156280. lajstromszámú szabadalom • Optikai gyűjtőberendezés sugárzás-receptorokhoz
17 15&280 18 meg, hogy do nagyobb vagy legfeljebb egyenlő legyen a lineáris feloldóképességnek az a) pontban rögzített A'o határértékével; j) amennyiben az érzékelő felület B osztályú, do nagyságát bármely módon úgy szabjuk meg, hogy d0 = Ao legyen; ha d0ma x < A, olyan eszközöket, pl. teljes visszaverődésű prizmákat alkalmazunk, amelyek az f gyújtótávolság okozta hossznövekedést lerövidítik, ha pedig nincs akadály: a homlokoldali optikai rendszer ——— viszonylagos nyílását megnövelve a C( értéket csökkentjük és végeredményben a d0 max értékét növeljük, miáltal az a Ao értékhez közelebb jut; k) ezután az fmax értétkét az i) és j) alattiak figyelembevételével úgy állítjuk be, hogy a homlokoldali optikai rendszer f gyújtótávolságát véglegesen megkapjuk; 1) kiszámítjuk a homlokoldali optikai rendszer hasznos nyílásának 2R átmérőjét: 2R = _ ,f_ ~ ~N~ ' m) megkapjuk a gyújtóberendezés teljes térszögének F értékét; n) ebből kiszámítjuk a homlokoldali kép (az ún. okuláris kör) ex átmérőjét: e: i = f F ; o) közvetlen, állandó képet adó gyűjtőberendezés esetében kiszámítjuk az érzékelő felülethez kapcsolt csonkakúpnak (az átmérőn vett) teljes w' számát ei ahol w-t az egységgel egyenlőnek vesszük, amikor do = Ao; ugyanékkor az érzékelő felülethez kapcsolt nyaláb legkisebb átmérőjének nagyságrendje w'do és a képet felvevő teljes w' érzékelő felület átmérője Ao; w p) letapogató vagy pásztázó gyűjtőberendezés esetében megszabjuk a letapogatás paramétereit, nevezetesen a frekvenciát és azt a közepes időtartamot, amely alatt az egyes képelemek összeesnek az elemi csonkakúpok nagyobbik, fluxusbevezető felületiével; q) megszabjuk az energiagyűjtési hatásfok H minimumát a csonkakúpok ill. tükrök ill. egyesített nyalábok együttesére nézve; r) megszabjuk a csonkakúpok ill. nyalábok együttesének legnagyobb Lmax teljes hosszát; s) a rendelkezésre álló anyagoktól függően meghatározzuk az érzékelő felülethez kapcsolt csonkakúp ill. nyaláb nt töréstmutatójának nagyságrendjét; t) nomogíammot vagy táblázatot állítunk nj össze, melyek az — — arány adott értékéhez n2 nagyszámú kombinációt adnak meg a következő értékek között y, egy kettős diopter fél csúcsszöge, Co, az energia-koncentráció, melyet ettől a csonkakúptól megkívánunk r], a valóságos energiagyűjtési hatásfok, Lo, a megközelítő csonkalkúp hossza, melyet kényelmi okokból egységnek tekintett dobban fejezünk ki; u) megvizsgálj ulk, vájjon az r) pontban meg-5 határozott Lmax hosszúság legnagyobb nagyságrendi értéke összeegyeztethető-e az előzőekben megszabott Q és H értékekkel, mely okból az i) és j) pontókban d0 nagyságrendi értékét egységnek véve, ezzel kifejezzük Lmax -ot, 10 majd a készített táblázatokban megnézzük, hogy van-e legalább egy olyan y érték, amely Cf, H és —— között elfogadható egyeztetést do tesz lehetővé; ha létezik ilyen y érték, akkor " egyetlen elemi csonfcakúp (vagy nyaláb) elegendő lehet és akkor utóbbinak valóságos nagyságrendjét Lmax-nál kisebbre vehetjük, amennyiben a táblázatokban található lehetőségeik eléggé tágak, míg ha nem létezik az említett y érték, és ezenkívül az érzékelő felület az A osztályba tartozik, akkor do-t az előbb megállapított nagyságrendnél kisebb értékűre kell ivenhi, hogy az —-— viszony a tábláza-25 d° tokban a Q-vel és H-val összeegyeztethető értéket érjen el; ennélfogva meghatározzuk do végleges értékét és az érzékelő felülethez kapcsolt elemi csonkakúpok w számát (az átmérő-30 re vonatkoztatva) kifejezzük: w= — •— ; ha do pedig az érzékelő felület B osztályú, akkor a Cf vagy a H értékét csökkenteni kell, vagy pedig teljes visszaverődésű prizmákat tartal-35 mázó berendezésiek alkalmazásával kisebbíteni kell az Lma x hosszúságot ill. hosszmenti helyigényt; v) megszabjuk a sorbakapcsolt csonkakúpok (vagy nyalábok előrelátható számát annak te-40 kintetbevételével, hogy az Lmax hosszúság (ill. az u) pontban szereplő valóságos hosszúság) nagyságrendje mennyire egyeztethető össze a rendelkezésre álló anyagok árával; w) amennyiben csak egy csonlkakúpot vagy 45 tükröt (ill. csak egy nyalábot) használunk, annak legkedvezőbb paramétereit az alábbi kk) —tt) pontokban foglaltakra való közvetlen áttéréssel, az alábbi z) pont figyelembevételével állapítjuk meg; 50 x) ha azonban — általában két — maximális méretű csonkakúpot (vagy nyalábot) sorbakötve alkalmazunk, akikor r] ill. rf energiagyűjtő hatásfokuk nagyságrendjét úgy szabjuk meg, hogy rj-r/'^ H; 55 y) az anyagok technológiája, a beszerzési áraik és d0 nagyságrendi értéke alapján felbecsüljük, hogy az érzékelő felülethez kapcsolt utolsó megközelítő elemi csonfcakúp L0 hoszszának legkedvezőbb értéke milyen határok 60 közé essék, amikoris egy felső és egy alsó határértéket veszünk fel, melyeket do-toan mint egységben fejezünk ki; z) nagyságrendileg megállapítjuk egy sugár útjának közepes hosszúságát ennek az utolsó 65 csonkakúpnak a belsejében és megvizsgáljuk, 9