156052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklikus vegyületek előállítására
156052 9 10 ket (pl. vizet és alkoholokat) nem alkalmazhatunk; a fenti oldószerek azonban raátriumbórhidsrid esetében alkalmazhatók. A többi reakciókörülmény nem döntő jelentőségű. A redukciót általában előnyösen alaeso- 5 nyabb hőmérsékleteken (azaz szobahőmérsékletnél valamivel alacsonyabb hőfokon, kb. 20—215 C° alatt) végezhetjük el. Általában kb. 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon dolgozhatunk. 10 Az (la—11) képletű dienon (la—2) képletű dienollá történő redukciójával egyidejűleg az Y oldallánc adott esetben jelenlevő keto-csoportjai is redukálódnák és a jelenlevő aciloxi-csoportok hidrolizálnak — mindkét esetben hidr- 15 oxi-csoportok; képződnek. Az oldalláncban levő hidroxi-csoportok a szokásos oxidációs módszerekkel (pl, miangándíioxiddal) oxo-csoportokká alakíthatók:. Előnyösen járunk el azonban oly módon, hogy kiindulási anyagként az oldallánc- 20 ban éterezett hidroxi-^csopoirtokat vagy ketalizált oxo-csoportokat tartalmazó vegyületeket alkalmazunk, minthogy ily módon ezek a csoportok a redukciónál változatlanok maradnak. A szabad alkoholt a reakcióelegyből savas 25 kezelés után nyerjük ki. Az alkohol ismert módon észterezhető (pl. bázis-katalizált reakcióban karbonsavhalogenidekikel vagy karbonsavainhidridiekkel). Bázisként e célra szervetlen bázisókat (pl. nátriumhidroxid vagy ká- 30 liumhidroxid) vagy szerves bázisokat (pl. nátriumalkoholátok) vagy aminokat, különösen tercier aminokat, elsősonban piridint és pikolmokat alkalmazhatunk. Az (la—il) képletű vegyületeket további vala- 35 mely (VII) képletű Grignard-vegyülettel (mely képletben R13 jelentése a fent megadott és X jelentése 17—35 rendszámú halogénatom, azaz klór- vagy brómatom) való reagáltatással (la—3) általános képletű 7'/?-hidroxiJ7!a-hidrokarbil-szá;r- 40 mazékokká alakíthatjuk (mely képletben Y, Rí, R6 , Rn, R 12 és m jelentése a fent megadott és R13 jelentése kis szénatomszámú hidrokarbil-gyök). A Grignard-reakciót ismert módon hajthat- 45 juk végre. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a Grignard-reeagens előállítása céljából a hidrokarbilhalogenidet éteres reakció-közegben (pl. etiléterben vagy tetrahidrofuránban) magasabb hőmérsékleten (áltálában kb. 40—75 C°-on) 50 magnéziummal reagáltatjuk. Az (la—1) képletű ketodiént ezután szobahőmérséklet körüli hőfokon a Grignard-oldatba adjuk, bár magasabb, illetve alacsonyabb hőmérsékletet is alkalmazhatunk. A kapott reakció-terméket a szabad 55 alkohollá hidirolizáljiuk, melyet azután a fentiekben ismertetett módon észterezhetünk. Az alkoholokat alternatív módon az (la—II) képletű ketodién és valamely hidrokarbil^alkálifém-vegyület (metillítium, nátriumaoetilid, ká- go liumacetilid és hasonlók) redukciójával is előállíthatjuk. Amennyiben valamely (la—1) képletű dienont (la—8) képletű diénné kívánunk alakítani, kiindulási anyagként nem alkalmazhatunk olyan ß5 (la—1) képletű vegyületeket, melyekben az Y oldallánc oxo-esoportot tartalmaz. Az: ilyen átalakításoknál továbbá az oldalláncban levő észter-csoportok elhidrolizálnak. Az (la—2) és (la—3) képletű diének előnyös képviselői az alábbi származékok: Sjöá^dimetil-T^-hiidroxi^í^jS^^a.S-hexahiidrcHl'H-ciklopenta(f)! (íl)benzopirán; 3-etil-j6á / 5-Hmetil-j 7,/S-acetoxi-2,3,-5,.6,6a,;8-hexahidro^l;H-ciiklopenta(f)(l)ibenzopirán; 3-etil^6iá/?