156118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazaheterociklusos vegyületek előállítására
17 156118 18 kapunk, olajos maradék formájában, amelyet további tisztítás nélkül felhasználhatunk. 10. példa: 5 4,6 g 10n(3-N-formil^N-metil^aminopropil)-2--nitro-11 -oxo-10, 11 -dihidro^ibenzo [b, f ] [1,4] -oxazepint 70 ml etanolban feloldunk. Az oldathoz 30 ml 6 n sósavat keverünk és 6 óra hosszat visszafólyató hűtő alatt forralunk. Hűtés köz- 10 ben l'0-(3-metila;mino-ipropil)-2-nit!ro-ll-oxo"liO,ll-dihidro-dibenzofbjflifl^j-oxazepin-hidrogénklorid kristályosodik ki, amelyet leszűrünk és kismennyisógű etanol-éter-eleggyel mossuk. A szűrlet vizes fázisát folyékony ammóniával 15 meglügosítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. A metilérukloiridos kivonatot vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk és vízmentes sósavgázzal telítjük. Ily módon további termék-mennyi. ségeit nyerhetünk ki, amelynek olvadáspontja 20 abszolút etanol-éterelegyből való átkristályosítás után 2115—217 C°. A kiindulóanyagot a következőképpen nyerhetjük: 25 1 g por alakú nátriumarnidot 25 ml vízmentes dioxániban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz 5,1 g 2-nitro-ll-oxo-10,ill-<liihidro-dibenzo[íb,f]i[l,4]-oxazepin 125 ml vízmentes dioxánban készített forró oldatát adagoljuk. A keveréket 30 1/2 óra hosszat keverjük, majd 3,4 g 3-N-formil-N-meitil-Taminopropil-kloridot adunk hozzá 10 perc leforgása aliaítt {az utóbbi terméket N-metilformamidból és 3-foróm-lTklór-propánból állítjuk elő nátriumamid jelenlétében a Ghem. 35 Abstr., 62, 131B3 e {1965) leírt eljárás szerint). 6 óira hosszat tartó visszafolyató hűtő alatt való forralás után az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot vízzel és metilénkloriddal kirázzuk. A nem reagált kiinduló- 40 anyagot szűréssel eltávolítjuk. A szűrlet metilénkloridos fázisát vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Ekkor 10^(3-N^formil-iN-imetil-a;minopropil)-2-nitro-ll-oxo-10,ll^dihidro-dibenzo[b,f]{l,4]-oxazepint ka- 45 punk barna olaj formájában, amelyet további tisztítás nélkül felhasználhatunk. 11. példa: 5« 2,55 g 3-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-dibenzo [b,f];[l,4]-oxazepint 150 ml acetonban szuszpendálunk. A szuszpenziót 10 percig vízfürdőn 70 C°^on melegítjük és 4,5 ml 2,28 n vizes nátronlúggal elkeverjük. Keverés közben feltisz- 55 tult oldatot nyerünk, amelyhez ismét 4,5 ml 2,28 n vizes nátronlúgot, majd 1,5 g 3-dimetilamino-propilklorid-hidrogénkloridot adagolunk. A kapott keveréket 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt (vízfürdőbőmérséklet 80—85 C°) ke- 60 verés közben forraljuk. Ezután 4,5 ml vizes nátronlúg oldatot és 1,5 g 3-dimetilamino-propilklorid-bidrogénkloridot adunk még kétízben a reakcióelegyhez és azt 1—1 óra hosszat viszszafolyató hűtő alatt forraljuk. Végül a kéve- 65 réket további 3,5 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk és az acetont csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot vízzel hígítjuk, amikoris hűtésre olaj válik le, amely (XII) képletű 10-(3-dimetilamino-propil)-3-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-dibenzo[b,f][l,4]-oxazepint tartalmaz. Az olajformájú termék az éteres és híg sósavas fázisokban van. A vizes savas oldatot ammóniával meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot elválasztjuk, vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk, majd vízmentes sósavgázzal telítjük. A csapadékot elválasztjuk, és etanol-éterelegyből való átkristályosítás, végül etanolból való átkristályosítás után 10-(3-dimetilamino-propil)-3-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-dibenza[b,f]:[l,4]-oxazepin4iidrogénkloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 246—249 C°. A fenti eljárással és a megfelelő kiindulóanyag felhasználásával hasoniáképpen 10-(3-di-metilamino-propil)-7-metoxi-2-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-difoenzo[b,f][l,4]-oxazepint kapunk, amelynek infravörös spektruma 1640 cm-1 hulMmhos&zon jellegzeites tséivot mutat, míg spektrumából az NH-csoportra jellemző sáv hiányzik, és amelyet savas addíciós só, pl. hidrogénklorid formájában azonosítunk. A fenti eljárásban felhasznált kiindulóanyagot a következőképpen készítjük: 5,5 g 2jaminofenol éteres oldatát 10 g 2--klór-4-nitro-benzoilklorid éteres oldatával 8,4 g nátriumhidrogénkarbonát vizes oldatának jelenlétében reagáltatjuk. Ilyen módon az 1. példa szerint N-(2-klór-4-nitro-benzoil)-2-hidroxiManilint kapunk. A termék olvadáspontja metanolból való átkristályosítás után 199—200 C°. 10,5 g N^(24dÓ!r^4-MÍtiro-bmzoil)-2-hidroxi-anilint 15 ml kb. 2,3 n vizes nátriumhidroxidban oldunk és szárazra bepároljuik. A víz utolsó nyomait benzollal való azeotrop desztillációval távolítjuk el. A kapott vízmentes nátriumsót 100 ml dimetiif ormaim dban szuszpendáljuk és 20 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Lehűtés után a keverékhez vizet adunk és leszűrjük. A szűrőn levő maradékot vízzel mossuk és dimetilformamid-etanolelegyből átkristályosítjuk. Az így kapott 3-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-dibenzö[b,f]i[l,4]-oxazepin olvadáspontja 295—297 C°. A fenti módon járunk el és közbenső termékként N-(2-klór-5-nitro-benzoil)-2-hidroxi-4--metoxi-anilint használunk fel, amelynek olvadáspontja metanolból való átkiríisdályosítás után 195—197 C°. A közbenső termék felhasználásával a fentiekhez hasonló módon 7-metoxi-2-nitro-ll-oxo-10,ll-dihidro-dibenzQ[b,f]:[l,4]-oxazepint kapunk, amelynek olvadáspontja dimetilformamtki-ietanoilHeSlegybiől való átkrisitályosítás után 292—294 C° 9
