156352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-ditiol-3-on származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó fungicid szerek előállítására
17 156352 18 zióhoz keverés közben, 10—115° ibelső hőmérsékleten 48,2 rész dimetilszulfátot csepegtetünk hozzá 35 perc leforgása alatt. Az elegyet ezután 2 órán keresztül 15—.20° belső hőmérsékleten keverjük, majd —30%ra lehűtjük és szűrjük. A szűrési maradékot etilénglikol-tmonometiléterből átkristályosítjuk. 74,4 rész 4-fenil-5-imetiltio-l,2-ditiol-3-tiont kapunk, amely 125— 126°-on alvad. 20 rész 4-fenil-5j metiltio-l,2-ditiol-3-tiont feloldunk 150 rész kloroformban, továbbá 50 rész higany-'(II)-aoetátot 1000 rész jégecetben oldunk és a két oldatot egyesítjük. Az elegyet 3 napig 20—2:5°-on állni hagyjuk, majd szűrjük. A szűredéket három ízben egyenként 500 rész vízzel kirázzuk, ,magnéziumszulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot forró etilénglikol-tmonometiléterben oldjuk. Lehűléskor 14 rész (az elméletinek 75%-a) 4-fenil-5-metiltio-l,!2-ditiol-3-on kristályosodik ki tűk formájában. Op.: ,103—iliQ5°. Ha dimetilszulfát helyett a fenti eljárásban 90 rész dietilszulfátot 'alkalmazunk, úgy egyébként azonos reakciókörülmények között 73 rész 4-fenil-5-etiltkHl,2-ditiol-3-tiont kapunk, melynek olvadáspontja 91—92°; ebből a 76—77°-on olvadó 4-fenil-5-etiltio-l,2-ditiol-3-ont állítjuk 26. példa: 24 rész 4^fenil-5^metiltio-l,2-ditiol~3-tion 100 rész acetonnal készített szuszpenziójához jéghűtés és keverés közben hozzácsepegtetünk 16 rész káliumpenmanganátot iacetonban oldva, 5 óra leforgása alatt. Ezután szűrjük az anyagot és a szűredéket taepároljuk. A bepárlási maradékot kloroformban oldjuk, ismét szűrjük és a szűredéket egy szilikagéllel töltött kro'matografáló oszlopra visszük fel. Kloroform-hexán eleggyel történő eluálással olyan frakciót kapunk, amely tiszta 4-fenil-5-metiltio-l,2-ditiol-3-ont tartalmaz. Op.: 103—il05°. A fitopatogén gombák elleni hatás kimutatása oéljából a bab (Rhaseolus vulgaris) leveleit a kétlaveles-stádiuimban olyan vizes szuszpenzióval permetezzük be, .amely 0,1% hatóanyagot tartalmaz. A szuszpenziót 10%-os permetezőporból állítottuk elő vízzel történő hígítással. Megszáradás után a leveleket Uromyces appendiculatus friss spóra-szuszpenziójával fertőztük meg. A növényeket ezután égy napig nedves helyiségben, ezután üvegházban tartjuk. 7—10 nap elteltével kiértékeljük a kísérletet. Az V. Táblázatban az egyes jelek jelentése a következő : 0 = ia gomba nem növekszik, 1—9 = növekvő mértékű fertőződés, 10 = teljes fertőződés, X = levélkárosodás, éspedig vagy 0—2 mm átmérőjű égési gócok, vagy égési zónák formájában a levél szegélye mentén, XX = a levélfelület 1/3-áig terjedő roncsolódás, vagy erős deformáció, XXX = a levélfelület 1/3-at meghaladó roncsolódás egészen a levél illetve a növény teljes pusztulásáig. V. Táblázat 10 Sorszám 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A vegyület neve 1 (4-klór-l,2-ditiol-3-on-5-il)-H(etil-)-szulfid 2 (4-fclór-l,2-ditiol-3-on-5-il)-^metoxikarbonil-nietil)-szulfid 3 (4-klór-l ,2-ditiol-3-on-5-il)^(4'-kliárfenil)-szulfid 4 (4-klór-l ,2-ditiol-3-on-5-il)-[:(iz>apropoxi-karbonil)-<metil]-szulfid 5 (4-klór-l, 2-ditiol-3-on-5-il)-(4',6'-dimetoxi-l',3',4'-triazin^2'-il)-szulfid 6 (4-klór-l ,2-ditiol-3-onn5-il)-<(Ail '-imidazolin-2'-il)-szulfid-hidroklorid 7 (4-klór-l ,2-ditiol-3-on-5-il)--.(i2'-ietiltio-l',3',4'-tiadiazol-5'-il)-szulfid 8 (4-klór-l ,2-ditiol-,3-on-5-il)-(2'-imino-3'H-l',3',4'-tiadiazolin^5'-il)j szulfid 9 (4-klórHl,2-ditiol-3-on-5-il)i[. (piper idino) -1 iok arbo nil] --szulfid 10 !(4-klórHl ,2-ditiol-;3-on-5-il)--(etil)-szulfoxid 11 (4-klór-l ,2-ditiol-3-on-5-il)-(metil)-szulfoxid 12 (4-klór-l ,2-ditiol-3-on-5-il)[(etoxikarbonil)-metil]-szulfoxid 13 (4-klór-il ,2-ditiol-3-on-5-il)^(benzil) -szulfoxid 14 (4-klór^l ,2-ditiol-3-on-5-il)--j(2'-klór!benzil)-szulfid 15 4 Jf enilJ5-klór-l ,2-ditiol-3-on (a DAS 1,126.66'8-ból ismert vegyület) 16 4Hp-tolil-5-Mór-l,2-ditiol-3-on >(a DAS l,126.'668-t>ól ismert vegyület) 17 4,5-diklór-4,i2-ditiol-3-on (a DAS 1,102.174-lből ismert vegyület) Hatás XX XXX 10 Az I. általános képletű vegyületek továbbá alkalmasak olyan mikroorganizmusok leküzdésére is, melyek szerves anyagokat károsítanak illetve bontanak és ezért a nevezett anyagok védelmére használhatjuk fel ezeket a vegyületeket. Az említett mikroorganizmusok alatt gombákat és baktériumokat értünk, melyek külö-9