156108. lajstromszámú szabadalom • Mikroszekundum késleltetésű elektromos gyutacs

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 156108 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1967. X. 16. (BA—1985) Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1970. I. 10. Szabadalmi osztály: 72 i; 78 e Nemzetközi osztály: F 07 1; C 06 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Dárdai Pál fizikus, 40%, Meckl Ferenc fizikus, 30%, Papp József fizikus, 30%, Tatabánya Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Mikroszekundum késleltetésű elektromos gyutacs A találmány 3—4 mikroszeikundum alatti kés­leltetésű 'elektromos gyutacs, amely tömeggyár­tási módszerekkel készre gyártható és a rob­bantás helyére kész állapotban szállítható. A robbantási műveleteknél gyakran olyan gyu- 5 tacsakra van szükség, amelyekkel a robbanó­anyagokat rendkívül rövid, pár mikroszekun­domos késleltetéssel kell indítani annak érde­kében, hogy a robbantást más folyamataikkal lehessen szinkronizálni. Egyik ilyen felhaszná- 10 lási terület a robbanási folyamatok vizsgálata, például képen való rögzítése. Itt a robbanási folyamathoz nagy (néhány millió kép/sec) kép­sebességi filmfelvevő berendezést alkalmaznak és a robbanóanyagok indítását e filmfelvevő 15 berendezés indításával kell szinkronizálni. A kívánt szinkronizálás eléréséhez a robba­nási folyamat beindítását azért kell rövid idő­közön belül végezni, mert ellenkező esetben 20 a robbanási folyamatot nem lehet filmre venni. Az említett feladatok elvégzésére az ismert gyutacsszerkezetek nem alkalmasak. Az egyik ismert gyutacsszerkezet-típusnál (Bassa-Kun: Röbbantástechnikai kézikönyv, Bu- 25 dapest, 1965.) az indítást izzószál segítségével végzik. Ezeknél a gyutacshüvelyben ettől el­szigetelten két elektróda van, amelyek között vékony cekasz ellenálláshuzal van kifeszítve. Az ellenálláshuzal körül gyúlékony anyag helyez- 30 kedik el. A gyutacsot elektromos áramkörbe kapcsolva az áram az egyik elektródán át lép be a gyutacsba, és innen az ellenállás­huzalon, valamint a másik elektródán át távo­zik. Az áram hőhatása az ellenálláshuzal körül elhelyezett gyúlékony anyagot meggyújtja, és ennek égése a közelben elhelyezett iniciáló robbanóanyag robbanását váltja ki. Ennek a gyutacsszerkezet-típusnak hátrányos tulajdonsága, hogy a szál felizzításához olyan hosszú idő szükséges, ami a szükséges mikro­szekundum nagyságrendű indítási időknél lé­nyegesen nagyobb. Az izzószálnak az energia felvételéhez legalább néhány tized ms-ra van szüksége. Az ismert gyutacsszerikezetek másik csoport­jánál (Szentirmay László: Bányavillamosságtan II. kötet, Budapest) az indítás szikraköz révén történik. E szikraközt a gyutacs hüvelyébe be­nyúló, egymástól pár mm-es távolságban levő két elektróda képezi. Az ilyen szikragyújtók és résgyújtók műkö­désbe lépésekor az elektromos szikra könnyen gyúló anyagon keresztül üt át. A szikra ener­giája ezt a könnyen gyúló anyagot indítja, amelyről az égés pl. durranóhiganyhoz jut el. Mikor az égés e durranóhiganyhoz jut, ennek felrobbanását okozza. Az ilyen gyutacsszerkezeteknél a hüvelybe betolt elektródák köré és közé a robbantás he-156108

Next

/
Oldalképek
Tartalom