^metil-7!y ő-benzoiloxin2,3,í5,:6,íea, l 8-hexahidroHlH^ciklopentaiíf),(,1 )benzopirán; 3-etil-í6aj8,-7!a-di:metil-7)öL hidíröxi-i2y3,!5,i6,l6ia,i8-ftiexahidroHlH-,ciklopentai(f)!(l)ibenzop'irán; I3,7a-dietil^6a^-metil-7'^-hid:roxi-7:a^etil42,l 3,i5,i6,í6a,!8^hexahidroHlH-ciklopentai(f) (1 )bemzopirán; 3-etilJ6ay5^mietil-7^-hidiroxi-7ia-vinil-2,!3,l5,l6,ßa,i8-hexa:hidro-lH-ciklopenta](f)i(l)benzopirán; S-etil-ßa/J-metil^/J-hidroxi-7a-etinil-2,3,5,6, 6a, 8-hexahidr o-1 H-ciklopenta|(f)!(l)benzopirán; S-etil-fe^.VöHdimetil^/J-aícetoxi-2,3,5,i6,!6a,i8-hexahidro-lH-ciklopentai(f)l (l)-benzopirán; 3-e: til-6a/?-di:metil-7'/?-Jhidroxi^l,i2,3-5,, 6,6a,8,!9-oktahidro-7;H-naftoi(2 l ,;l-b)pirán; 3^(4--oxöpentil)^6ay?-imetil-7'/?-hidlroxi-J2i,3,i5,6,l 6a,i8--hexahidro-illH-ciklopenta(f )!(l)-benzapirán; 3--0(4,4-etiléndioxi)pentil]j6ai/?-: metil-7/3-hidroxi-2,3,5,6,i6a, 8-hexahidiro-ilH-ciklopentai(f)i(l )benzo'pirán; 3-!(3-hidroxipentil)J6at/3-metil-7, /?4iidroxi--2,3,15 ,i6,l6a,8-hexahidro-lH-ciklopenta(f)(l)benzopirán és hasonlók. Az (la) képletű diéneket — mint már közöltük •— katalitikus hidrogénezéssel >(Ib) képletű monoénekké alakíthatjuk. Katalizátorként előnyösen nemesfémeket l(pl. platina, palládium, ródium és hasonlók), Raney-nikkelt és más hidrogénező katalizátorokat alkalmazhatunk. A katalizátorként felhasznált fémet önmagában vagy megfelelő hordozóira (pl. szén, alumíniumoxid, kalciumkarbonát, báriumszulfát és hasonlók) lecsapva alkalmazhatjuk. A palládium és a ródium különösen előnyös katalizátornak bizonyult. A hidrogénezést előnyösen inert oldószerek (pl. szénhidrogének, alkoholok, éterek és hasonlók) jelenlétében végezhetjük el. Az alkalmazott nyomás és hőmérséklet nem döntő jelentőségű tényezők; általában 1 atm. körüli hidrogénnyomással és kb. szobahőmérsékleten dolgozhatunk. E normál reakciókörülmények előnye, hogy a 4a,!9fa(l'0b^kettőskötés jelentősmérvű hidrogénezését elkerülhetjük; kívánt esetben azonban erélyesebb körülményeket (pl. kb. 100 C°-ig terjedő hőmérséklet vagy 100 atmnig terjedő nyomás) is alkalmazhatunk. A hidrogénezésnél felhasznált közeg savas, semleges vagy bázikus lehet; a legjobb eredményeket semleges közegben (pl. szénhidrogének, mint toluol vagy hexán jelenlétében) vagy bázikus közegben, pl. alkohol-lúg elegyben (pl. metanolos nátriumhidroxiddal) érhetjük el. Az (la) képletű diének hidrogénezése általában a megfelelő (Ib) képletű monoénekhez vezet. Amennyiben R8 telítetlen hidrokarbil-gyök, a gyűrűben levő kettőskötés hidrogéneződésen kívül a 7! a4iÍ!drokar , bil-szubsztituens is redukálódik alkilicsoport képződése közben. 5
