156108. lajstromszámú szabadalom • Mikroszekundum késleltetésű elektromos gyutacs

156108 lyén, kézi szereléssel juttatják az iniciáló anya­got. E kézi szerelés rendkívül veszélyes. Már sok balesetet okozott. Az iniciáló anyag részeit a beszerelést végző dolgozók nem mindig egy­forma sűrűséggel iés tömörséggel helyezik el 5 az elektódák között és körül, és az elektródák egymástól való távolsága változó, tehát a szikra elektródák közötti átütésénél az indító hatás nem egyforma, következésképpen a késleltetési idő még azonos anyagok felhasználása és azo­nos személy által végzett beszerelés esetén is tág határok között változik. A szikraközfoen levő könnyen gyulladó anyag aránylag lassan ég, ami jelentős időkésleltetést okoz. Az ismert gyutacsszerkezetek tehát a szűk- 15 séges rövid késleltetésű indítási folyamatok lét­rehozására nem használhatók, mert ezekkel a szükséges 3—4 mikroszekundum késleltetést el­érni nem lehet. így az ismertebb gyutacsok névleges késlel- 20 tetési idői a következők: Gyutacstípus Névleges késleltetési idő: FMG RKG MSG MKG GEO VBG „G" 0,5—5 sec 25 50, 150, 300, 500, 700 ms 5, 27, 50, 75, 105 ms 6, 13, 20, 30 ms 500 ixs 30 A találmány célja olyan elektromos gyutacs létesítése, amely sorozatgyártásban készre gyártható. Tulajdonságai mindig azonosak és amelyeknél a késleltetés 3—4 mikroszekundum alatt van. 35 A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a fémhüvelybe szerelt szekunder töl­tete fölötti iniciáló robbanóanyagrétegére he­lyezett szigetelő korongja, a szigetelőkorong­ban furata, és a furat fölött egyetlen vezető- 40 szálból álló elektródája van. Találmányunk jellemzője az is, hogy szige­telőkorongból, ennek egyik oldalához erősített szigetelőhengerből és a szigetelőhengerben köz­pontosán elhelyezett fémelektródából álló, egy 45 testet képező szerelvényegysége van. Találmányunk jellemzője továbbá, hogy a szigetelőkorong levegőt vagy gáznemű anyagot tartalmazó furatának széléig érő elektródája van. 50 A találmányt részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban is­mertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti elektromos gyutacs 'metszete. 55 A 2. ábra az elektródát körülvevő szigetelő­hengerből és a szigetelőkorongból álló szerel­vényegység metszete. A 3. ábra a 2. ábrán vázolt szerelvényegység alulnézete. 60 Az ismert kivitelű 1 féimhüvelybe ismert anyagminőségű 2 szekunder töltet és 3 iniciáló robbanóanyag van helyezve. A 2 szekunder­töltet lehet pl. trinitrotoluol, a 3 iniciáló rob­banóanyag pedig ólomazid vagy durrhigany. 65 A 3 iniciáló robbanóanyag fölső felületére 4 szigetelőkorong fekszik, amely fölső felüle­ténél fogva az 5 szigetelőhengerhez erősíthető. Az 5 szigetelőhenger előnyösen valamilyen mű­anyagból készül, amelybe 6 szigetelőhüvellyel burkolt 7 fémelektróda van beépítve. A 7 fémelektróda 6 szigetelő-hüvelyével együtt előnyösen valamilyen különálló szerelő­szerszámban ágyazható be az 5 szigetelőhenger anyagába például úgy, hogy a szigetelőhenger műanyagból való anyagát 7 fémelektróda és 6 szigetelőhüvely köré öntjük. Az 5 szigetelő­henger aljára a 4 szigetelőkorong pl. műanyag­ragasztóval föl is erősíthető, amely esetben a 4 szigetel ők or ong, 5 szigetelőhenger és 7 elekt­róda szerelvényegységet képez. A 7 fémelektró­da az 5 szigetelőhengerben ennek teljes hosz­szán központosán helyezkedik el, tehát az 5 szigetelőhenger teljes hosszán a 7 fómelektróda egyenletesen van az 1 fémhüvelytől elszigetelve. A 7 fémelektróda 5 szigetelőhengerben való megtartása, illetve a 7 fémelektróda 5 szigetelő­hengerben való hosszirányú elmozdulásának megakadályozása céljából a 7 fémelektródára valamilyen mozgást gátló eszköz is erősíthető, illetve erre csomó is köthető. A 7 fémelektróda alsó vége az 5 szigetelő­koirongban levő 8 furat fölső szélének magas­ságában van és e helyzetét változatlanul meg­tartja. Az 1. ábrán vázolt elektromos gyutacs 1 hüvelye fölső részének összenyomása révén 9 hullámos felületet hozunk létre, ami az 5 szi­getelő henger és 7 fémelektróda 1 hüvelyből való kicsúszását meggátolja. A találmány szerinti elektromos gyutacs ösz­szeszerelése után a 8 furatban csak levegő vagy esetleg valamilyen gáznemű anyag van, köny­nyen gyúló, illetve iniciáló robbanóanyag nincs. A találmány szerinti elektromos gyutacs a következőképpen működik: Az 1 fémhüvely és 7 fémelektróda közé 15— 100 kV feszültséget kapcsolva a 7 fémelektró­dából a 4 szigetelőkorong 8 furatán keresztül elektromos szikira üt át az 1 fémhüvellyel érint­kezésiben levő 3 iniciáló robbanóanyag felületé­hez. A szikra hatására 3 iniciáló robbanóanyag felületén keletkező hőenergia elindítja a 3 ini­ciáló robbanóanyag robbanását. Az elérhető időkésleltetést egy példaképpeni kísérlet adataival kapcsolatban ismertetjük. Példa: A kísérlethez felhasznált gyutacs adatai a következők: Az 1 fémhüvely anyaga alumínium, hossza 41,0+ 1 mm, átmérője 7,0—0,3 mm, talpa kú­pos kiképzésű. A 2 szekunder töltet 0,85 + 0,07 gr. nitro­penta. A 3 iniciáló robbanóanyag ólomazid és ólom­trinitrorezorcinát 4 :1 arányú elegye, súlya 0,25 + 0,02 gr. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom