156134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szál- és filmképző poliészterek előállítására

3 156134 4 Az alkohol komponensek közül a 2—10 szén­atomos diolrik használhatók előnyösen, pl. az alifás diolok, mint etiléngllkol, propándioM,2, propándiol-il ,3, butándioM ,4, 2,2-dimetil-pro­pándiol-cikloalifás diolok, mint dklobutándiol­-1,2 és -1,3 és 1,4-dimetilolcIklohexán, valamint az aromás-alifás-diolok, mint az 1,3- és 1,4-xiIi­lénglikol. Módosító komponensként a polikon­denzácios reakció elegyhez még olyan vegyüle­tek adagolhatok, amelyek mind hidroxil^csopor­tot, mind szabad vagy valamely rövidszénláncú alkohollal észterezett karboxilncsoiportot tartal­maznak, pl. p—HO—C6H 4 —IOOOH, p—HO— —Q—H4^COQCH 3 , p—HOGH2 -JCH 2 —O— —íCe H 4 —JCOOH, mind az aromás diolok is, mint pl. a hidro'kinon. A bisz-hidroxialkiil-dikarbon­savészterek polikondenzációját ismert módion emelt hőmérsékleten és csökkentett nyomáson végezzük emellett természetesen a reakcióelegy­hez szokásos módon pigmenteket, imattírozó-sze­reket, optikai világosítószereket stb. is hozzá­adagolhatunk. A lineáris szál- és filmképző poliészterek mind .azonos dikarbonsav- és diolkoirnponensek­ből, mind különböző ilyen komponensekből is felépíthetők. Poliészterként azok előnyösek, amelyeknek dikaríbonsavegységük több mint 75%-ban tereftálsav komponensekiből áll. A bisz-hidroxialkil-dükarbonsavészterek poli­kondenzációja során katalizátorként a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek észte­reit és/vagy sóit, amely képletben x jelentése 1,5 vagy ez alatti szám — használunk. A katalizátorként használt szilántriol-etán­foszforsavak észtereinek és/vagy sóinak, vala­mint ezek kondenzációs termékeinek előállítása ismert módon történhet. Így pl. a pentaalkil­észtert a 3 122 581 sz. amerikai szabadalmi le­írás szerint valamely dialkilfoszfitból és egy vinil-trialkoxiszilánból állítjuk elő. Az említett szilántriol-etán-foszforsav észtereinek és sóinak előállításánál, amelynél a sziliciumatomon sza­bad hidroxilcsoportoik vannak — víz kilépés közben két vagy több molekula kondenzáció­jával — Si—O—Si-kötések kialakulása közben magasabb molekulasúlyú termékek képződnek, mivel ismeretes az, hogy a szabad szilanolok nem stabilis vegyületek. Lehetséges az is, hogy egyazon molekulán belül azonos vagy különböző észter- vagy sió­csoport, valamint észter- és sócsoport vagy ész­ter-, és egy vagy két szabad hidroxil-csoport is legyen jelen a foszfoiratomon. Ilyen vegyüle­teket a (II), (III), (IV), (V), (VI) képletekkel szemléltetünk. A találmány szerinti eljárás során polikon­denzácios katalizátorként a szilámtriol-etánfosz­forsavak, illetve azok kondenzációs termékeinek oly észter- és/vagy sószármazékai célszerűek, amelyeknek észter-csoportjaiban az 1—4 szén­atomos rövidszénláncú alifás alkoholcsoportok vámnak, vagy olyan sócsoportok, amelyek alká­lifémionokat, mint lítiumot, nátriumot, káliumot, ruibidiumot vagy céziumot, előnyösen nátriumot vagy káliumot tartalmaznak. Polikondenzácios katalizátorként pl. a következő vegyületeket használjuk: trimetoxi-szilán-etánfoszfonsav^díietilésziteir, 5 trietoxi^szilán^etánfoszfonsav-dieitilészter, trimetoxi-szilán-etánfoszfonsav-dimetilészter, tri-n-butoxi^szilán^etánfoszfansav~di-n4}util­észter, szilántriol^etánnmononátriumfoszfonát és 10 szilántriol-etán-dimátriumfoszfonát kondenzációs termékei. A felsorolt vegyületek keverékei is természet­szerűen használhatók katalizátorként. A biszJiidroxialkil^dikarbonsavészterek poli-15 kondenzációját katalizáló szilántriol-etánfosz­fonsav származékainak koncentrációját a poli­kondenzácios reakcióelegyibe úgy állítjuk 'be, hogy a bisz-hidroxialkil-dikaíbionsavészterre számítva 0,01—0,1 súly% szilicium legyen jelen. 20 A. felsorolt határértékek azonban nem értel­mezhetők mereven és a katalizátor hatás csök­kenése nélkül kisebb eltérés megengedhető az alsó határérték alatt vagy felső határértékek felett. A folyékony vagy por alakú szilárd ka-25 talizátorokat vagy önmagáiban vagy oldatban, vagy a diol diszperziójában, amely egyben a kondenzálandó biisz-hidroxialkil-dikarbonsavész­ter alkoholkomponenseként is szolgál, használ­hatjuk fel. s0 Az újtípusú katalizátorok felhasználásával rö­vid idő alatt nagy polikondenzácios fokú poli­észterek állíthatók elő, amelyek jő olvadáspont­jukkal, nagy fehérségi fokukkal, valamint ki­váló hő- és fényállóságukkal tűnnek ki. Ezen 35 kívül a polikondenzátumök olvadásviszkozitásá­nak jelentős növekedése, valamint a polikonden­zátumokból előállított rostok hajlításállóságának erős csökkenése következik be. Ez a két utóbbi tulajdonság biztosítja olyan műszálak előállítá-40 sát, amelyekből nem „kallozódó" műszálszöve­tek, vagyis olyan szövettek állíthatók elő, ame­lyek használat közben a felületen csomókép­zésre nem hajlamosak (pilling hatás).. 45 Az 1 2711 987 sz. német közzétételi iratban használt polikondenzácios katalizátorokkal szem­ben a találmány szerinti katalizátorok felhasz­nálása nagyobb mértékben [befolyásolja a kon­denzátum olvadékviszkozitás növekedését, az 50 ebből előállított műszál filoelődésének csökkené­sét, főként pedig a szálak és rostok festhetősé­gének javulását. A találmány szerinti polikon­denzácios katalizátorok felhasználásának to­vábbi előnye az, hogy a háromértékű foszfor 55 vegyületeinek szokásos adalékolása nélkül ma­gas fehérségi fokú és jó hősitabilitású poliész­terek állíthatók elő. Előnyt jelent az is, hogy a találmány szerinti katalizátorok könnyen és műszaki szempontból előnyösen állíthatók elő. 60 1. példa: 12 kg tereftálsavdimetilészter, 9 kg etiléngli­kol és 2,4 g cinkacetát keverékét V'2A szerke-65 zeti anyagból készített berendezésiben keverés

Next

/
Oldalképek
Tartalom