156299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminonitroalkánok és ilyen vegyületeket tartalmazó készítmények előállítására

5 sített aromás aldehid felhasználható. Valójá­ban az a helyzet, hogy bármely szubsztituens jelen lehat a reakció során, amely nem gá­tolja az aldehid-csoport nitroparafinnal tör­ténő kondenzációját. A nitropaírafiniekkel kon- 5 denzációs reakcióra képes és ezáltal nitroole­fint eredményező aromás ketonok szintén fel­használhatóik. Ezeík közül a benzofenont, az előbbi benzaldehid4ieryettesítőket tartalmazó benzofenonokat, továbbá más aril-, arallkil- és 10 heterociklusos jellegű ketonokat említünk. A nitroparafin lelhet nitrometán, nitroetán, nitro­propán, nitrobután, vagy niiás előzőekben em­lített hosszabb szénláncú nitroalkán, és ezek izomérj ei. A heterociklusos szubsztituenseket J5 tartalmazó nitroolefiinek közül a furárat, oxa­zolt, piridint, fcinolint, tiazolt, tiofént, indolt és más gyűrűs vegyületeket, továbbá ezek izo­mórjeit vagy származékait említjük, amelyek a kereskedelmi forgalomban általában beszerez- 20 hetők, vagy szintetizálhatok és amelyek alde­hid-csoportot tartalmaznak, vagy keton-jellegű vegyületek. A felsorolt aldehidek és ketonok a gyűrű tetszés szerinti helyzetében a már fel­sorolt csoportokkal szubsztituálva lehetnek, 25 ezek a Sízulbsztituensek azonban nem gátolhat­ják a initroparafinokkal történő kondenzációt. A fcetOHCsoportot tartalmazó vegyületek egyes szubsztituensei, amelyek a kondenzációs reak­ció során szintén reakcióba léphetnek, mint pl. SO az aromás aminők, először jól ismert módsze­rekkel, pl. benzoilezéssel vagy acetilezéssei véd­hetők, a védett csoportot tartalmazó vegyüle­tet pedig a nitroparafinnal lefolytatott kon­denzáció után olyan reakcióba visszük, amely- 35 nek során a védőcsoport eltávolítható. Eljár­hatunk akiként is, hogy a nitroolefint rögtön a piperazinnal reagáltatjuk és a védőcsoportot csak ezt követően távolítjuk el. A kapott ve­gyület elkülönítésiének megkönnyítése céljából 40 egyes esetiben pl. a karbonsav-csoportokkal szubsztituált gyűrűket először észterezzülk me­tilalkohol, etilalkohol vagy benzilálkohol fel­használásával, majd kondenzáció és/vagy ad­díció után a kapott vegyületet elszappanosít- 45 juk az észterezés Céljából használt alkohol fel­szabadítására. A szekunder amin (piperazin vagy szubszti­tuált piperazin) niítroolefinre történő addíciója során ^-szénatommal jelzett, a szénatommal 50 kapcsolt aminő-csoport nitrogénjén és a nitro­-esqportot tartalmazó szénatomon következik be az addíció és az amin hidrogénhiányát a­--.zénatom, vagyis a nitrocsoportot tartalmazó szénatom fedezi. Az addíció lefolyását a B 55 reakcióvázlaton szemléltetjük, amelyen az egyes szubsztituensek, éspedig R—R3, R5, Xj—X4 je­lentése a fentiékkel azonos. Mint fentiekben már kifejtettük, a piperazin önmagában vagy legalább egy szekunder nit- 60 rogénatomot tartalmazó szubsztituált piperazin felhasználható az addukt-képzésnéli. A pipera­zin egyik nitrogénatomja pl. R5 szubsztituens­sel lehet helyettesítve. Az egyik nitrogénatom­hoz orto^helyzetben levő egyik vagy mindkét 65 6 szénatom hasonlóképpen helyettesítve lehet, azonban legalább az egyik nitrogénatomhoz arto-hélyzetben álló 2 szénatom, közül az egyik helyettesítetlen k'ell legyen. így pl. 2,6-dimetil­piperazin jól felhasználható addukt-képző kom­ponensként, azonban 2,3- vagy 2,5-dimetil^pi­perazin nem addicionálható a nitroolefinnel, feltehetően szterikus okok folytán. Legtöbb addíciós reakció esetében specifikus reakcióidő nem állapítható meg. Egyes esetek­ben az addukt-képzés reagensek beadagolásá­val végbemegy, más esetekiben pedig az addí­ció néhány órát vesz igénybe. Az addíciós re­akció előrehaladása szempontjából különösen bevált a jelzésre az, hogy a reakcióelegyből a nitroparafin eltűnését vizsgáljuk. Ez számos esetben spektrofotometriás^ módszerekkel ki­mutatható, mivel a telítetlen nitro-csoport erős abszorpciós sávot mutat. A kapott termékek: reakcióelegyből való el­különítésié a szokásos módszerekkel, pl. lecsa­pás, frakcionált kristályosítás, folyadékoknál • desztilláció, vagy bázis jellegű vegyületeknél pedig szelektív sióképzés útján történhet. Mint a fentiekből is megállapítható, az ami­nő-csoport hidrogénatomja a nitroolef in «-hely­zetű szénatomjához kapcsolódik. Ez a hidro­génatom a vegyületek meghatározása során R/t és R'4 jelzéssel szerepel és a következőkben fel­sorolt addufct-képzési példánkban ezt a hidro­génatomot más csoporttal nem szubsztituáljuk. Ez a hidrogénatom azonban, hasonlóképpen az Rí—R3 és Rí'—R3' szubsztituensekhez, ameny­nyiben ezek hidrogénatomot jelentenek, bár­mely más, a meghatározásban szereplő cso­porttal kicserélhető. Ez megtörténhet oly mó­don, hogy rögtön a megfeléHően szubsztituált nitroolefint használjuk kiindulóanyaigként, vagy a képződött aminonitroalkánt további reak­ciókba visszük. A fentiekben szereplő fémsók bármely is­mert módon elkészíthetők és a következő fém­sókból állhatnak: nátrium, kálium, kalcium, # magnézium, stroncium, bárium, alumínium, cink, ón, vas, mangán, kobalt, nikkel, arzén, antimon, bizmut, vanadium és más fémsók le­hetnek. A következő példák a találmány szerinti el­járás részlleteit szemléltetik: 1. példa: N-(l-fenil-2-nitropropil)-;piiperazin Ebiben a példában az új szintézis módszert vázoljuk, amelyben az aldehidét és nitropara­fint piperazin jelenlétéiben kondenzáljuk. A piperazin jelien esetben katalizátor és reakció­komponens szereplet is betölt. A feKhasiznált amin hatékony kondenzációs katalizátor, egy­ben a képződött olefinnel adduktot is képez. A kívánt terméket magas hozammal és megfelelő tisztaságban egyetlen műveletben nyerhetjük. Az alábbi módszert alkalmaztuk: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom