156066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliolefin-alapú detergens hatású kenőolajadalékok előállítására

3 Az ábrákon feltüntetett görbék összevetésé­ből — az 1. ábra és 3. ábra göfbéi az 5. ábra görbéjével szemben, valamint a 2. ábra és 4. ábra göribéi a 6. ábra görbéjével szemben — szembetűnően megállapítható, hogy a foszfor- 5 pentoxid haitására jelentős szerkezeti változás történt az alábbi részletezés szerint. 1. ábra a foszforpentaszulfiddal reagáltatott termék spektruma. A felvételen 750 cm-1 hul­lámszámnál jelentkező sáv valószínűleg P = S JQ kötéstől származik, amely esetleg elfed egy C—S kötésre utaló sávot. A C—S kötés ugyan­is a spektrumban a szénhidrogénláncot alkotó C—C kötésekkel azonos tartományban jelent­kezik és kis intenzitása miatt azoktól nem lehet 15 megkülönböztetni. 2. ábra a polibutilén tiofoszfonsav közvetle­nül képzett báriumsójának spektruma. 3. ábra a vízgőzzel kezelt savas termék spektruma. Ez a felvétel a termék magas víz- 20 tartalma és .savas OH-csoport tartalma miatt nem értékelhető. 4. ábra az előző ábrán látható tiofoszfonsav báriumsója. A felvételen a 750 cm-1 hullám­számnál lévő sáv nem tűnik el teljesen, csak 25 intenzitása csökken, amelyből a P = S kötés csaik részbeni feliszakadására lehet következtetni. A termék spektruma lényegesen egyszerűbb, mint a foszforpentoxiddal kezelt terméké (6. ábra), ami egy kevésbé bonyolult rendszer ki- 30 alakulására utal. A spektrumban 1100 cm-1 hullámszámnál jelentkező sáv a C—O—P kötésrendszer kiala­kulására utal. 5. ábra a polibutilénből fosziforpentaszulfid- 35 dal és foszforpentoxiddal előállított savas ter­miek .spektruma. összehasonlítva az 1. ábrával látható, hogy a foszforpentoxiddal is kezelt terméknél a 750 cm_1 -nél levő sáv eltűnik, ami arra utal, hogy 40 a P = S kötés esetleg P—S egyeskötéssé ala­kult, amely kötés viszont nem ad karakterisz­tikus sávot. 6. ábra a foszforpentaszulfiddal és foszfor­pentoxiddal előállított savas termék báriumsója. 45 A spektrumnál a szénhidrogónláncra jellemző 900 és 1000 cm-1 hullámszám közötti sáv szinte eltűnt. Helyette megjelent egy sávrendszer 1000—1150 cm-1 hullámszám tartományban, 5C amely egy bonyolult összetételű különböző helyzetben kapcsolódó foszforsavakból, ill. fosz­fonsavaklból álló vegyülatrendiszertől szár­mazhat. A 2., 4. és 6. ábrák összehasonlítása azt mu- 55 tatja, hogy a legegyszerűbb terméket vízgőzös fuvatás útján nyerjük, a legbonyolul-tabbat a foszforpentoxidos kezelés eredményezi. A ve­gyület struktúrájában és összetételében a fosz­forpentoxid hatására létrejövő változás magya- e 0 rázza a nagyobb kationlekötő-képességet, és így nagyobb fémtartalmú adalék előállítható­ságát. A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás poliolefin-alapú detergens hatású kenőolajadalé- 65 4 kök előállítására olefin-polimer és f aszf oípenta­szulfid reagáltatásával. A találmány lényege, hogy olefin-polimert foszforpentaszuUiddail és foszforperitoxiddal rea­gáltatunk és így a kapott savas terméket az alábbi vegyületek: alkálifém-, alkáli-földfém-, alumíniumhidroxid vagy -só, ammónia, amin, alkénoxid vegyület vagy anhidrid- vagy észter­vagy észterképző szer közül eggyel vagy többel semlegesítjük. A találmány egyik előnyös foganatosítási módja szerint úgy járunk el, hogy a savas ter­méket katalizátor jelenlétében állítjuk elő. Ka­talizátorként savat vagy Friedel—Crafts típusú katalizátort, pl. előbbi esetben foszforsavat, utóbbi esetben alumíniumkloridot használunk. Egy másik előnyös foganatosítási mód szerint a savas termékek előállításakor kapott reakció­termékeket oldószerben, pl. benzinben való üledékmentesítés, majd az oldószer elpárolog­tatása után visszük semlegesítésre. Az eljárás foganatosítására az alábbi példákat ismertetjük: 1. példa: 100 g „Indopol H—1500" jelű polibutilénhez (átlagos molekulasúlya 1800, izobutilén-tartalma kb. 70%) 180 C°-on 9 g foszforpentaszulfidot és 8 g foszforpentoxidot adagoltunk, majd 6 órán keresztül ugyanezen a hőfokon kever­tettük. Ezután 100 g vazelinolajat adva hozzá, 12 órán át 80 C°-on ülepítettük. A reakcióelegy tisztájához 80 C°-on 50 g báriumíhídroxidot adagoltunk, és 1 órai 90—95 C°-on történő kevertetés után a hőmérsékletét 140 C°-ra emeltük, és 3 óra alatt ezen a hőfokon víz­telenítettük. Ezután a reakciótermiéket kétsze­res mennyiségű extrakciós benzinben feloldot­tuk, az oldatot centrifugán üledékmentesítet­tük, végül a benzint 120 C°-on előbb atmosz­férikusán, majd vákuumban ledesztilláltuk. A kapott kb. 55% hatóanyagtartalmú adalék báriumtartalma 3,6% volt. Az e példa szerint előállított savas termék infravörös spektrumát az 5. ábra görbéje, bári­umsója spektrumát a 6. ábra görbéje mutatja. 1. ellenpélda az 1. példához: 100 g, az 1. példa szerinti polibutilénhez 180 C°-on 15 g foszforpentaszulfidot (az iroda­lomban leírt átlagos mennyiséget) adagoltunk, és 6 órán keresztül ugyanezen a hőfokon ke­vertettük. Az 1. példa (2) bekezdésében leírtak szerint elkészítve a terméket, a kapott kb. 55% ható­anyagtartalmú adalék 2,4% báriumot tartal­mazott. Az e példa szerint előállított savas termék infravörös spektrumát az 1. ábra görbéje, bári­umsója spektrumát a 2. ábra görbéje mutatja. 2. ellenpélda az 1. példához: ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom