6116 sz. brit szabadalmunkban ismertetett eljárás; ennek tárgya normál szénhidrogének elválasztása olyan elágazóláncú és/rvagy aromás szénhidrogénekkel alkotott keverékeikből, amelyek forrásponttartománya a 4 szénatoimos szénihidrogénekétői 450 C°-ig terjed, például 150 és 300 C° között forr. Az eljárás magában foglalja az első lépésben a szénhidrogénelegy felvitelét álló, 5 A-ös molekulaszita ágyra, az egyenesláncú szánhidrogénláncok szelektív adszonbeáltatására, a második lépésben a felületen adszorbeált és az adszorbens közök által fogvatartott szénhidrogének kiöblítését az adszorbens ágyból, a harmadik lépésiben pedig az adszorbeált egyenesláncú szénhidrogének deszorbeáltatását. Mind a három lépést izotenm körülmények között, gőzfázislban valósítják meg, az öblítést és deszorpciót egyedül nyamásváltoztatással foganatosítva. Az 1 026 ill6 sz. brit szabadalmunkban isimertetett eljárás előnyösen a 300—450 C°-os hőmérséklettartományban valósítható meg; különösen előnyös hőmérséklettartomány benzinekre 325—375 C°, petróleumra 3,50—400 C° és gázolajra 380—420 C°. (Ebben a leírásban benzinen, petróleumon és gázolajon a kőolajiparban szokásos használatnak megfelelően a 4 szénatoimos szénhidrogénektől a 200 Cc -ig, a 150 C°-tól 300 C°-ig, illetve 200 C°-tól 450 C°-ig forró párlatokat értünk). Öblítéskor a nyomást az adszorpciós lépésben tartott nyomásszintnél alacsonyabb, közbülső szintre csökkentik, majd a deszorpciót úgy valósítják meg, hogy a deszorpciós lépésben a nyomást még ennél is alacsonyabb szintre szállítják le. Az adszorpciós lépésben kívánatos a nyomást 0,2—10 ata szinten tartani; az előnyös nyomások a nyersanyagok szerint benzin esetélben 2,8—7 ata, petróleum esetében 1,0— 2,5 ata és gázolaj esetében 0,35—2,1 ata. A közbülső öblítő nyomás 0,007 és 1,7 ata közé eshet, az előnyös nyomás ez esetben is a nyersanyag tényleges forrásponttarto.mányától függ. így pl. egy átlag 7 szénatomos, 4 szénatomos szénhidrogénektől 180 C°-ig terjedő forrásponttartományú benzinpárlat feldolgozásánál 0,14— 0.70 ata öblítőnyomás az előnyös, viszont egy átlagosan 11 szénatomos szénhidrogéneket tartalmazó 150 és 2'50 C° között forró petróleumpárlatra 0,07—0,21 ata nyomás a kedvező. Hasonlóképp a deszorpciós nyomás 0,003—0,14 ata nyomástartományban változhat; az előnyös nyomástartomány a forrásponttól függően benzinre 0,014—0,4 ata, nyomástartományban változhat; az előnyös nyomástartomány a forrásponttól függően benzinre 0,014—0,4 ata, petróleumra 0,007—0,021 ata és gázolajpárlatokra 0,003—0,021 ata. A 3 lépés időtartama úgy oszolhat meg, hogy a deszorpció és az öblítés együttes időtartama az adszorpció egészszámú időtartamának többszöröse. Másképpen és oélszerűbben azonban az adszorpciós és deszorpciós időtartamok az öblítésnek egészszámú többszörösei. Az öblítés tartama nem haladhatja meg a 3 percet, előnyösen 1—2 perc. Az adszorpciós és deszorpciós lépések ennek megfelelően 1—6, előnyösen 1—2 percig, illetve 2—10, előnyösen 3—8 percig tarthatnak. Az eljárást előnyösen több állóágyas molekulaszitás adszorberrel valósítják meg, hogy egy vagy több állóágyon egyidőben folyjék az adszorpció, öblítés és deszorpció. Az adszorbeáló, öblítő, illetve deszorbeáló molekulaszitaágyaik számának aránya adott pillanatban előnyösen azonban az adszorpció, öblítés, illetve deszorpció időtartamának arányával. Ez az arány 1:1 :n lőhet — ahol n 1 és 6 közötti egész szám —, előnyösen 1:1:3, tehát például az 1:1:3 arány esetében 5 adszorbens ágyra van szükség. Egy további adszorbens ágy is rendelkezésre állhat, hogy lehetővé váljék az időszakos regenerálás, pl. leégetéssel, ily módon eltávolítva az adszorbensről a kokszlerakódást anélkül, hogy meg kellene szakítani az adszorpcióból, öblítésből, deszorpciából álló ciklust. A nyersanyagarány az adszorpciós lépésben előnyösen 0,5—2,5 tf/tf/h, leginkább 1,0—2,0 tf/tf/ih. Az 1 026 116 sz. brit szabadalomban ismertetett eljárás további előnyös vonása, hogy a molekulaszitaágy evakuálását a deszorpciós lépésben legalább az ágy két végéről hajtják végre. A deszorpciót ily módon egyidejűleg az ágy mindkét végéről, nem pedig csak az egyik végéről végezve, a termékíhozam lényegesen növelhető. Feltételezések szerint a termiékhozamot leginkább a deszorpciós lépés végén az abszorbenságyon kialakult átlagos gőznyomás határozza meg. Az ágy ellenállásának mérsékelt növekedése, vagyis a nyomáscsökkenés az ágyban, korlátozza a deszorpció sebességét. A deszorpciós sebességek arányosak a molekulaszita pórusain kívül és belül fennálló nyomás különbségével. A deszorpciót az adszorbenságy mindkét végéről végezve, az az átlagos úthossz, amelyet a deszorbeált molekulának meg kell tenni az ágyon áthaladva, lényegéiben felére csokikén, tehát ily módon a deszorpciós sebességek nőnek, és ennek folytán a hozamok is nőnek. Az ágy mindkét végéről való evakuáláson kívül közbülső ágymagasságoknál is végezhető evakuálás, és így a tényleges ágymagasság tovább csökkenthető. A tényleges ágymagasság Célszerűen-0,3—4,6 m, előnyösen 0,9— 2,4 m. Az öblítőáram iránya szintén fontos. Ha a benzin-'íorrásponttartományban forró nyersanyagot dolgoznak fel, az öblítés előnyösen ugyanabban az irányban történik, mint a nyersanyag betáplálása az adszorpciós lépésben. Hasonlóképpen a nyersanyaggal egyirányban vezetendő az öblítő anyag petróleum-forrásponttartományú anyagok esetében is. Gázolaj forráspontú nyersanyagok esetében azonban nem mindig megfelelő a termék tisztaság csak egyirányú öblítés alkalmazásakor, ez esetiben tehát 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
