156299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminonitroalkánok és ilyen vegyületeket tartalmazó készítmények előállítására

19 A keverékebet finoman elporítjük, pl. 1—10 mikron szemcssfinomságra, vagy pedig a hatóanyagot elkeverjük a már finoman elporított alkotórészekkel. Ha a porozószereket talajfertőtlenítőszerként kívánjuk felhasználni, akikor a porozószert a vetaményre és az azt körülvevő talajra a vetés idején alkalmazzuk. A talajífertőtlenítőszer koncentrációját úgy állítjuk be, hogy az a szükséges hatást kifejtse, azonban fitotoxikus melléktüneteiket a talajban ne okozzon. A használt nitraaimiin tála jkoncentráció ját hatóanyagra számítva 10—,25 ppm koncentrációértékre állítjuk be. Rendkívül gazdaságos és hatásos felhasználásmódnak felel meg, ha a porozószert a vetés előtt az ültetni kívánt maggal középpontos helyzetben, 150—200 mim széles sávokban alkalmazzuk. A hatóanyagot ezután tárcsázással pár centiméter mélységig a talajba bevisszük. Ez a kezelésmód lehetőivé teszi a hajtóanyaggal való takarékoskodást és a fiatal növények gyökérrendszerét védi azáltal, hogy a képződő gyökér körül feb. 200 mim-es átmérőjű körzetben a talaj fertőtlenítve van. Meghatározott termények, mint pl. káposzta védelme céljából fekete gyakérmegibetegedéssel szembeni védelem esetén kb. 200 mm-es sávban, gyökérgolyvamegbetegedés elleni védelem esetében kb. 300—375 mim szélességben használjuk a talajfertőltlenítőszert. A hatóanyag a talajban való eloszlatási mélységét az előzőekhez hasonlóképpen 50—150 mm mélységben alkalmazzuk. Nedvesíthető porokat úgy állítunk elő, hogy a porfceverékhez 0,1—5% nedvesítőszert adunk. Számos kereskedelmi forgalomban található diszpergálószer alkalmas, amely az előbbi koncentráciáértéken fitotoxikus hatást nem fejt ki. Ilyen diszpergálószerek az alábbiak lehetnek pl.: szulfátéit és szulfonált savak alkálifém- és amiinsói, alkoholok és olajok, vagy polietoxilezett fenolok, hosszúszénláncú zsírsavaiminok kvatemer sói, többértékű alkoholok részleges zsírsavas észterei stb. Hasonló típussá diszpergálószereket használunk akkor is, häa a nitroaiminek szerves oldószerrel készített oldataiból emulgálíható sűrítményeket állítunk elő. Számos diszpergálószer oldószerben feloldásra alkalmas változatban is kereskedelmi forgalomban hozzáférhető. A nedvesíthető porok, vagy emuigálható készítmények alkalmazhatósága a talajban hasonló a porozószerekéhez. A szuszpenziók és emulziók talajra történő permetezését porlasztó berendezésekkel végezzük, majd a talaj tárcsázásaival a fungicidhatású szereket különböző talajtmélységekben egyenletesen eloszlatjuk. A porlasztásos alkalmazás az előzőekhez hasonlóan, hatékonyan felhasználható az adagok sávókra való korlátozására is. A hatóanyag4sészítményék egyéb mezőgazdasági felhasználhatóságai közé tartoznak a növények baktériumos foltjainak megszűntetése azáltal, hogy a hatóanyagot a sérült növényi területre juttatjuk. A találmány szerinti vegyületek a baktériumok gátlása terén rendkívül nagy hatékonysággal rendelkeznek és különösen jól 20 beváltak erre a felhasználási célra. A növényi betegségek közül jelen esetben a növények hozamát és minőségét kedvezőtlenül befolyásoló alábbi növényi betegségeket emeljük ki, amelyek a találmány szerinti hatóanyag-készítményékkel meggátolhatok: alma és körte foltosodás, csontihéjas gyümölcsök baktériumos foltosodása, cseresznyelevél foltosodás, diórozsda, közönséges babüszök, paradicsom és borsó baktériumos foltosadása, végül paradicsommag rothadása. A nitroaminekből szükséges hatékony kancentrációérték 5—100 ppm határok között változik, az alkalmazási formák pedig porozószerak, porozószerek vizes diszperziói, vizes emulziók vagy vizes mártófürdők lehetnek. A találmány szerinti hatóanyag-készítményekkel megszűntethető egyéb növényi goimlbaszerű megbetegedések, rendszerint alapvetően gombás eredetűek, mint pl. a lisztlharmat számos változata és a levelek fuzáriumos romlása. A vetőmagok gombás megbetegedése ellen a találmány szerinti hatóanyagok 150—600 ppm koncentradóértékben hatékonynak bizonyultak. Így pl. N-(l-tfe>nil-2-nrtroprapiil)^piperazin 150 ppm koncentrációértékben nemcsak védőhatást gyakorolt gabonamagvíaknál, hanem elősegítette a szokatlanul élénknek tekinthető gyökéreresztést is a csírázási sebesség megnövelésével az egészséges palántáiknál, továbbá a jobfominőségű terményből nagyobb hozamokat biztosított. Áttérve a festékanyagoknál történő felhasználásra megállapítható az, hogy a nitroaiminok rendkívül jól beváltak fungicidszerakként, festékfilmek Pullularia pullulans és Aspergillus niger gomba fajok elleni védelmében. Különösen hasznosnak bizonyultak a festékipar fennálló fontos problémájának megoldásában, vagyis a vizes bevonatok baktériumos erjedés elleni védelmében a tárolás közben. Ismeretes az, hogy vizes bevonatrendszerek, különösen érzékenyek az ilyen behatások ellen, így pl. a polivinilacetátos, butadién-sztirolos és akrüpolimér és/vagy kopoliméres bevonatok. A vizes bevonószerék kiszerelésénél használt egyéb adalékanyagok lényegileg elősegítik a baktériumok szaporodását. A baktérium-ok táptalajként a sűrít őszerkérst használt cellulózszárimazőkok, kazein és lecitin, továbbá a filimképlékenyítőszerek, oldásközvetítőik, stabilizátorok és diszpergálószerek szolgálnak. A monamérek, a melléktermékként képződő sók és szerves folyadékok szintén átalakulnák a baktériumok hatására. A maximális stabilitás céljából a bevonatrendszereknél alkalmazott pH-értéktartamányok szintén elősegítik a baktériumok növekedését. A vizes bevonatrendszerek baktériumos megtámadása esetén kellemetlen szag képződik, a rendszer viszkozitása csökken, a kalloidoldat megtörik és a pH-^érték csökken. Zárt rendszerekben ezenkívül a gázfejlődés következtében nyomásnövekedés áll elő, és a felhasznált festéktartályok fedelét a kialakult nyomás felszakíttJhatja és az edények tartalma tönkremegy. A nitroaminak különösen előnyösen beváltak ennél a fel'használásmádnál. A mikrobák növe-10