156177. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fürdős elektrolizáló kemence

156177 10 nyomást gyakorolunk, míg ez az elektróda a fürdőbe tökéletesen be nem merül. Ekkor a 6 elektródiaieknő a 7 teknő helyére, a 8 tekinővel kiegészített 7 teknő pedig a 8 teknő helyére ke­rül, a 4 záróamóddlal közvetlenül érintkező új 5 elektróda pedig az előző 6 teknő helyét fog­lalja el. Az elektrolízis körfolyamata így újra kezdőd­het. A kemence elrendezése és működési módja a JQ szokásosain alkalmazott, hagyományos és ismert kemencék sok kényelmetlenségét küszöböli ki. Eddig valóban nem volt lehetőség árira, hogy az .élőégetett anódoikat majdnem teljesein elhasz­náljuk, csupán osak a 'Soadebeirg-anődo'knál. 15 Azonkívül az előreégetett anódszenek nem al­kalmasak arra, hogy „csupasz" kaitódokként szolgáltjainak akkor, ha nem .csökkentjük az áramsűrűséget cm-énként 0,5 A alá, vagy más fogást vagy segédeszközt nem alkalmazunk. Eh- 20 bez a hatáshoz az új kemence olyan katódáram­erőséggel üzemeltethető, amely 0,S A-nél na­gyobb, amely esetben a szémteknő kiatódfelüle­teit gyakorlátiliag teljesen megolvadt folyékony fém iboiriítjia.' 25 A tapasztalati adatok bizonyítják, hogy ez az új kemenoetípus — eltekintve sok egyéb más előnyétől — az előállított fém súlyegységére vo­natkoztatott költség és amortizációs költség­hányad szempontjából sokkai kedvezőbb, mint 30 a hagyományos kemencetíipusoSk. Megemlítjük továbbá, hogy ezekkel a kemen­cékkel sokkal nagyobb termelési kapacitások ér­hetők el, mint az eddigi hagyományos kemen­cékkel, éspedig úgy, hogy az '510000 A-t nem 35 kell túllépni és ezért elmaradnak azok a meg­lehetősen jelentős kellemetlenségek, amik a ha­gyományos kemencéknél a túlságosan nagy (pl. I2OOO1O és 160 OOO A közötti) áramerősségek kö­vetkeztében fellépnek (pl. erős mágneses mezőik 40 eredményeikónt létrejövő üzemszerű kiegyen­súlyozatlanságok, a kád széntartalmú katód­fenékének erős terhelése stb.). A 6. és 7. ábrák egy vízszintes, többcellás kemence felülnézetét és függőleges metszetét 45 szeimléltetiík, amely kemence különösen alkalmas alumínium elektrolitikus előállítására. A 6. és 7. ábrákon vázolt kád 1 külső falai és 2 feneke szokásos anyagból van. Ennél a ki- 50 viteli aliaknái a kemence hőálló anyagból való, elektromos energiát nem vezető faliakkal pl. öt részre, az I, II, III, IV és V részire van osztva. Ennél a felosztásnál a két nagyobbik I és II rész egyforma, jobban mondva tüköirképszerűein 55 van kiképezve és lényegében az alumínium elektrolitikus előállítására az olvadékfürdővel töltött C cellák szolgálnak. A két kamráiban foglal helyet az áramot ve­zető 4a áramszedő, a négy 4 záróianód, a kamra- 60 kat kitöltő olviadókfürdő és a négy záróanód mindegyike alatt az olvadt, folyékony alumí­nium is. A négy anódcsojpont széntartalmú anyagból készített három teknőből áll, amelyek egymás fölött vannak elhelyezve és egymástól gs az 1—5. ábráknak megfelelően kialakított távol­ságtartókkal vannak elválasztva. Az anódáram bevezetésére szolgáló négy lap szokásos módon, a hagyományos kemencékhez alkalmazott anódszerkezettel van összeköttetés­ben és miután ezek ilyen módon párhuzamosan vámnak kapcsolva, megközelítőéin azonos elekt­romos feszültség alatt állnak. A kemence középső III része alumíniumoxid bevezetésére szoilgáló kamarából áll, amely a nagy keimeinioekád közepét foglalja el és teljes egészében hőálló, elektromos áramot nem ve­zető anyaggal (pl. Reírax-al) van kibélelve. A 6. ós 7. ábráknak megfelelően ez a III kam­ra az elektrolízis nagy I ós II kamaráival a hossz­falban levő több 21 nyíláson keresztül áll össze­köttetésben. Az aQ:u,miíniiuimoxidihoz való III kamra feneke is szigetelő, hőálló anyagból (pl. Refinax-ból) van. Az alumínium elektrolitikus előállításához e többcellás kemencében szükségles aluminiium­oxidot előnyösen a III kamrába juttatjuk, amely kamra, mivel összeköttetésben áll .az I és II elektrolizáló kamrákkal, olvadékfürdővel és nem fémmel van töltve.­Az alumíniumoxidot fölülről szokásos mun­kaműveletekkel vagy időközönként, vagy a fürdő felületén képződő megmerevedett kéreg. periodikus feltörésével, vagy folyamatosan szál­lító szerkezettel tápláljuk be. A folyamatosan szállító szerkezét a 465 932 és 624 025 számú olasz szabadalmi leírásokban van ismertetve. Az aluminíumoxidot más ismert munkaműve­letekkel is beadagolhatjuk. Ha az alumíniumoxidból a III kamrába na­gyobb mennyiséget adagolunk, mint ami a für­dőben oldott állapotban a 21 nyílásokon ke­resztül az I és II elektrolizáló részek 28 für­dőjébe és azután a kádak közötti térbe dif­fundál, az alumíniumoxid kamra fenekén nem oldott alumíniumoxid réteg képződik. Ebben az esetben elegendő, ha az alumíniumoxid III kamrába való szállítását megszüntetjük vagy csökkentjük, úgyhogy ez a réteg (amely — legalább is III kamrában — az alumíniumoxid nagy koncentrációjának jele) csökken vagy egészen eltűnik. A találmány szerinti kemencénél a negyedik IV rész az elöbtrolitikusan előállított alumíni­um kivevő kamráját képezi. Ez a kamra fé­mes 3 alumíniummal van töltve. Kérdés, hogy a különböző cellákban vagy közvetlenül a fe­néken előállított alumínium, amely a 22 és 23 nyílásokon megy át, az elektrolizáló kamrák­ból közvetlenül a kivevő kamrába (a 22 nyílá­sokon keresztül) vagy az elektrolizáló kamrád­ból először iá III alumíniumoxid kamra alá és azután szintén (a 23 nyíláson keresztül) a IV kivevő kamrába áramiik-e. Az alumínium a kivevő kamrában kisebb magasságban áll az elektrolizáló kamrában levő fürdő által elért magasságnál (és ezért az alumíniumoxid kam­rákban levőnél is), mivel a folyékony rétegek, amelyek majdnem egyensúlybán vannak, egy-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom