156157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikofenolsav előállítására

3 mg asszimilálható nitrogénforrás segíti elő ab­ban az időpontban, mikor a initrogénfoiTás ép­pen elhasználódott. Megjegyezzük, ihogy a táp­talaj a találmányunk szerinti eljárást jellemző magnéziumforráson kívül legalábbis az eljárás kezdeti szakaszában lényeges elem-forrásokat, azaz szén-, nitrogén-, foszfor-, kén- és kálium­forrásokat is tartalmaz. A táptalaj általában kis mennyiségben ún. nyomelemeket (pl. vasat, mangánt, cinket, molibdént és rezet) is tartal­maz. A szénfonrás valamely cukor (pl. szaharóz vagy glukóz), valamely többértékű alkohol (pl­glicerin) vagy észtere, valamely poliszasharid (pl. keményítő) vagy növényi olaj lehet. Nitrogén­forrásként szervetlen vagy szerves nitrogén­források alkalmazhatók. Szervetlen nitrogén­forrásként pl. ammóniumsókat vagy nitrátokat használhatunk (mint pl. ammóniumnitrát, am­móniumtartarát, ammóniumszulfát, ammónium­foszfát, nátriumnitrát, káliumnitrát és kalcium­nitrát). Szerves nitrogénforrásként pl. az alábbi anyagok alkalmazhatók: aminosavak (pl. glicin), mag-lisztek (pl. gyapotmag-liszt), kukoricalekvár, pepton, karbamid, élesztőextrakt és húsextrak­tok. Foszfor-, kén- és káliumforrásként pl. ká­liumdihidrogénfoszfát, valamely szulfát és ká­liumklorid alkalmazható. A találmányunk tárgyát képező eljárás egyik foganatosítási módja szerint a fermentációt ún. „kiegyensúlyozatlan" táptalajon végezzük el. Ez esetben a táptalajban a különböző komponen­sek olyan mennyiségben vannak jelen, hogy az eljárás egy közbenső fázisában az egyik lénye­ges elem forrása (kivéve a 'magnéziumforrást) — pl. a nitrogén- vagy a szén-forrás — már ak­kor elfogy, amikor a többi lényeges elem-forrá­sok még jelen vannak. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy először a nitrogén-forrás merül ki; ezt pl. oly módon érhetjük el, hogy a fenti eljárásnál alkalmazott táptalaj 1—300 g/l szén­-forrást (pl. 100 g/l glukózt) és 0,01—10 g/l, pl. 0,65 g/l elemi nitrogénben kifejezett nitrogén­-forrást tartalmaz. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál olyan „kiegyensúlyozatlan" táptalajt alkalmaz­va, melyben először a nitrogén-forrás merül ki, jobb niikofenolsav-kitiermeléseket kaptunk, mint a „kiegyensúlyozott" táptalaj (ez olyan táptalaj, amelyben a különböző komponensek lényegé­ben egyszerre fogynak el), vagy az olyan „ki­egyensúlyozatlan" táptalaj esetében, melyben a szénforrás fogy el a többi tápanyag előtt. A találmányunk szerinti eljárás egyik foga­natosítási módja szerint olyan „kiegyensúlyo­zatlan" táptalajt alkalmazunk, melyben először valamely nem-szén- és nem-magnéziumforrás fogy el (pl. a nitrogén-forrás) olyan időpontban, amikor a táptalajban bizonyos mennyiségű szén­forrás még jelen van, és ezután a szén-szükség­letet a táptalajhoz való szén-forrás hozzáadásá­val tartjuk fenn vagy fokozzuk. A pótlólagos szén-forrást folyamatosan vagy szakaszosan ada­golhatjuk be. 4 A fermentáció befejezése után a mikofeinol­savat vagy sóit a fermentációs közegből a szoká­sos módon vagy függő, 27.161/67 sz. brit szaba­dalmi bejelentésünkben leírt javított módszer-5 rel izolálhatjuk. Ez utóbbi esetben a teljes szü­retien fermentlé pH-ját szűrés előtt pl. vala­mely alkálifémhidroxiddal 10—11 értékre be­állítjuk. A szűrletet a mosóvizekkel együtt ez­után megfelelő oldószerrel vagy oldószer elegy-10 gyei lúgos vagy savas pH mellett extraháljuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás sze­rint a mikofenolsavat kívánt esetben valamely megfelelő sójává alakíthatjuk. 15 A sók nem-toxikus gyógyászatilag alkalmas kationt tartalmazó sók (pl. alkálifémekkel, mint nátriummal, vagy alkáliföldfémekkel képezett sók vagy ammóniumsók) vagy nem-toxikus gyógyászatilag alkalmas kationt szolgáltató szer-20 ves bázisokkal képezett sók lehetnek. Meg­jegyezzük, hogy a sóképzésben a mikofenolsav karboxi-csoportja egyedül (pl. mononátriumsók), valamint karboxil-csoportja és hidroxil-csoport­ja együttesen is résztvehet (dinátriumsók). A 25 fenti sók a mikofenolsavból a szokásos mód­szerekkel állíthatók elő. Találmányunk tárgya továbbá eljárás a miko­fenolsav (II) általános képletű észtereinek elő­állítására (mely képletben R jelentése alkil-30 -gyök, kivéve etil-gyök). R előnyösen legfeljebb 6 szénatomot tartal­mazó alkil-gyököt (kivéve az etil-gyök), pl. me­til-gyököt képvisel. 35 Azt találtuk, hogy a fenti észtereket a miko­fenolsav észterezése útján állíthatjuk elő. Az észterezést pl. oly módon hajthatjuk végre, hogy a mikofenolsavat szokásos módszerekkel 40 valamely mikofenolsavhalogeniddé alakítjuk (pl. mikofenolsav és tionilklorid reakciója útján), majd a halogemdet valamely R-OH képletű alkohollal reagáltatjuk (mely képletben R je­lentése a fent megadott). Az észterek — pl. a 45 metil-észter — alternatív módon a mikofenolsav és valamely megfelelő diazoalkán (pl. diazome­tán) reakciója útján is előállíthatók. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a 50 páldákra korlátoznánk. A példákban a koncent­rációt súly/téri.%-ban vagy metrikus ekvivalen­sekben — pl. g/ml vagy 1/1 — adjuk meg. 1. példa: 55 Az alábbi összetételű táptalajt készítettük el: per liter 60 Glukóz 100 g NH4 N0 3 3,72 g KH2 P0 4 5,0 g MgS04 -7H 2 0 1,0 g Nyomelem-koncentrátum 2,0 ml 65 Desztillált vízzel 1 literre hígítva. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom