156177. lajstromszámú szabadalom • Folyékony fürdős elektrolizáló kemence
156177 11 12 máshoz viszonyítva a közlekedő-edények elve alapján szabályozódnak. Következésképpen a kivevő kamrában levő megolvadt folyékony alumínium magassága, amely aluminium fajsúlya mintegy 10%-al nagyobb a fürdő fajsúlyánál, a fürdőkkel töltött kamrák fürdőmagassága alatt mariad. Az elvevő kamra fölső részét célszerűen a 24 fedő zárja le, amely könnyen eltávolítható és cserélhető. Az ötödik és egyben utolsó V részt a 25 zárőkatódok kamrája képezi. Ebből a katódból indulnak ki a katód as 25a fémvezetők, amelyek a találmány szerinti kemence negatív végét alkotják. A katódkamra a 26 és 27 nyílásokon keresztül a kád fenekét mindkét elektrolizáló részben borító alumíniummal, illetve az alumíniumoxid kamra alatti alumíniummal van összeköttetésben. A 25 szén elektróda jó elektromos érintkezés létrehozása céljából ebbe a katódos alumíniumba merül be, amely 25 szénelektródából és 25a fémvezetők indulnak ki. Másik kivitéli alaknál a kád feneke közvetlenül a főkád fenekén nyugszik. Már említettük, hogy az alumíniumoxidnak alumíniumoxid kamrába szállítására és a kemencében előállított alumínium kiszívására szívóberendezést alkalmazunk, amely önmagában ismert módon működtethető. Ilyen berendezés kivevő kamrában való alkalmazása semmi különleges nehézséget nem okoz. Az alumíniumoxid beadagolására szolgáló kamra, az öntő-kivevő kamra, és a zárókatód semmi különleges találmányi jellemzőt nem tartalmaz, azonban e három kamrának szerkezeti és hatáskombinációja, főként ha ezeket vízszintes kétsarkú elektródákkal ellátott többcellás kemence általános kereteibe építjük be, illetve ehhez kapcsoljuk, új és meglepő. Példa A következő példa találmányunk közelebbi megvilágítására és nem erre korlátozására szolgál. E példa olyan kivitelű kemencére vonatkozik, amely a 6. ás 7. ábrákon vázolthoz hasonló, kivéve hogy egy kivevőkamra és egy zárókatód helyett — mint ahogy a rajzokon szemléltetve van — a példaképpeni kemencénél (két kamra van két zárókatódtömbbel ós a következőkben ismertetett módon kivevő kamrákként szolgálhatnak. Egy vízszintes többcellás kemencét 26 500 Amperes egyenárammal táplálunk. A kemencekád az elektrolízishez két nagy kamrával rendelkezik. Fenekük összfelülete 53 000 cm'2 és oivadt folyékony alumínium réteggel (katód) van borítva, amely fölött megolvadt folyékony kriolit fürdő van. A kád közepén található egy kamra az alumíniumoxid betáplálásához, ami csak fürdővel van tele és amely az előbb említett két nagy elektrolizáló kamrával több, a közöttük levő oldalfalakban kialakított nyíláson keresztül van összeköttetésben. Ennek az alumíniumoxid betápláló kamrának mindkét végén azonkívül két kisebb kamra van, .amelyek csak olvadt folyékony alumíniumot tartalmaznak és a két szomszédos, fenekén alumíniumróteggel rendelkező nagy elektrolizáló - kamra alumínium rétegével a fenék közelében a falaikban kialakított nyilasokon keresztül állnak összeköttetésben. A megolvadt folyékony alumíniumba, amely a két utóbbi kis kamrában van, két pár szántömb van részben bemerítve, amelyek keresztmetszeti mérete 50x30 cm. A négy tömb zárőkatódként szolgál és katódáraimsínekkei vannak elektromosan összeerősítve. Az említett 5 kamra falai és fenekei sziliciumnitridet tartalmazó sziliciumkarbid alapanyagú hőálló anyaggal vannak kibélelve, amely anyag meglehetősen jó elektromos szigetelő és mind az elekitrolizáló fürdő, mind a megolvadt folyékony alumínium hatásának jól ellenáll. A kemence mindkét nagy oldalkamrájában levő fürdőbe két gyakorlatilag azonos elektródacsoport merül be, amelyek előégeitett szénből állnak, ezért összesen négy elektródacsoport van a kemencében. A kemence elektromos áramkörével elektromosan kapcsolt mindegyik elektródacsoport az anódáramsínekkel összeerősített záróanódtöimbökből van képezve és részben fürdőbe van merítve. Az anódtömb alatt vízszinteshelyzetben egy elektródateknő van (az 1. ábrán vázolthoz hasonló alakban kiképezve), amelyben megolvadt folyékony alumínium van. Az anódtömb és elektródateknő közötti elektromos érintkezést a közöttük levő megolvadt folyékony alumínium vékony rétege hozza létre. Az említett elektródateknő alatt szintén vízszintes helyzetben és kb. 5 cm távolságban hasonló kialakítású másik elektródateknő van. amely a négy elektródacsoport mindegyikében a kétsarkú közbenső elektródát képezi. Ez utóbbi teknőben is mintegy 2,5—3 cm vastag megolvadt folyékony alumíniumréteg van. A kb. 5 cm-es elektródatávolságot a négy Refrax-távolságtartó az 5. ábrán látható módon állandóan megtartja. Végül ez utóbbi kétsarkú elektróda és a nem vezető kádfenéiken levő megolvadt folyékony alumíniumréteg közötti szabályozó távolság kb. 4,5—5 cm. Minden egyes elektródateknő anódfelületének nagysága kb. 1 m2 , a felső kádnak kezdeti vastagsága (az anódtömbbel való érintkezésnél) kb. 8 cm, az alatta levő kétsarkú teknőnek kezdeti vastagsága (két egymás fölött levő kádnak összevetésével való első anód'kiegészítése után, amelyek vastagsága 4 cm) 8 cm. Mindegyik elektródateknő kezdeti vastagsága az anódfelületek elektrolízis közbeni elhasználódása következtében négy naponként 4 cm-el csökken. Ekkor el kell végezni az anódok kiegészítésére szolgáló műveletiekéit a következő módon: Miután a fürdő felületén levő kérget összetörtük, két ember a közbenső teknőt vasrudakkal lefelé nyomja, és egy harmadik dol-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 6
