156210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrociklohexilamin-származékok előállítására

5 trietilaimint és 3,4 g transzwp-imetilaroino^oilklo­hexánolt adunk, és 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Lehűlés után a reakció­keveréket szűrőre visszük, a keletkezett trietil­ammóniumbromidot leszívatjuk, és a szűredéket 5 bepároljuk. A maradékot 40 ml etanolban és 21 ml tömény sósavban oldjuk, és 20 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ezután a keveréket részben bepároljuk, híg ammóniával meglúgosítjuk, és kloroformmal többször extra- J.J háljuk. A szerves oldatot megszárítjuk, és be­pároljuk. A maradékot kevés etanolban oldjuk, és tömény sósavval megsavanyítjuk. Kevés éter hozzáadására az N-(transz-p-fhidroxi-ciklohexil)­-N-metil-(2-amino-3,5-diforám^beinzil)-amin hid- .. rokloridként kikristályosodik. Etanol és éter elegyéből átkristályosítva 216,5—217,5°-<on olvad bomlás közben. 3. példa: N-(cisz-m-Hidroxi-tiklohexil)-(4-amino-2-klór­-ibenzil)^a;min „ Készül a c) eljárás szerint. 11 g N-(cisz4mHhidrqxi^ciklohexil)-(2-klór-4--nitro-benzil)-amin4iidrokloridot 150 ml méta- r . { nolban és 20 ml vízben oldunk, 0,1 g platina­(IV) oxidot adunk hozzá, és szobahőmérsékleten 5 att nyomás alatt hidrogénnel redukáljuk. A katalizátort kiszűrjük, és a szűredéket kevés éterrel hígítjuk. Ekkor az N-(cisz-mHhidroxi- Q] -<oiklohexil)-(4-amino^2-klór-ibenzil)^amin hidro­kloridként kicsapódik. Metanolból átkristályosít­va 208—209°-on olvad, bomlás közben. 4. példa: N^(ioisz-im-Hidroxi-Jcik1 lolhex : i i l) J (2^amino-5Jbróm­-faenzil)-aimin 45 Készül a d) eljárás szerint. 38 g lítiurnalumíniumhidridhez 3 1 vízmentes tetrahidrofuránban keverés közben szöbahőmér- go sékleten lassan hozzáfolyatjuk 122 g 2^amino­-S-ibróm-N-^ciisz-m-hidroxi-ciklahexilJ-benzamid­nak 0,5 1 vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát. Ezután a reakciokevereket keverés köz­ben 20 óra hosszat vdsszafolyató hűtő alatt for- gg raljuk. Utána a felesleges nátriumalumínium­hidridet etilacetáttal, vízzel és 5 n nátronlúg­gal elbontjuk, a hidroxidiszapot szűréssel elvá­lasztjuk, és a szerves fázist szárazra pároljuk. A maradékot benzolban felvesszük, amikor is g0 kezdetiben még némi kiindulási amid csapódik ki. A szűredéknek benzollal való további hígí­tásaira kikristályosodik az N-(cisz-;m-'hidroxi­-ciklohexil)-(2^amino-5-1 brámJbenzil)-amin. Ben­zolból átkristályosítva 141—142,5°-on olvad. 65 6 5. példa: N-^(transzHm-Hidroxi-ciklahexil)-2-amino-3,5--diibróm-benzil)-amin Az 1. példáiban leírt módon készül N-(transz­-rai-hidroxi^ciklo, hexil)-(2-aimino-benzil)-amin brómozásával. A hidroklorid olvadáspontja 190—192° (bomlik). 6. példa: N^(ciiszHm-Hidroxi^cikldhexil)-(2-amino-3,5--dibróm-foenzil^amin Az 1. példában leírt módon készül N-(cisz^m­-)hidroxi-ciklohexil)-(2-<aminoHbenzil)^ami:n bró­mozásával. A hidroklorid olvadáspontja 200— 202,5°. 7. példa: N-(transz-m-Hidroxi-oiklohexil)-N-(metil^(2-- amino^3,5 -diibr óm-benzilj-amin A 2. példában leírt módon készül 2-diacetil­amino-3,5-dibróm^benzilbromidból és transz-m­-metilamino-ciklohexanolból. A hidroklorid ol­vadáspontja 206,5—208,5° (bomlik). 8. példa: N-(cisz-m-Hidroxi-cikldhexil)-N-metu-{2-arnino­-3,5-dibróm-henzil)^aimin A 2. példában leírt módon készül 2-diaoetil­amino~3,5KÍiíbrám-henzilbroimidból és cisz-m-me­tilamino-ciklohexanolból. A hidroklorid olvadás­pontja 207-^208° (bomlik). 9. példa: N^(transz-o-Hidroxi^ciklohiexil)-NHmetil-(2--^amino^3,5^díibrám^benzil)-amdn A 2. példában leírt módon készül 2-diacetil­amino-3,5-dibrómbenzilbro:midból és transz-o­-tmetilamino-ciklöhexanolból. A hidroklorid ol­vadáspontja 159—161°, 10. példa: N-(cisz-p-Hidroxi-ciklohexil)-N-metil-(2-amino­-3,5-dibrómJbenzil)^amin A 2. példában leírt módon készül 2-diacetil­amino^3,5-dibrómbenziIbramidból és cisz^p-me­tilamino-edMohexanolból. A hidroklorid olvadás­pontja 208—210° (bomlik). 11. példa: N^(císz^m-Hidroxi-ciklohexil)-(2-amino-4-klár­-! benzil)-*amin 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom