156118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazaheterociklusos vegyületek előállítására
1561 5 folytatása előtt vagy a reakció közben képzünk pl. oly móidon, hogy a reakciót valamely sóképző szer, pl. alkálifémkarbonát jelenlétében végezzük) valamely Am—A—OH általános képletű aminoalkanol egyik reakcióképes észteré- _ vei, vagy savas addíciós sójával reagáltatjuk, A reakcióképes észtereket halogénhidrogénsavakkal, pl. sósavval vagy hidirogénbromiddal, vagy erős szerves sziulfonsavakkal, mint metánszulfon-, p-toluolszulfon-, 4-bróimibenzolszulfonvagy S-nitrohenzolszulfonsavvial állítjuk elő. Az aminoalkanolok előnyös reakcióképes észtereiként az aminoalkil-íhalogenideket, főként a tericier-amiinoalikilhalagenidieket, mint -kloridokat vagy -bromitíokat, vagy ezek savas addíciós sóit 15 említjük. A HO—A— képletű reakcióképesen észterezett hidroxialkil-GSopcct elsősoriban valamely halogén-, pl. klór- vagy íbróimalkil-, vagy egy szerves szulfoniloxialkil-ícsoportot jelenthet. Ezt a «n vegyületet valamely Am—H általános képletű aminnal való reagáltatássial a kívánt aminoalfcil-csoporttá átalakítjuk. Az Am" szimbólummal jelzett gyök lehasít- 25 ható része elsősorban aeil-, főként egy hidrolitikusan hasítható acil^csoportot jelent. Hidrolitikusan lehasítható acilgyökként valamely monoészterezett szénsav, mint karibo-rövidszénláncú alkoxi-, pl. karbometoxi-, karbetoxi- vagy kar- 3Q bo-4ercier-butik>xi-, vagy karbo-2,2,2-triklói retoxi-gyököt, valamint valamely karbonsav, mint hangyasav vagy valamely rövidszénláncú alkánkarbonsav, pl. ecetsav vagy propionsav acilgyökét értjük. Az Am°—A— képletű acilamino- s5 alkil-icsoport acil-amino-kötése előnyösen hidrolitikusan, főként vizes ásványi savak vagy vizes bázisok jelenlétében hasítható. A karbo-tercier-ibutiiloixiamfaoj csoportat, pl. trifluoíreeeitsavas, a ' kaAo-2,2,i2-triklóretoxi-am;ino-<csaportot reduk- 4g ciós, pl. króm-II-sóval, így króm-ll-acetáttal való kezeléssel lehasíthatjuk. Egy további lehasítható gyök a ciano-jcsoport, amely hidrolitikusan, célszerűen valamely vizes ásványi sav jelenlétében lehasítható. Az utóbbi eljárásváltozat 45 olyan találmány szerinti vegyületek előállítására alkalmas, amelyek rövidszénlánoú alkilaminoalkil-szúbsz tituenst tartalmaznak. Az X0 szubsztituens elsősorban hidrogénato- 50 mot jelent, azonban acil^gyöíköt, főként valamely szerves karibonsav aeilgyököt, mint benzoil- vagy acetil-gyököt is képviselhet. Az X0a szabad, vagy célszerűen funkciós származékaivá átalakított kariboxil-csoport, mint észterezett 55 karboxil^csopart, pl. karbo^(rövidszénláncú)-alkoxi-, mint karibometoxi- vagy karbetoxi-, valamint halogénkarbomil-, pl. klorkarbonil^csoportot jelenthet. Valamely kiindulóanyag olyan csoport segítségével végibemenő gyűrűzárása, eo amelyből lehasadás köziben víz, ill. alkohol, sav vagy észter válik szabaddá, rnimellett az X0a csoport reakció közben a végtermék karbonil^csoportját képezi, önmagában ismert módszerekkel lefolytatható. Pl. úgy járunk el, hogy a g5 18 6 gyűrűzárási reakcióit célszerűen valamely alkalikus kondenzálószer, mint pl. alkálifém- vagy alkáliföldíémkaríbonát, alkáliföldfém-lhidroxid, alkáliföldifém-amid, -ihidrid vagy -rövidszónláncú alkoxid, vagy valamely szerves alkálifémvegyület, mint nátriumfenil jelenlétében, előnyösen hígítószer felhasználásával végezzük. A fentiekben vázolt reakciókat hígítószeriek jelenlétében vagy távollétében, szobahőmérsékleten, hűtés vagy melegítés közben, atmoszférikus vagy emelt nyomáson és/vagy valamely iners gázatmoszféráiban folytatjuk le. A kapott vegyületek Am—A— szuibsztituensének más Am—A— csoporttá való átalakítását önmagáiban ismert módon végezzük. így pl. a szekunder amino-csoportot valamely alkohol reakcióképes észterével, főként a megfelelő halogenid, szulfát vagy szulfonát segítségével a megfelelő tercier amino -icsoportok kialakítása közben szubsztituálEhatjuk. A tercier aminoHcsoportok szubsztituense, előnyösen valaimely rövidszénlánicú alkil-, elsősorban metil-Jcsoport önmagában ismert módon hidrogénnel kicserélhető. Ez utóbbi reakciót a megfelelő oxidálószerekkel, mint káliumpermanganát, mangándioxid, káliumferrieiamid, króimsav, diibenzoilperoxid, arany-411-klorid vagy higany-II-acetát segítségével oxidatív úton kivitelezzük, mimellett valamely adott esetben képzett N-aeilaniino-, főként N-ifórmilamino-csoport acilgyökét utólagosan hidrolitikusan lehasíthatjuk. Az azodikapbonsav valamely észterének, mint azodiikairibonsáv-dietilészterrel való reagáltatással valaimely rövidszénlánoú alkil-csoportot, főiként dÍH(rövidszénláncú)-alkilamino-csoport inetiilgyiakét lehasíthatjuk és hidrogénnel kicserélhetjük. Hasonló módon lehet a di-(röviidszénlánicú)-alkilamino^csoportot tartalmazó vegyület egyik rövidszénláneú alkil-szubsztituensét, pl. a metilgyököt az N-oxid képzésén keresztül pl. hidrogénperoxid, ózon vagy persiatvak, miinit peiracstsiav, parbiemzoesav, monoperftálsav vagy p-toluol-perszulfonsav felhasználásával és a kapott N-oxid megfelelő oxidálószerrel való kezelésével pl. háromértékű vasat tartalmazó oxidálószerrel vagy ecetsavamhidriddel, lehasítani. A tercier-ammoalkil-szubsztituenst tartalmazó nyert vegyületek — amelyekben a disziúbsztituált amino-esaport előnyösen alkil-, főként metil-gyököt tartalmaz szuhsztituensként — egyik szubsztituensét, főként az alkil-, elsősorban az amiinoMCsoportot sízubsztituáló metilgyököt halogéneianiddal, főként brómciánnal vagy halogénhangyasavészterrel, mint klóríhangyasavetil-, -tencier-butil- vagy -benzilészterrel, szénsavdihalogeniddel, pl. faszgénnel vagy valamely alkalmas karbonsavval vagy karbonsavanhidriddel vagy kaiibonsavhalogeniddel, pl. kloriddal való reakció útján ciáncsoporttal, funkciósán átalakított, mint észterezett karboxil^csoporttal, pl. karbetoxi-, karbo-tercier-foutoxi-, vagy karíbobenzoxiHcsoporttal, ill. acil-csoporttal lehet kicserélni. Valamely kinyert közbenső termékből az így bevitt csoport fenti módon pl. savas reagenssel való kezeléssel, cián-3
