156044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására
156044 esetben az így kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A fent említett 2-piropin-l-ol reakcióképes észtereiként elsősorban a haloigenidek, mint a bromid, jodid vagy klorid, továbbá az alkánszulfonsav- és arilszulfensavészterek, mint a metánszulfonsav-, ill. pHtoliuolszulfonsavészterek j önnek tekintetbe. A főreakció közegeként pl. absz. dietiléter vagy tetrahidroifurán 1,.2-dimetoxietánnal (etiléngiikol-dimeitiléterrel) képezett elegye alkalmazható. A (II) általános képletű alkálifémvegyületek „in situ" állíthatók elő más, erre alkalmas alkálifémvegyületekből. Az ilyen célra különösen alkalmas trifenilnietil-lítium előnyösen maga is „in situ" állítható elő valamely más szerves lííiumvegyületből, mint fenol-lítiumból, pl. oly módon, hogy az ismert módon előállított és dietiléterben oldott íenil-lítiumihoz trifenilmetán 1,2-dimetoxietánnal készített oldatát adjuk. Minthogy a trifenilmetil-lítium élénk színű oldatokat képez, képződése, valamint a hozzáadott (II) általános képletű izonipekotinsavészter által történő elhasználása könnyen megfigyelhető. Trifenilmetil-lítium helyett pl. trifenilmetil-nátrium vagy trifenilmetil-káiium is alkalmazható. A találmány szerinti eljárás során végbemenő reakciók rendszerint gyengén exotermek és szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten folytathatók le; adott esetben a kiindulóanyagoktól és a reagálóanyagok mennyiségétől függően szükséges lehet a reakcióelegy hűtése. Számos (II) általános képletű l-helyettesített izonipekotinsav-alkilészter már ismeretes; további ilyen vegyületek az ismertekhez hasonló módon, egyszerű eljárással állíthatók elő. Előállíthatunk pl. ilyen kiindulóanyiagokat az izonikotinsav rövidszénláncú alkilésztereinek (III) általános képletű halogénvegyületekkel — e képletben RL jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — történő kvaternerezése, majd a kapott termék pl. ródium-alumíniumoxid-katalizátor j eienlétében lefolytatott katalitikus hidrogónezése útján. Még általánosabban tehát az Rx helyén telítetlen alifás csoportot tartalmazó kiindulóanyagok előállítására is alkalmazható az az eljárás, amely szerint valamely rövidszénláncú alkilcsoportot tartalmazó izonipekotinsav-alkilésztert egy (III) általános képletű halogeniddel vagy egy megfelelő metánszulfonsav- vagy p-toluolszulfonsavészt e rrel re agáitatunk. A találmány szerinti eljárás egy másik változata értelmében az (I) általános képletű vegyületek oly módon is előállíthatók, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — a hármaskötést tartalmazó vegyületek részleges hidrogénezésére alkalmas katalizátor jelenlétében ekvimolekuláris mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénnel kezelünk. Katalizátorként pl. kalciurnkarbonátra felvitt palládiumot al-5 kalmazhatunk, ólomaceiáttal etanolban, mint oldószerben részlegesen dezaktivált, majd „in situ" kinolin hozzáadásával tovább dezaktivált állapotban (Linidlar-katalizátor, vö. Helv. Chim. Acta, 315, 490', 1053). 10 A (IV) általános képletű kiindulóanyagok az (I) általános képletű vegyületek fentebb leírt előállítási módjához teljesen hasonlóan állíthatók elő a (II) általános képletű 1-helyettesített izonipekotinsav-alkiléíerekből a 2-allilalko-15 hol reakcióképes észtereivel való reagáltat ás útján. A találmány szerinti eljárás egy további változata értelmében az (I) általános képletű vegyületek, valamint szervetlen vagy szerves 20 savakkal képezett sóik oly módon is előállíthatók, hogy valamely (V) általános képletű vegyület — ahol RÍ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — nitrilcsoportját önmagában ismert módon alkoholízisnek vetjük 25 alá és kívánt esetben az így kapott (il) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. Az alkoholízis valamely ásványi sav, valamely r övidíszénláncú alkanol és adott esetben s0 víz egyidejű vagy egymást követő behatása útján történik, Ennek során pl. oly módon járhatunk el, hogy az (V) általános képletnek megfelelő nitrilt egy rövidszénláncú alkanolban, tömény ásványi sav, különösen kénsav jelenlé-25 tében több óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az eljárás egy másik lehetséges kiviteli módja esetében az (V) általános képletű nitrilt hidegen hidrogénkloriddal kezeljük, az így képződött imidkloridJhidrokloridot egy víz-40 mentes rövidszénláincú alkanollal reagáltatva a megfelelő imidoalkiilészter-hidrokloriddá alakítjuk, majd ez utóbbit vízzel az (I) általános képletű alkilészterré bontjuk el. Az eljáráshoz kiindulóanyagként szükséges (V) általános képletű 45 nitrilek pl. izonipekotinamidnak. valamely (VII) általános képletű hidlroxilvegyület reakcióképes észterével való reagáltatása és az így kapott 1-helyettesített izonipekotamidnak pl. tionilkloriddal benzolban történő forralása útján a megfelelő nitrillé való átalakítása, végül pedig a 2-propimlgyöknek a fentebb ismertetett előállítási eljáráshoz hasonló módion történő bevitele útján állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy negyedik 55 lehetséges kiviteli móidja értelmében oly móidon is előállíthatjuk az (I) általános képletű vegyületeket és szervetlen vagy szerves savakkal képezett sóikat, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet — ahol R;, jelentése megegyezik 6° a fenti meghatározás szerintivel — egy (VII) általános képletű vegyület — ahol Rx jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk. Ez a reakció szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt 65 hőmérsékleten, valamely erre alkalmas szerves 50 2
