156118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazaheterociklusos vegyületek előállítására
156118 -alkil-piperazinil^csoport például 4-metil-piperazinil-esoportot jelent. A találmány szerinti vegyületekben álló Rí, Rs, R3 és R 4 szubsztituensek adott esetben pl. rövidszénláncú alkil-, rövidszénlánaú alkoxi-, pl. metoxi-, etoxi-, n-propiloxi-, izopropiloxivagy n-ibutiloxi-ícsoportok, vagy trifluormetilcsoportok, halogénatomok, pl. fluor-, klór- vagy brómatomok, ezenkívül rövidszénlánicú alkanoil-, mint aoetil-, propdonil- vagy butiril-csoportok is lehetnék. A találmány szerint előállítható vegyületek értékes gyógyászati tulajdonságokat mutatnak és ennek megfelelően használhatók fel. Így pl. anti-aoetilkolin-, anti-szerotonin- és antihisztamin-ihatásukon kívül gyulladásgátló és helyi érzéstelenítő tulajdonságaik vannak, elsősorban pedig depresszió ellenes hatást fejtenek ki, amely állatkísérletekkel pl. egereken vagy majmokon bizonyítható. A fentieken kívül egyéb gyógyászati hatásuk is lehet. így pl. a reszerpinnel kiváltott hőcsökkentés és ptózis esetéi ben reverzibilis hatásuk van és/vagy a 3,4-dihidroxifenil^alanin hatását fokozzák valamely monoaiminoxidázgátló szerrel kezelt egereken. Az új vegyületek tehát elsősorban depressziógátlószerként alkalmazhatók depressziós állapotok gyógykezelésére, ugyanakkor antihisztaimin hatóanyagként is alkalmazást nyernek. A depressziógátlóhatás perorálisan vagy parenterálisan adagolt 0,05—-0,2 g napi dózisokkal elérhető. Az említett ismert vegyületekihez képest a találmány szerint előállított vegyületek összehasonlító toxicitási értékek mellett lényegesen erősebb gyógyászati hatást fejtenek ki. A fenti alkalmazásterületeken kívül a vegyületek felhasználhatók más gyógyászatban alkalmazható hatóanyagok előállításánál közbenső vegyületekként. A találmány szerinti vegyületek tipikus képviselőiként a (II) általános képlettel jellemzett vegyületeket említjük, amelyekiben az egyes szubsztituensek jelentése a következő: Ra és Kft szubsztituensek egyike nitro^csoport, a másik hidrogénatom vagy nitroicsoport, Rí, R2 , R3 és R 4 szubsztituensek hidrogénatomok vagy rövidszénlámcú alkil-, rövidszénlánaú alkoxi-, trifluormetilvagy nitroicsoportok, vagy halogénatomok, előnyösen az Rx , R 2 , R3 és R4 szuibsztituensek hidrogénatomok lehetnek, Am' valamely dii^(rövidszénláncú)-alkilamino-csoport, 4—6 szénatomos alkilénláncot tartalmazó alkilénimino-csoport, valamely ^(rövidszénlánaú)-lalkil-piperazinil- vagy morfolinilcsoport, esetleg valamely rövidszénláncú alkilamino-icsoport, A' valamely rövidszénlánaú alkiléngyök, amely az Am'-csoportot legalább 2, inkább azonban 2—3 szénatommal választja el az il,i4-oxazepingyűrű nitrogénatomjától. A fenti vegyületcsoportba tartozó előnyös vegyületek képletét a (Ha) és (IIb) képletek 5 szemléltetik, amelyekben Am', A', R1; Rj, R 3 és R4 szubsztituensek a fentieket jelentik. Különösen fokozott depressziógátló hatást fejtenek ki a következő konkrét vegyületek: 10 10-i(3-dÍ!metilarnino-propil)^2Hni: tro-lil -oxo-dihidro-diibenzo[b,f] [1,4] -oxazepin, li0H(3-imetilamiiinop[Dopiil)^2-nitro-ll -oxo- 10i,il 1 --dlhidiro-díibenzofb,,!] [l,4]-oxázepin, 104(3-dÍ!metilaminopropil)-( 7-nitro-ílil-oxo-íl0,ll^ -dihidfro-d!ibenzo[b,f] [l,4]-oxazepán. A felsorolt vegyületek perorális vagy parenterális adagolás esetén kb, 0,05 g — 0,2 g napi dózisokban kitűnő depressziógátló hatást fej-20 tenek ki. A találmány szerinti vegyületeket önmagában ismert módon állítjuk elő. Az előállításra az alábbi módszerek jellemzők : 25 a) valamely (III) általános képletű 11-oxo-10,ll-di;hidro-dibenzo[b,f] [l,4]-oxazepint vagy annak egy sóját valamely Am—A—OH általános képletű amilalkohol egyik reakcióképes S0 észterével — amely képletben az Am szubsztituens a hidroxil^csoporttól az A szubsztituens beiktatásával legalább két szénatommal van elválasztva — reakcióba viszünk, vagy b) valamely (IV) általános képletű 10-(HO-35 -A)-l:l-oxoJlO,'l;l-dihidro-d:ilbenzoi[!b,f] [l,4]-oxazepin egyik reakcióképes észterét, amely képletben a hidíroxiPcsoport a gyűrűs nitrogénatomtól legalább 2 szénatommal van elválasztva — valamely H—Am általános képletű vegyülettel 40 reagáltatunk, vagy c) valamely (Va) általános, képletű 10-(Am°-A) -4il -OXO-)10,(1!1 -idiiihidlro-<iibeinzo[b,f ][ 1,4]^oxaziepinről — amely képletben Am° valamely leiha-45 sítható acil-gyököt vagy cián-csoporttal szufosztituált amino-csoportot jelent — az acil- vagy cián^gyököt lehasítjuk, vagy d) valamely (Via) általános, képletű o-N-(Am-A)-üM-X0 -aimmo-o'-X a -difenilétert — amely 50 képletben a két amino-csoport legalább két szénatommal van elválasztva, X0 hidrogénatom vagy valamely acil-esoport, X0 a pedig a gyűrűzárás reakciókörülményei között egy =CO— csoportot képező szuibsztituenst jelent — gyűrűzárás-55 nak vetünk alá, és adott esetiben, a kapott vegyületekiben az egyik Am-A-esoportot valamely más Am-A-iCsoporttá átalakítjuk. A kiindulóanyagot vagy annak valamely alkal-60 mas sóiszármazékát, pl. alkálifémsóját, mint lítium-, nátrium- vagy káliumsóját (amelyet sóképző szerekkel, mint alkálifémmel, vagy alkálifémhidíriddel, alkálifémamiddal, alkálifémalkoxiddal, vagy alkálifémhidroxiddal, vagy vala-65 mely szerves alkálifémszármazékkal reakció le-2
