156328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elefinszerűen telítetlen vegyületek polimerjeinek előállítására

7 használása céljától függően, 2:0 000 és 200 000 között lehet. A polimerizátumdk előállítása akár folytonos, akár szakaszos műveletiben, adott esetben több lépésben történhet. Az egyes lépésekben 5 alkalmazott reakicióhőmérsákiléteknek és tartózkodási időknek nem szükséges egyenlőknek lenniölk. A homoporimerizátumok, elegypolimerizátumok viagy periódusos elegypalimerizátumok elkülönítése az e célra szokásos módsze- 10 rekkel, pl. a polimert kevésbé oldó folyadékok hozzáadása és adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása útján történhet. Az így kapott hamapolimerizátumok, elegypolimerizátumok, ill. periódusos elegypolimeri- 15 zátumok, adott esetben oldat alakjában, különféle adalékanyagok hozzáadásával is elkészíthetők; ilyen adalékként pl. fémek, mint vas, réz vagy alumínium, töltőanyagok, mint kréta, kaolin, korom, továbbá ún. ragadóssá tevő adalé- 20 kok, hígító olajok, pigmentek vagy színezékek, ibolyántúli sugárzás elleni stabilizátorok, oxidációgátlászerek, valamint különféle polimerek, mint polietilén, polipropilén, polivinillklorid, polisztirol, sztirol-íakrilnitril-efllegypoliimerizátuimiok 25 vagy pl. butiadiénből készült kisniolékulíasúlyú polimerizácáós terímékek jöhetnék tekintetbe. A találmány szerint előállított kaucsukszerű elegypolimerizátumokból igen egyszerű módon készíthetünk elegyeket másfajta kaucsukszerű s0 anyagokkal, pl. polibutadiénnel, a kétféle fcaucsukszerű polimer oldaténak összekeverése útján. A hőrelágyuló elasztomer periódusos elegypalimerizátuimofcat különleges felhasználási cé- s5 lök esetében ajánlatos 200 C° alatti, előnyöslen 100 C° és 170 C° közötti hőmérsékleten vulkanizálni. Ilyen vulkianizálásra azonban nincs feltétlenül szükség. Adhatunk a termékhez szabad gyökökét szolgáltató adalékokat is. A kaucsuk- 40 szerű sztirol-butadién elegypoliimerizátumok vulkanizálása egyszerű módon, a szokásos vulkanizálási módszerek és körülmények alkalmazásával történhet. A találmány szerinti polimierizátumok kívánt 45 esetben por alakban, szemcsés alakiban, lap, pászma vagy köteg alakjában is elkészíthetők. A találmány szer inti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A viszkozitási értékeket 0,5 g polimerizá- 50 tum 1,00 ml benzollal készített oldatával, 20 C° hőmérsékleten mértük. A szakítószilárdság meghatározása a NEN 5603 sz. holland szabvány szerint, a maradó nyúlás meghatározása pedig a NEN 5606 sz. holland szabvány előírása sze- 55 ránt történt. 1. példa: Egy hőmérővel, gázbevezetőcsővel és vissza- 60 folyató hűtővel felszerelt és kiszárított polimerizáeiós neaktorba levegő kizárásával, keverés köziben beviszünk 765 súlyrész benzint, 790 súlyrész sztirolt, 1 súlyrész nik'keltetrakarbonilt és 2,2 súlyrész titántetrakloridot. A polimerizációs 85 8 elegy hőmérsékletét hűtés segítségével 20 C° körül tartjuk. 40 perc múlva a polimerizációt ía íreakcióelegynek metanolba való öntése útján megszakítjuk. A kicsapódott polisztirolt leszűrjük, mossuk és megszárítjuk. Ily módon 370 súlyrész polimert kapunk. Ha a poliimerizációt 2 óra hosszat folytát juk, akkor 530 súlyrész póliimerizátumjat kapunk. A polimerizátum saját viszkozitása 0*1. 2. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon járunk el, de 520 súlyrész benzol és 160 súlyrész sztirol alkalmazásával. 1 órai polimerizációs idő alaltt a sztirol 92%-iban polimerizálódiik. A kapott polimer saját viszkozitásfa 0,4. 3. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon járunk el, eloszlatószerként azonban ebben az esetben 382 súlyrész benzint alkalmazunk. A polimerizációs hőmérsékletet —25 C°-ról +27. C°-ra hagyjuk emelkedni. 20 peroes polimerizációs idő után termékként 400 súlyrész polisztirolt kapunk. 4. példa: Az 1. példa szerinti készülékbe 120 súlyrész butadién, 30 súlyrész sztirol, 6 súlyrész divinilbenzol, 0,085 súlyrész nikfceltetríaikarbonil és 0,475 súlyrész titántetraklorid elegyét visszük be. A reakíciáhőmérsákletet a polimerizáció egész folyamán 0 C° körül tartjuk. A reaktort a polimierizáció folyamán folytonosan öblítjük száraz nitrogónáramimal. Az így kapott vis,zlkózus oldathoz további bUtiadiént, sztirolt és divinilbenzolt adunk, a fentivel egyező mennyiségi arányban. Amint a tovább haladó elegypolimerizáció folytán az oldat ismét nagymértékben viszkózussá válik, a polimerizációt metanol segítségével megszakítjuk. Ily módon 5(6 súlyrész elegypolimerizátumot kapunk, amelynek Mooney-viszkozitásia 40 (ML 4'/il00 C°). Az így kapott elegypoliimerizátum 19 súly% mennyiségi arányban tartalmaz sztirolt. A vizsgálat során kitűnt, hogy az elegypoliimerizátumiban a sztirol egész mennyisége szabálytalanul oszlik el a polimer-lánecikban. A butadién-egységek cisz-1,4 tartalma infravörös 'mérés szerint meghaladja a 80%-ot. Ha a fenti módon kapott terméket az alábbi összetételű keverékben („A" keverék) vulkanizáljuk, 150 C° hőmérsékleten, 10 perc időtartammal : elegypolimerizátum 100 súlyrész, cinkoxid 3 súlyrész, sztearinsav 2 súlyrész, korom 50 súlyrész, hígítóolaj 15 súlyrész, gyorsító (N^cilklohexil-2-<benztiazol-szulfénamid) 1 súlyrész, kén 1,75 súlyrész, 4