156280. lajstromszámú szabadalom • Optikai gyűjtőberendezés sugárzás-receptorokhoz
156280 19 20 hogy az áthaladás folyamán elnyelés következtéiben elveszett sugárzás-fluxus részaránya összeegyeztethető-e az x) pontban előirányzott energiagyűjtési hatásfok minimális rj értékével; ezt a meghatározást számítással végezzük, 5 figyeleimjbevéve a csonkakúp hőmérsékletét a működés folyamán; ha az elnyelési veszteség a hatásfokhoz képest elhanyagolható (ez a leggyakoribb eset), akkor LQ első értékét tartjuk meg, míg: a (különlegesként szereplő) ellenkező esetben az Lo-t kisebbre vesszük; aa) a végső csonkakúptól (vagy. nyalábtól) kívánt elméleti koncentráció számára meghatározzuk a 'Co max felső határértéket oly módon, hogy az s) pont szerinti táblázatokban 1& megkeressük azt a legnagyobb Co értéket, amelyhez létezik az előző meghatározásokkal összeegyeztethető rj és LQ értékpár, ami után feljegyezzük a megfelelő különböző y értékeket; 20 bb) ebből levezetjük a homlokoldali optikai rendszerhez csatolt kezdő csonkakúptól (vagy nyalábtól) megkövetelt C'Q koncentráció C'o min alsó határát '-' 0 min ^0 max n'i C'o i 4N2 n'í í n '2 Hl ~mi n + 1 állapított C'o, rf és L'0ma x értékek függvényében; ii) amennyiben a táblázatok egyik értéke sem felel meg y számára, akkor az előállítandó csonkakúpot nyalábbal helyettesítjük, vagy a bb)—hh) pontok szerint egy harmadik csonkakúpot is megtervezünk; jj) kiszámítjuk a végső csonkakúptól megkívánt Co elméleti koncentráció végleges értékét (eddig Co-nak csak az aa) pontban meghatározott felső határát ismertük); 25 cc) ebből levezetjük a kezdő csonikakúp n'i törésimutatójának n^ min legkisebb értékét 30 dd) megvizsgáljuk, hogy a kezdő csonkakúp ű5 legkisebb metszete d4 osztályú-e (ami a teljes visszaverődés feltétele) vagy dx osztályú-e (az általános eset), vagy pedig a mindenkori adottságoktól függően részleges visszaverődésű-e, majd ennek alapján levezetjük az n\ legkedvezőbb értékét, így pl. d4 metszet esetében 40 45 ee) annak alapján megszabjuk n'i végleges értékét a rendelkezésre álló anyagok, a beszerzési ár stfo. tekintetbevételével; ff) kiszámítjuk a kezdő csonkakúp C'o végleges koncentrációjának értókét, így pl. d$ met- 50 szét esetében C'0 = 4 N 2 - (ni' 2 —1) gg) kiszámítjuk a kezdő csonkakúp megkö- 55 zelítő hosszának L'0 max felső határát L 0 max == *->max — Lo melyet d0 J ban mint egységben fejezünk ki 60 (Lmax-ot az r pontban, Lo-t pedig az y és a z pontokban határoztuk meg); hh) meghatározzuk a kezdő csonkakúp y fél csúcsszögének legkedvezőbb értékét a t) pontban említett táblázatokból, az előzőkben meg- 65 kk) megszabjuk a végső csonkakúp ni törésmutatójának legkedvezőbb, végleges értékét (a nagyságrendjét az s) pontban már rögzítetni ,, , tük), figyeleimbe véve az arany erteken2 bői kapható legnagyobb energiagyűjtési hatásfokot; 11) meghatározzuk a végső elemi csonikakúp 7 félcsúcsszögének legkedvezőbb értékét a t) pontban említett táblázatokból, a fentiekben rögzített Co, rj és Lo függvényében; mm) ellenőrizzük az összes eddigi becsléseket és számításokat egymáshoz viszonyítva és szükség esetén bizonyos értékeket kiigazítunk; nn) elkészítjük a hoimlokoldali sugárgyűjtő rendszert R hasznos nyílással és f gyújtótávolsággal, hogy annak különböző paraméterei mérhetőkké váljanak; 00) mindegyik jellegzetes esetre külön számítással vagy a homlokoldali gyűjtőrendszeren végzett pontos méréssel pontosan meghatározzuk sin Oi értékét, melynek nagyságrendje ——— (ez a megközelítés egyébként általában elegendő, ha a homlokoldali rendszer aplanatikus); pp) megszabjuk a hoimlokoldali optikai rendszerhez csatolt kezdő elemi csonkakúp nagyobbik, fluxusibevezető felületének végleges di átmérőjét (melynek felső határértékét a g) pontban számítottuk ki) az f gyújtótávolságnak az r) ponttól kezdve szereplő valóságos értéke függvényében, melyet az mm) pont szerint le is mérhetünk: di = f; qq) kiszámítjuk a kezdő elemi csonkakúp legkisebb d'x átmérőjének pontos értékét az általános esetben az (1) képlet alapján, dx osztályú metszet esetében pedig az (5) képlet alapján, de kiváló megközelítést kaphatunk az általános esetben a (10) képlettel ill. d4 osztályú metszet esetében a (11) képlettel is; rr) kiszámítjuk a kezdő elemi csonkakúp L' y' hosszának pontos értékét a (16) képlet alapján, különös gonddal ügyelve arra, hogy hibát ne kövessünk el; ss) kiszámítjuk a végső elemi csonkakúp legkisebb áx átmérőjének pontos értékét a megfelelő képletből vagy valamelyik közelítő képletből és e csonkakúp nagyobbik, belépési felületéneik dj. átmérőjét azonosra vesszük azzal az értékkel, amelyet a kezdő elemi csonka-10
