156120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására

156120 10 A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagai ismert vegyületek vagy önmagukban ismert módszerekkel könnyen előállíthatók. Így pl. a redukciónak alávetendő, a '2-helyzetben egy arii­gyököt és egy piridilgyököt tartalmazó tetra­hMlrioifuflánsizáirmaizókoíkat a fent leírt eljárás­móddal analóg módon állíthatjuk elő, ha oly kiindulóanyagokat alkalmazunk, amelyek a pi­peridiíl^gyöik helyén egy (adott esetiben kvatar­nérezett) piridilgyököt tartalmaznak. Az ilyen piridilvegyületek előállítása is a jelen találmány körébe tartozik. Azt találtuk, hogy az ilyen vegyületek külö­nösen előnyösen állíthatók oly módon elő, hogy valamely oly 4j teírc.-aimánoHlnbiutianolt, amely az lJ helyzetben egy ariigyököt és egy piridilgyököt tartalmaz, valamely erős bázis jelenlétében egy alkilezőszerrel, pl. valamely alkohol reakció­képes észterével reagáltatunk. Ennek során az említett butanol alkileződiik és a kapott közbenső termék gyűrűzárás útján a megfelelő tetrahidro.­furánsaármiazékká alakul át. Ugyancsak a találmány körébe tartozik a fent meghatározott, kimdulóanyagként alkalmazható oly tetrahidrof uránszármazékok előállítása, ame­lyek a 2Jhelyzetben egy arilgyököt és egy N­-acilpiperidil-gyököt tartalmaznak. Ezeket a ve­gyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a fent leírt intramolekuláris kondenzációt a megfelelő iN-acilpiperidil-vegyületek kiinduló­anyagként való alkalmazásával (folytatjuk le, vagy a kapott N-helyettesítetlen piperidil-tetra­hidrofurán-vegyületeket N-acilezzük, pl. vala­mely karbonsavval vagy előnyösen ennek re­akcióképes származékával, mint anhidridjével vagy halogenidjével, pl. kloridjával való reagál­tatás útján. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek pl. oly gyógyszerkészítmények alak­jában kerülhetnek gyógyászati alkalmazásra, amelyek az új vegyületet szabad állapotban vagy só alakjaiban, valamely enterális vagy pa­renterális alkalmazás céljaira megfelelő szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony gyógy­szerészeti vivőanyag kíséretében tartalmazzák. Ilyen vivőanyagként oly anyagok jönnek tekin­tetbe, amelyek a találmány szerinti új vegyüle­tekkel nem lépnek reakcióiba; ilyenek pl. a víz, zselatin, tejcukor, keményítő, sztearilalköhol, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, ben­zilalkoholok, gumi, propilénglikolok, vazelin, koleszterin vagy más ismert gyógyszer-vivő­anyagok. A gyógyszerkészítmények pl. tabletta, drazsé, kapszula, végbélkúp vagy folyékony ké­szítményként oldat (pl. elixir vagy szirup), szuszpenzió vagy eimiulzió alakjában készíthe­tők el. Az ilyen készítmények adott esetben sterilizálhatok és/vagy segédanyagokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgáló­szereket, oldáskőzvetítőket, az ozmózisos nyomás megváltoztatására alkalmas sókat vagy puffere­ket is tartalmazhatnak. Adhatunk az ilyen gyágyszerkészítményekihez további, gyógyászati szempontból értékes adalékokat is. A gyógy­szerkészítmények előállítása a szokásos ismert módszerekkel történhet. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek az állatgyógyászatban is alkalmaz-5 hatóik, pl. a fent említett gyógyszer-alakok vala­melyike, vagy pedig takarmányozószerek vagy takarmány-adalékok alakjában. Ez utóbbiak elő­állítására a szokásos hígítószerek, ill. takar­mányozószerek alkalmazhatók. 10 A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. Ezekben a példákban a hőmérsék­leti adatok CelsiusHfokokban értendők. A Grig­nard-reakcióik leírása során oldószerként alkal-15 mázasra ikerülő tetrahidrofurán abszolút tetra­hidrofuran alakjában alkalmazandó. 1. példa: 20 212,5 g {0,1 mól) 2-fenil-!2-(4-piridil)-tetra:hidro­furánt 200 ml jégeoetben oldunk, 0,5 g platina­oxidot adunk hozzá és rázás közben, 50° hő­mérsékleten hidrogénezzük. A számított meny­nyiségű (6,72 liter) hidrogén felvétele után a 25 katalizátort kiszűrjük, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot 100 ml vízben old­juk és 50 ml 10 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá. A levált bázist éterrel felvesszük. Az éteres oldatot elkülönítjük, szárítjuk és be-30 pároljuk, a maradékot pedig nagyvákuumban desztilláljuk. Ily módon a i(II) képletű 2-fenil­-2^(4-piperidil)-tet!rahidrofuránt kapjuk, amely 0,03 mm Hg-oszlop nyomás alatt 120'—! 122°-on forr. 35 18 g fenti bázist 200 ml etilaoetátban oldunk és 38 ml 2,5 n etanolos sósavoldatot adunk hoz­zá. Az így kapott l2-fenil-^(4-piperidü) -tetra­hidrofurán -hidroklorid 174—;176°-on olvad. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-40 fenil-2-!(4Hpirid:il)-tetra;hid!roífurán az alábbi mó­don állítható elő: 7,2 g magnéziumból és 3.6,6 g y-dimetilamino­propilkloridból tetrahidrofuránban, a szokásos módon Grignard-reagenst állítunk elő és ehhez 45 hozzáadjuk 45,8 g 4-bienzoil-piridin 125 ml tetra­hidrofuránnal készített oldatát. A kapott addí­ciós terméket ammóniumklorid vizes oldatával elbontjuk, az elegyet éterrel kirázzuk és az étert ledesztillálj úk; maradékként ily módon 4-dime-50 tilamino-;l-fenil-l-.(4-piridil)^l-butanolt kapunk. 54,1 g fenti terméket 200 ml xilolban oldunk és 11,0 g porított nátriumamidot adunk hozzá, majd az elegyet 3 óra hosszat forraljuk vissza­folyató hűtő alatt. Ezután lehűtjük a reakeió-55 elegyet és 30 g (0,21 mól) metiljodid 100 ml xilollal készített oldatát adjuk hozzá, miközben a reakcióelegy belső hőmérsékletét enyhe hűtés­sel 20'—25°-on tartjuk és utána lassan, 1 óra alatt forrásig hevítjük, majd további 2 óra 60 hosszat visszafolyátó hűtő alatt forraljuk. Le­hűlés után a neakcióelegyhez erős hűtés közben 100 ml vizet adunk, majd éterrel hígítjuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk és összesen 300 ml 12 n sósav oldattal 65 extraháljuk. A sósavas kivonathoz 100 ml 10 n 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom